21点算牌公式

Az elm煤lt 茅v 谩ttekint茅蝉e

Az EKB 2024-ben tov谩bb haladt a monet谩ris politikai ciklussal, amely h谩rom j贸l elk眉l枚n眉l艖 szakaszb贸l 谩ll. A 2022 j煤lius谩t贸l 2023 szeptember茅ig tart贸 els艖 szakaszban szigor铆tottunk, a kamatok ez id艖 alatt rekordm茅ret疟 450 b谩zisponttal emelkedtek. A m谩sodik a tart谩si szakasz, amikor a kamatok szinten maradtak. A harmadik, 2024 j煤nius谩ban kezd艖d艖 laz铆t贸 szakaszban a monet谩ris politika fokozatosan kev茅蝉b茅 restrikt铆vv茅 v谩lt.

A jelent茅蝉 t谩rgyid艖szaka az eml铆tett monet谩ris politikai ciklus utols贸 k茅t szakasz谩ra esik. Az EKB 2024 elej茅n m茅g mindig a tart谩si f谩zisban volt, a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩s kamatl谩ba 4%-on tart贸zkodott. Abban az id艖szakban az infl谩ci贸 a cs煤cs茅rt茅kr艖l mintegy h谩romnegyed茅vel cs枚kkent, eg茅蝉zen 2,9%-ig. A szak茅rt艖i progn贸zisok azt jelezt茅k, hogy az infl谩ci贸 2025 folyam谩n visszat茅r a 2%-os k枚z茅pt谩v煤 c茅lunkhoz. Ugyanakkor bizonytalans谩g volt azzal kapcsolatban, hogy mennyire tart贸s az infl谩ci贸.

A belf枚ldi infl谩ci贸s mutat贸k magasak 茅蝉 ragad贸sak voltak. Az infl谩ci贸 m煤ltban tapasztalt er艖s枚d茅蝉e szakaszos jelleggel m茅g mindig 谩tgy疟r疟z枚tt a b茅rekre. A szak茅rt艖i progn贸zisnak pedig az volt a felt茅tele, hogy a c茅gek a b茅remel茅蝉ek hat谩s谩t a nyeres茅ggel semleges铆tik, nem pedig 谩remel茅蝉sel, 茅蝉 hogy fellend眉l a munkatermel茅kenys茅g, amely cs枚kkenti a fajlagos munkaer艖k枚lts茅get. A k茅t t茅nyez艖 hat谩sa csak id艖vel igazolhat贸.

Ezzel 枚sszef眉gg茅蝉ben az EKB 鈥� 2023 m谩rciusa 贸ta 鈥� h谩rom f艖 krit茅riumra alapozza kamatd枚nt茅蝉eit: az infl谩ci贸s kil谩t谩sok, az infl谩ci贸s alapfolyamat dinamik谩ja 茅蝉 a monet谩ris politikai transzmisszi贸 er艖ss茅ge. Mik枚zben az infl谩ci贸s kil谩t谩sok javultak, 茅蝉 a monet谩ris politika egy茅rtelm疟en m茅rs茅kelte a keresletet, az infl谩ci贸s alapfolyamat krit茅riuma 贸vatoss谩gra intett.

A restrikt铆v monet谩ris politikai alap谩ll谩snak k枚sz枚nhet艖en azonban az infl谩ci贸 2024 folyam谩n tov谩bb cs枚kkent a c茅lunk fel茅. J煤niusra nemcsak, hogy stabilak maradtak az infl谩ci贸s kil谩t谩sok, konzisztensen jelezve, hogy az infl谩ci贸 2025-ben el茅ri a 2%-ot, hanem a legt枚bb infl谩ci贸s alapmutat贸 is visszaesett. Ez a 鈥瀔eresztellen艖rz茅蝉鈥� meger艖s铆tette az EKB abba vetett bizalm谩t, hogy az infl谩ci贸 tart贸s jelleggel visszat茅r a kit疟z枚tt c茅lhoz.

Azut谩n, hogy a kamatokat kilenc h贸napig 谩lland贸 szinten tartottuk, elkezdt眉k laz铆tani a monet谩ris politikai restrikci贸t. J煤niusban 25 b谩zisponttal levitt眉k a kamatokat, ugyanakkor adatf眉gg艖ek maradtunk, 茅蝉 nem k枚telez艖dt眉nk el el艖re j枚v艖beli kamatp谩lya mellett. Ahogy a be茅rkez艖 adatok igazolt谩k a kedvez艖 infl谩ci贸s kil谩t谩sokat, fokozatosan tov谩bb laz铆tottunk a monet谩ris politikai korl谩toz谩s m茅rt茅k茅n.

Szeptember, okt贸ber 茅蝉 december folyam谩n tov谩bbi 75 b谩zisponttal cs枚kkentett眉k az ir谩nyad贸 kamatot. Az 茅vz谩r谩skor egyre biztosabbra vehett眉k, hogy a dezinfl谩ci贸 j贸 煤ton halad.

A m茅rleg眉nk 2024-ben tov谩bb normaliz谩l贸dott, f茅l billi贸 eur贸val sz疟k眉lt. December v茅g茅n el茅rt眉nk k茅t fontos m茅rf枚ldk枚vet: a c茅lzott hosszabb lej谩rat煤 refinansz铆roz谩si m疟veletek harmadik sorozata keret茅ben a bankok 谩ltal felvett 枚sszegek teljes visszafizet茅蝉e, valamint a pand茅mi谩s v茅蝉zhelyzeti v谩s谩rl谩si program keret茅ben v谩s谩rolt lej谩r贸 茅rt茅kpap铆rokb贸l sz谩rmaz贸 t艖ket枚rleszt茅蝉ek 煤jb贸li befektet茅蝉茅nek megsz眉ntet茅蝉e.

A m茅rleg normaliz谩l谩sa nyom谩n fokozatosan cs枚kken艖 likvidit谩ssal jellemzett k枚rnyezetben az EKB m贸dos铆totta a monet谩ris politika v茅grehajt谩s谩ra vonatkoz贸 m疟k枚d茅蝉i keret茅t. Nevezetesen bejelentette, hogy tov谩bbra is a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩s kamatl谩b谩nak kiigaz铆t谩s谩val ir谩ny铆tja a monet谩ris politikai alap谩ll谩st, 茅蝉 k枚zben sz疟k铆ti ennek az ir谩nyad贸 refinansz铆roz谩si m疟veletek kamat谩val val贸 k眉l枚nb枚zet茅t is. A j枚v艖ben t枚bbelem疟, sz茅les eszk枚zsk谩l谩n kereszt眉l l谩tja majd el likvidit谩ssal a p茅nz眉gyi rendszert. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 a szerzett tapasztalatok alapj谩n 2026-ban fel眉lvizsg谩lja a m疟k枚d茅蝉i keret legfontosabb param茅tereit.

A tavalyi 茅v a fizet茅蝉forgalom szempontj谩b贸l is esem茅nyd煤s volt. Annak nyom谩n, hogy megn艖tt a r茅蝉ztvev艖k sz谩ma az Eur贸pa-szerte zajl贸 azonnali fizet茅蝉forgalmat lebonyol铆t贸, az eurorendszer 谩ltal kifejlesztett TARGET azonnali fizet茅蝉elsz谩mol谩si rendszerben (TIPS), az 茅v folyam谩n 72%-kal megugrott az eur贸ban v茅gzett azonnali fizet茅蝉i tranzakci贸k napi 谩tlagos sz谩ma.

Az eurorendszer 2024-ben tov谩bbhaladt a digit谩lis euro k茅t茅ves el艖k茅蝉z铆t艖 szakasz谩val. A digit谩lis eur贸r贸l sz贸l贸 els艖 f谩zisjelent茅蝉t j煤niusban, a m谩sodikat decemberben tett眉k k枚zz茅. Ezenk铆v眉l az EKB-ban tov谩bb dolgoztunk a digit谩lis euro mechanizmus谩r贸l sz贸l贸 szab谩lyk枚nyv枚n, amely euro枚vezet-szerte egys茅ges铆ti a digit谩lis euro haszn谩lat谩t 茅蝉 kezel茅蝉茅t. Szint茅n lend眉letet vettek az 煤j eurobankjegy-sorozat kidolgoz谩s谩nak el艖k茅蝉z眉letei. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 kiv谩lasztotta az 鈥濫ur贸pai kult煤ra鈥�, valamint a 鈥濬oly贸k 茅蝉 madarak鈥� t茅mak枚r枚k mot铆vumait, 茅蝉 枚ssze谩ll铆totta a 2025-ben elind铆tand贸 tervp谩ly谩zat b铆r谩l贸bizotts谩g谩t.

Az egyre nagyobb digitaliz谩l贸d谩s k枚rnyezet茅ben az EKB hat谩rozott l茅p茅蝉eket tesz annak 茅rdek茅ben, hogy a mesters茅ges intelligenci谩n alapul贸 technol贸gi谩k be茅p眉ljenek a munk谩j谩ba. Munkav谩llal贸ink ma m谩r n茅gy nagy nyelvi modellt vehetnek ig茅nybe, amely t枚bb mint 4500 felhaszn谩l贸t szolg谩l ki, tov谩bb谩 sz谩mos k铆s茅rleti projekt van folyamatban olyan t茅m谩kban, mint az automatiz谩lt kommunik谩ci贸 茅蝉 a k茅pi adatmegjelen铆t茅蝉.

2024-ben az 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal kapcsolatos munk谩nkat a 2024鈥�2025-枚s id艖szakra sz贸l贸 kl铆ma- 茅蝉 term茅蝉zetv茅delmi terv elind铆t谩s谩val b艖v铆tett眉k. A kezdem茅nyez茅蝉 a k枚vetkez艖 h谩rom kulcster眉letre 枚sszpontos铆tja a figyelmet: a z枚ld gazdas谩gra val贸 谩t谩ll谩s hat谩sa 茅蝉 kock谩zatai; az 茅ghajlatv谩ltoz谩s fokoz贸d贸 fizikai hat谩sa 茅蝉 a hozz谩 val贸 alkalmazkod谩s gazdas谩gi hat谩sai; a term茅蝉zet elveszt茅蝉茅nek 茅蝉 roml谩s谩nak kock谩zatai, valamint ezeknek az 茅ghajlati kock谩zatokkal val贸 k枚lcs枚nhat谩sa.

A Br眉sszelben tal谩lhat贸 Az Euro H谩za, amely az EKB-t 枚sszekapcsolja h茅t nemzeti k枚zponti bankkal, 茅蝉 2024-ben 眉nnepelte els艖 茅vfordul贸j谩t. Az int茅zm茅nyt az eurorendszerbeli k枚zponti bankok egy眉ttm疟k枚d茅蝉茅nek el艖mozd铆t谩sa 茅蝉 l谩that贸s谩guk n枚vel茅蝉e c茅lj谩b贸l hozt谩k l茅tre a t枚bb eur贸pai int茅zm茅nynek helyt ad贸 v谩rosban. Az Euro H谩za id艖k枚zben a k枚zponti bank谩rok 茅蝉 a fontosabb 茅rdekeltek k枚z枚tti egy眉ttm疟k枚d茅蝉, p谩rbesz茅d 茅蝉 vita dinamikus k枚z茅ppontj谩v谩 v谩lt.

Az egyre bizonytalanabb vil谩gban egyre t枚bb eur贸pai 茅bred r谩 az egys茅g fontoss谩g谩ra. 2024-ben az euro rekord t谩mogatotts谩got 茅lvezett a polg谩rok k枚r茅ben, ami jelzi, hogy sz茅les k枚rben nagyra 茅rt茅kelik a k枚z枚s valut谩t mint az eur贸pai b茅k茅t 茅蝉 j贸l茅tet el艖mozd铆t贸 projektet. A n枚vekv艖 t谩mogatotts谩g is kiemeli az EKB dolgoz贸inak 茅蝉 m谩soknak az elk枚telezetts茅g茅t, amellyel az eur贸pai lakoss谩g 茅rdekeit szolg谩lj谩k.

Frankfurt am Main, 2025. 谩prilis

Christine Lagarde

别濒苍枚办

Az esztend艖 sz谩mokban

1 Az EKB szigor煤 monet谩ris politik谩ja seg铆t m茅rs茅kelni az alapvet艖 infl谩ci贸s nyom谩st

A vil谩ggazdas谩g teljes铆tm茅nye 2024-ben is meg艖rizte rugalmass谩g谩t, 茅蝉 m茅rs茅kelt 眉temben tov谩bb b艖v眉lt. Az 茅v folyam谩n tov谩bb fokoz贸dott a bizonytalans谩g a ki茅lezett geopolitikai fesz眉lts茅gek 茅蝉 a gazdas谩gpolitik谩val kapcsolatos k茅rd茅蝉ek miatt, k眉l枚n枚sen az amerikai 别濒苍枚办v谩laszt谩st k枚vet艖en. A vil谩gkereskedelem talpra 谩llt a 2023. 茅vi lelassul谩s ut谩n, mivel a geopolitikai 茅蝉 kereskedelempolitikai bizonytalans谩gok miatt az import term茅keket el艖sz谩ll铆tott谩k. A glob谩lis infl谩ci贸 tov谩bb m茅rs茅kl艖d枚tt, b谩r a fejlett gazdas谩gokban a szolg谩ltat谩sok infl谩ci贸j谩nak tart贸s fennmarad谩sa lass铆totta a dezinfl谩ci贸s folyamatot. Az euro amerikai doll谩rral szembeni 谩rfolyamai le茅rt茅kel艖dtek; nomin谩leffekt铆v 谩rfolyamai kisebb m茅rt茅kben, de szint茅n gyeng眉ltek. Az euro枚vezet gazdas谩ga 2024-ben er艖s枚d枚tt, f艖k茅nt a pozit铆v glob谩lis n枚veked茅蝉i lend眉letnek 茅蝉 a rugalmas szolg谩ltat谩si 谩gazatnak k枚sz枚nhet艖en 鈥� az 谩ltal谩nos infl谩ci贸 cs枚kken茅蝉茅vel 枚sszef眉gg茅蝉ben. Az ipari termel茅蝉 tov谩bbra is gyeng茅n teljes铆tett a p茅nz眉gyi megszor铆t谩sok, az energia 茅蝉 m谩s r谩ford铆t谩sok magas beszerz茅蝉i k枚lts茅ge, szerkezeti hi谩nyoss谩gok 茅蝉 a nagyfok煤 bizonytalans谩g k枚vetkezt茅ben. Mik枚zben az EKB monet谩ris politik谩j谩nak a kor谩bbi 茅vekben v茅grehajtott szigor铆t谩sa tov谩bbra is er艖teljesen kihatott a gazdas谩gi tev茅kenys茅gre, ami hozz谩j谩rult az infl谩ci贸 tart贸s cs枚kken茅蝉茅hez 2024. folyam谩n, a munkaer艖piac viszonylag stabil maradt. Az euro枚vezeti korm谩nyok folytatt谩k a COVID-19 vil谩gj谩rv谩nyra, valamint az energia谩r- 茅蝉 infl谩ci贸s sokkokra v谩laszul alkalmazott t谩mogat贸 int茅zked茅蝉ek kivezet茅蝉茅t, r茅蝉zben visszaford铆tva a kor谩bbi fisk谩lis laz铆t谩st. Az euro枚vezetben 2024-ben tov谩bb cs枚kkent az infl谩ci贸, de lassabb 眉temben, mint az el艖z艖 茅vben, mivel az energiainfl谩ci贸 felold谩s谩b贸l sz谩rmaz贸 lend眉let m谩r eleny茅蝉zett. Az infl谩ci贸s nyom谩s m茅rs茅kl艖d枚tt a m煤ltbeli k铆n谩lati sokkhat谩s enyh眉l茅蝉e 茅蝉 a szigor煤 monet谩ris 茅蝉 p茅nz眉gyi felt茅telekkel 茅蝉 a k枚lts茅gvet茅蝉i politik谩val 枚sszef眉gg艖 gyeng茅bb kereslet k枚vetkezt茅ben, de tov谩bbra is az er艖teljes b茅rn枚veked茅蝉 hat谩sa alatt maradt.

1.1 A vil谩ggazdas谩g teljes铆tm茅nye rugalmas volt, mik枚zben az 谩ltal谩nos (fogyaszt贸i谩r-index alapj谩n m茅rt) infl谩ci贸 tov谩bb cs枚kkent

B谩r a vil谩ggazdas谩g 2024-ben is meg艖rizte rugalmass谩g谩t, a n枚veked茅蝉 眉teme tov谩bbra is cs枚kken艖, mik枚zben az egyes szektorok 茅蝉 orsz谩gok k枚z枚tt n枚vekv艖 elt茅r茅蝉ek mutatkoznak. A gazdas谩gi tev茅kenys茅g stabil, de m茅rs茅kelt 眉temben, 3,4 %-kal b艖v眉lt, ami szinte v谩ltozatlan az el艖z艖 茅vhez k茅pest, de elmarad a t枚rt茅nelmi 谩tlagt贸l (1.1. 谩bra, a) diagram). Az aktivit谩s nem volt egyenletes az egyes orsz谩gcsoportokban: a felt枚rekv艖 piacgazdas谩gok 4,1 %-kal, m铆g a fejlett gazdas谩gok lassabban, 1,9 %-os 眉temben n枚vekedtek (1.1. 谩bra, a) diagram). A n枚veked茅蝉i r谩t谩kban mutatkoz贸 k眉l枚nbs茅gek 枚sszhangban voltak a m煤ltbeli mint谩kkal, a felt枚rekv艖 piacok hossz煤 t谩v煤 谩tlagos n枚veked茅蝉e az 1999-2023 k枚z枚tti id艖szakban 3,1 sz谩zal茅kponttal haladta meg a fejlett gazdas谩gok茅t. A glob谩lis gazdas谩gi tev茅kenys茅g is egyenl艖tlen眉l alakult az egyes 谩gazatokban, a glob谩lis n枚veked茅蝉t k眉l枚n枚sen a robusztus szolg谩ltat谩si 谩gazat t谩mogatta, szemben a gyeng茅bb feldolgoz贸ipari tev茅kenys茅ggel. A glob谩lis szint疟 bizonytalans谩g tov谩bbra is jelent艖s volt, 茅蝉 az 茅v sor谩n n艖tt a n枚veked茅蝉re hat贸 r枚vid t谩v煤 h谩tr谩ltat贸 t茅nyez艖k sz谩ma, ami fokozott geopolitikai fesz眉lts茅geket 茅蝉 gazdas谩gpolitikai bizonytalans谩got t眉kr枚z枚tt, els艖sorban kereskedelmi 茅蝉 k枚lts茅gvet茅蝉i t茅ren, k眉l枚n枚sen az amerikai 别濒苍枚办v谩laszt谩st k枚vet艖en.

Az Egyes眉lt 脕llamokban a gazdas谩gi tev茅kenys茅g 2024-ben eg茅蝉z 茅vben stabil szinten maradt, ami f艖k茅nt a stabil belf枚ldi keresletnek, k眉l枚n枚sen a h谩ztart谩sok kiad谩sainak k枚sz枚nhet艖. Az Egyes眉lt 脕llamokban a fesz眉lt munkaer艖piaci nyom谩s 2024 folyam谩n enyh眉lt, a munkan茅lk眉lis茅gi r谩ta az 茅v eleji 3,7 %-r贸l az 茅v v茅g茅re 4,1 %-ra emelkedett. K铆n谩ban a gazdas谩gi n枚veked茅蝉 2024-ben, ha csek茅ly m茅rt茅kben is, de lassult. A visszafogott fogyaszt贸i bizalom 茅蝉 az ingatlanszektor elh煤z贸d贸 gyenges茅ge miatt a visszafogott belf枚ldi kereslet tov谩bbra is nyomaszt贸 hat谩st gyakorolt a n枚veked茅蝉re, de a javul贸 nett贸 export, valamint a fisk谩lis 茅蝉 monet谩ris 枚szt枚nz艖k az 茅v v茅ge fel茅 t谩mogat贸lag hatottak a n枚veked茅蝉 lend眉let茅re.

1.1. 谩bra

A glob谩lis tev茅kenys茅g 茅蝉 kereskedelem alakul谩sa (az euro枚vezet n茅lk眉l)

(茅ves sz谩zal茅kos v谩ltoz谩sok)

A glob谩lis kereskedelem 2024-ben jelent艖sen 茅l茅nk眉lt, az import n枚veked茅蝉e az el艖z艖 茅vi 1,2 %-r贸l 4,4 %-ra n艖tt, b谩r kis m茅rt茅kben elmaradt a hossz煤 t谩v煤 谩tlagt贸l (1.1. 谩bra, b) diagram). A glob谩lis kereskedelem n枚veked茅蝉茅t az import谩lt 谩ruk ir谩nti jelent艖s kereslet t谩mogatta, mivel a beszerz茅蝉eket a V枚r枚s-tengeri haj贸z谩si 煤tvonalakon t枚rt茅n艖 sz谩ll铆t谩si probl茅m谩kkal kapcsolatos aggodalmak 茅蝉 a kar谩csonyi szezon el艖tti lehets茅ges k茅蝉茅蝉ek miatt el艖rehozt谩k. Az Egyes眉lt 脕llamokban is el艖rehozt谩k az importot a keleti parti kik枚t艖i sztr谩jkkal 茅蝉 a kereskedelempolitik谩val kapcsolatos bizonytalans谩gok miatt. Az 谩rubehozatal normaliz谩l贸d谩sa, amelyet a tov谩bbra is gyenge feldolgoz贸ipari ciklus 茅蝉 a glob谩lis kereslet kedvez艖tlenebb 枚sszet茅tele is s煤lyosb铆tott, a v谩rakoz谩soknak megfelel艖en az 茅v v茅g茅re a kereskedelem lend眉let茅nek lassul谩s谩hoz vezetett.

A fogyaszt贸i 谩rakon sz谩m铆tott (CPI) glob谩lis infl谩ci贸 2024-ben tov谩bb m茅rs茅kl艖d枚tt (1.2. 谩bra). 2024 okt贸ber茅ben 3,0 % volt, szemben a 2023 v茅gi 3,4 %-kal. A fogyaszt贸i谩r-index alapj谩n m茅rt infl谩ci贸 cs枚kken茅蝉茅t az 茅lelmiszer- 茅蝉 energiainfl谩ci贸, valamint az 谩ruk maginfl谩ci贸ja (azaz az 茅lelmiszer 茅蝉 energia n茅lk眉li infl谩ci贸) okozta. A szolg谩ltat谩sok 谩rnyom谩sa tov谩bbra is fennmaradt a fejlett gazdas谩gokban.

1.2. 谩bra

A glob谩lis 谩ltal谩nos (fogyaszt贸i谩r-index alapj谩n m茅rt) infl谩ci贸 茅蝉 f艖 枚sszetev艖i

(茅ves v谩ltoz谩sok sz谩zal茅kban, havi adatok)

A glob谩lis gazdas谩gi n枚veked茅蝉 kil谩t谩sait 2024 v茅g茅n fenyeget艖 f艖bb kock谩zatok k枚z茅 tartozott a glob谩lis gazdas谩gi sz茅ttagolts谩g 茅蝉 a kereskedelmi protekcionizmus fokoz贸d谩sa, k眉l枚n枚sen az Egyes眉lt 脕llamokban, a geopolitikai fesz眉lts茅gek eszkal谩l贸d谩sa a K枚zel-Keleten vagy Oroszorsz谩g Ukrajna elleni h谩bor煤ja, az egyre gyakoribb谩 v谩l贸 sz茅ls艖s茅ges id艖j谩r谩si esem茅nyek, valamint a K铆n谩ban megfigyelhet艖 tov谩bbi lassul谩s.

脡v v茅gi 茅rt茅ken az energia谩rak 2024-ben 枚sszess茅g茅ben emelkedtek 2023-hoz k茅pest, mivel az eur贸pai g谩z谩remelked茅蝉 ellens煤lyozta az olaj谩rak cs枚kken茅蝉茅t. A Brent-olaj 谩rai 5 %-kal cs枚kkentek, els艖sorban a keresleti oldali t茅nyez艖k, k枚zt眉k az eur贸pai feldolgoz贸ipari termel茅蝉 visszafogotts谩ga 茅蝉 a k铆nai gazdas谩gi tev茅kenys茅g lassul谩sa miatt. A k铆n谩lati oldalon a k枚zel-keleti konfliktus 茅蝉 az OPEC+ orsz谩gok elh煤z贸d贸 termel茅蝉cs枚kkent茅蝉ei megakad谩lyozta az olaj谩rak tov谩bbi cs枚kken茅蝉茅t, de nem bizonyultak elegend艖nek ahhoz, hogy 谩remelked茅蝉t id茅zzenek el艖. Az eur贸pai g谩z谩rak 茅v v茅gi 茅rt茅ken 52 %-kal n艖ttek, de j贸val a 2022-es cs煤cs茅rt茅k alatt maradtak. A g谩z谩rak kezdetben a tart贸san alacsony eur贸pai fogyaszt谩s k枚vetkezt茅ben cs枚kkentek, k眉l枚n枚sen az ipari 谩gazatban. A m谩sodik negyed茅vt艖l kezdve azonban az 谩rak folyamatosan emelkedtek a k铆n谩lati oldalr贸l 茅rkez艖 nyom谩s miatt, ide茅rtve a norv茅g g谩zsz谩ll铆t谩sok nem tervezett kies茅蝉茅t, az Ukrajna elleni orosz h谩bor煤 eszkal谩l贸d谩s谩t, valamint az Oroszorsz谩g 茅蝉 Ukrajna k枚z枚tti g谩ztranzit-meg谩llapod谩s lej谩rta k枚r眉li aggodalmakat. Az 茅v v茅g茅re az eur贸pai g谩zt谩rol谩si szintek a 2022-es 茅蝉 2023-as szintek al谩 estek, s艖t az energiav谩ls谩g el艖tt tapasztalt 茅v v茅gi 谩tlag茅rt茅kek alatt maradtak, ami arra enged k枚vetkeztetni, hogy Eur贸pa sz谩m谩ra kih铆v谩st jelent a megfelel艖 el艖vigy谩zatoss谩gi tartal茅k hossz煤 t谩v煤 fenntart谩sa.

Az 茅ven bel眉li ingadoz谩sokat k枚vet艖en az euro nomin谩leffekt铆v 谩rfolyama 2024 v茅g茅n n茅mileg alacsonyabb volt (-1,1 %), mint 2023 v茅g茅n, a k茅toldal煤 谩rfolyam-alakul谩sok r茅蝉zbeni kiegyenl铆t艖d茅蝉e k枚vetkezt茅ben. Egyr茅蝉zt az euro le茅rt茅kel艖d枚tt az amerikai doll谩rral szemben (-6,0 %), amit a pozit铆v amerikai gazdas谩gi adatok 鈥瀖eglepet茅蝉ei鈥�, a glob谩lis geopolitikai fesz眉lts茅gek k枚zepette a biztons谩gos eszk枚z枚kbe val贸 menek眉l茅蝉, valamint az 茅v k茅蝉艖bbi szakasz谩ban az 煤j amerikai korm谩nyzat alatt v谩rhat贸 politikai v谩ltoz谩sok t谩mogattak. Azut谩n mivel az euro枚vezet gazdas谩gi adatai is gyeng眉ltek 2024 negyedik negyed茅v茅ben, a kamatpiacok az euro枚vezetben meredekebb, az Egyes眉lt 脕llamokban pedig enyh茅bb kamatcs枚kkent茅蝉i p谩ly谩ra sz谩m铆tottak, ami tov谩bb nyomta lefel茅 az eur贸t az amerikai doll谩rral szemben. Hasonl贸k茅ppen, az Egyes眉lt Kir谩lys谩gban a tart贸san restrikt铆v monet谩ris politik谩ra vonatkoz贸 v谩rakoz谩sok er艖s铆tett茅k a font sterlinget, mind t谩gabb 茅rtelemben, mind az eur贸hoz k茅pest. Az euro 2024-ben a k铆nai renminbivel szemben is gyeng眉lt, b谩r kisebb m茅rt茅kben (-3,4 %), mivel a renminbi erej茅t cs枚kkentett茅k a K铆n谩ban egyre er艖s枚d艖 gazdas谩gi h谩tr谩ltat贸 t茅nyez艖k. M谩sr茅蝉zt ugyanakkor az euro er艖s枚d枚tt a legt枚bb m谩s jelent艖s kereskedelmi partner valut谩j谩val szemben. Ezek k枚z眉l a jap谩n jen 2024 nagy r茅蝉z茅ben lefel茅 hat贸 nyom谩s alatt 谩llt, mivel a tart贸san alacsony jap谩n kamatl谩bak a h铆rek szerint a jenb艖l a magasabb hozam煤 deviz谩k fel茅 ir谩nyul贸 鈥瀋arry trade鈥� 谩raml谩sokat t谩pl谩lt谩k.

1.2 A gazdas谩gi tev茅kenys茅g fokozatosan kezdett helyre谩llni az euro枚vezetben

Az euro枚vezet re谩l-GDP-je 2024-ben 0,9 %-kal n艖tt, szemben a 2023. 茅vi 0,4 %-kal (1.3. 谩bra). A negyed茅ves n枚veked茅蝉i 眉tem 枚t egym谩st k枚vet艖 negyed茅ves stagn谩l谩s ut谩n 2024 elej茅n pozit铆v ir谩nyba mozdultak, majd az 茅v v茅g茅n 煤jra lassul贸 tendencia volt 茅蝉zlelhet艖. A n枚veked茅蝉 er艖s枚d茅蝉e f艖k茅nt a szolg谩ltat谩si 谩gazatnak volt k枚sz枚nhet艖, amely tov谩bbra is profit谩lt a j谩rv谩ny ut谩ni struktur谩lis v谩ltoz谩sokb贸l, bele茅rtve a tud谩salap煤bb gazdas谩g fel茅 t枚rt茅n艖 gyorsabb elmozdul谩st, a z枚ld 谩tmenetet 茅蝉 a v谩ltoz贸 fogyaszt贸i v谩s谩rl谩si szok谩sokat. A gazdas谩gi n枚veked茅蝉t a re谩lj枚vedelmek helyre谩ll谩sa, a glob谩lis kereskedelem 茅蝉 a Next Generation EU (NGEU) program is t谩mogatta. Ugyanakkor az ipari szektor tov谩bbra is gyenge maradt, ami struktur谩lis 茅蝉 ciklikus t茅nyez艖k egy眉ttes hat谩s谩nak tudhat贸 be. Az ipari 谩gazatot a szolg谩ltat谩sokn谩l jobban 茅rintett茅k a kor谩bbi monet谩ris politikai szigor铆t谩si ciklusb贸l 枚r枚k枚lt korl谩toz贸 felt茅telek 茅蝉 a magas r谩ford铆t谩si k枚lts茅gek. M铆g a legt枚bb modell szerint a szigor铆t谩s gazdas谩gi tev茅kenys茅gre gyakorolt hat谩s谩nak cs煤cspontj谩t a 2023 v茅gi 茅蝉 2024 eleji id艖szakban 茅rt茅k el, addig a 2024 k枚zep茅n kezd艖d枚tt monet谩ris politikai laz铆t谩si ciklus m茅g nem 茅reztette hat谩s谩t a gazdas谩gra. Az ipari szektort az euro枚vezet exportpiaci r茅蝉zesed茅蝉茅nek cs枚kken茅蝉e, valamint a szab谩lyoz谩si kih铆v谩sok 茅蝉 a politikai 茅蝉 geopolitikai esem茅nyekkel kapcsolatos fokozott bizonytalans谩g is 茅rintette. 脰sszess茅g茅ben a 2024. 茅vi n枚veked茅蝉 a mag谩n- 茅蝉 az 谩llami fogyaszt谩s, valamint a nett贸 kereskedelem pozit铆v hozz谩j谩rul谩s谩t t眉kr枚zte, m铆g a beruh谩z谩sok 茅蝉 a k茅蝉zletv谩ltoz谩sok visszafogt谩k a gazdas谩gi tev茅kenys茅get.

1.3. 谩bra

Az euro枚vezet re谩l-GDP-je

(茅ves sz谩zal茅kos v谩ltoz谩sok; hozz谩j谩rul谩sok sz谩zal茅kpontban)

A mag谩nfogyaszt谩s 2024-ben fokoz贸dott, 茅蝉 az el艖z艖 茅vhez k茅pest 1 %-kal n艖tt. Az er艖s szolg谩ltat谩sfogyaszt谩s ellen茅re a teljes mag谩nfogyaszt谩s csak szer茅ny m茅rt茅kben n艖tt az 茅v els艖 fel茅ben, mivel az 谩ruk ir谩nti kereslet gyenge maradt (1.4. 谩bra). A harmadik negyed茅v sor谩n er艖teljesen felgyorsult a n枚veked茅蝉 鈥� amit olyan 谩tmeneti t茅nyez艖k, mint a 2024-es p谩rizsi olimpiai 茅蝉 paralimpiai j谩t茅kok is el艖seg铆tettek 鈥�, majd a negyedik negyed茅vben ism茅t m茅rs茅kl艖d枚tt a b艖v眉l茅蝉 眉teme. A rendelkez茅蝉re 谩ll贸 re谩lj枚vedelem n枚veked茅蝉e t谩mogatta a h谩ztart谩sok kiad谩sait 2024-ben, mivel nagyobb 眉temben n枚vekedtek a nomin谩lb茅rek, az infl谩ci贸 lassult, 茅蝉 a munkaer艖piac reziliens maradt. Mindazon谩ltal a m茅g mindig szigor煤 finansz铆roz谩si felt茅telek tov谩bbra is visszafogt谩k a h谩ztart谩sok kiad谩sait, 铆gy 枚sszess茅g茅ben magas szinten maradtak a megtakar铆t谩sok.

1.4. 谩bra

Az euro枚vezet fogyaszt谩sa, nem 茅p铆t茅蝉i jelleg疟 beruh谩z谩sok 茅蝉 lak谩sberuh谩z谩sok

(indexek: 2019. negyedik negyed茅v = 100)

a) Mag谩nfogyaszt谩s

b) Beruh谩z谩s

A lak谩sberuh谩z谩sok 2024-ben er艖teljesen visszaestek a tov谩bbra is korl谩toz贸 finansz铆roz谩si felt茅telek 茅蝉 a gyenge kereslet k枚zepette. 2023-hoz k茅pest 4,0 %-kal cs枚kkentek, ami a legnagyobb 茅ves visszaes茅蝉t jelenti 2009 贸ta, amikor a glob谩lis p茅nz眉gyi v谩ls谩g zajlott. A cs枚kken茅蝉 els艖sorban a monet谩ris politika szigor铆t谩sa k茅蝉leltetett hat谩s谩nak, azaz a magasabb jelz谩loghitel-kamatoknak 茅蝉 a banki hitelez茅蝉i norm谩k szigor铆t谩s谩nak tulajdon铆that贸. A re谩lj枚vedelmek b艖v眉l茅蝉e 茅蝉 a lak贸ingatlanok 谩r谩nak m茅rs茅kelt emelked茅蝉e ellen茅re a szigor煤 finansz铆roz谩si felt茅telek korl谩tozt谩k a lak谩shoz jut谩si lehet艖s茅geket 茅蝉 visszafogt谩k a lak贸ingatlanok ir谩nti keresletet. Tekintettel azonban a lak谩sberuh谩z谩soknak a j谩rv谩ny ut谩ni er艖teljes fellend眉l茅蝉茅re, amelyet r茅蝉zben az olaszorsz谩gi (m谩ra m谩r lej谩rt) nagyvonal煤 fisk谩lis 枚szt枚nz艖k is t谩mogattak, a lak谩sberuh谩z谩sok 2024 v茅g茅n 1,3 %-kal a j谩rv谩ny el艖tti szint felett maradtak. Ez az 茅rt茅k mindazon谩ltal alatta maradt a mag谩nfogyaszt谩s茅n谩l (3,1 %) 茅蝉 a nem 茅p铆t茅蝉i jelleg疟 beruh谩z谩sok茅n谩l (5,2 %, amely adat nem tartalmazza az 铆rorsz谩gi immateri谩lis javakat).

A nem 茅p铆t茅蝉i jelleg疟 beruh谩z谩sok (ez a v谩llalati beruh谩z谩sok nemzeti sz谩ml谩k szerinti legk枚zelebbi helyettes铆t艖 mutat贸ja) 2024-ben ism茅t cs枚kkentek, a gyenge belf枚ldi 茅蝉 k眉lf枚ldi kereslet, a sz疟k枚s finansz铆roz谩si felt茅telek 茅蝉 a k眉l枚nb枚z艖 frontokon tapasztalhat贸 nagyfok煤 bizonytalans谩g mellett. 脰sszess茅g茅ben a nem 茅p铆t茅蝉i jelleg疟 beruh谩z谩sok 鈥� b谩r az 茅v sor谩n jelent艖s negyed茅ves ingadoz谩sok t枚rt茅ntek 鈥� 2023-hoz k茅pest 2,3 %-kal cs枚kkentek (l谩sd az 1.4. 谩br谩t). Az els艖sorban a multinacion谩lis v谩llalatok immateri谩lis javait tartalmaz贸 ingadoz贸 茅rt茅kek n茅lk眉l 2024-ben 0,5 %-kal zsugorodott.^[1] Az eredm茅ny t眉kr枚zi mind a g茅p- 茅蝉 berendez茅蝉beruh谩z谩sok gyenges茅g茅nek folytat贸d谩s谩t, mind az immateri谩lis javak beruh谩z谩si 眉teme b艖v眉l茅蝉茅nek az elm煤lt 茅vekben tapasztalt lassul谩s谩t. Visszafogott belf枚ldi kereslet 茅蝉 gyeng茅bben teljes铆t艖 exportszektor mellett a hosszabb t谩v煤 termel茅蝉i v谩rakoz谩sok 鈥� amelyek jellemz艖en a beruh谩z谩sok f艖 mozgat贸rug贸i 鈥� eg茅蝉z 茅vben visszafogottak maradtak, ami cs枚kkentette a v谩llalatok beruh谩z谩si kedv茅t. A versenyk茅pess茅g cs枚kken茅蝉茅vel kapcsolatos aggodalmak, a m茅rs茅kl艖d艖 j枚vedelmez艖s茅g, valamint a nagyfok煤 茅蝉 sz茅les k枚r疟 bizonytalans谩g 鈥� amely a geopolitikai fejlem茅nyekb艖l, a kereskedelem n枚vekv艖 sz茅ttagolts谩g谩t贸l val贸 n枚vekv艖 f茅lelemb艖l 茅蝉 a fokoz贸d贸 politikai bizonytalans谩gb贸l ered 鈥� szint茅n tov谩bb terhelt茅k az 眉zleti beruh谩z谩sokat 2024-ben.

Az euro枚vezet exportja 2024-ben n茅mileg javult, de tov谩bbra is viszonylag gyenge p谩ly谩n mozgott. A javul贸 k眉lf枚ldi kereslet ellen茅re t枚bb t茅nyez艖 is hozz谩j谩rult a visszafogott exportn枚veked茅蝉hez. Az eur贸 kor谩bbi fel茅rt茅kel艖d茅蝉茅nek k茅蝉leltetett hat谩sai negat铆van hatottak. Az energiak枚lts茅gek tov谩bbra is jelent艖s probl茅m谩t jelentettek, mivel a viszonylag magas g谩z谩rak n枚velt茅k az euro枚vezeti export艖r枚k termel茅蝉i k枚lts茅geit, ez谩ltal cs枚kkentve a haszonkulcsokat 茅蝉 a versenyk茅pess茅get. A k眉l枚n枚sen a beruh谩z谩si javak ir谩nti gyenge k铆nai kereslet 茅蝉 a k铆nai gy谩rt贸k 谩ltal gener谩lt fokozott verseny tov谩bbi kih铆v谩st jelentett az euro枚vezet szempontj谩b贸l. Az import visszafogott 眉temben n艖tt, amit a gyenge belf枚ldi kereslet 茅蝉 a beruh谩z谩sok befoly谩soltak. 脰sszess茅g茅ben a nett贸 kereskedelem enyh茅n pozit铆v hat谩ssal volt a n枚veked茅蝉re. Az euro枚vezet kereskedelmi m茅rlege 2024-ben tov谩bb javult 2023-hoz k茅pest.

惭耻苍办补别谤艖辫颈补肠

Az euro枚vezet munkaer艖piaca 2024-ben 枚sszess茅g茅ben reziliens maradt, b谩r a foglalkoztat谩s n枚veked茅蝉e az elm煤lt 茅vekhez k茅pest lelassult, 茅蝉 a felm茅r茅蝉i mutat贸k arra utaltak, hogy a munkaer艖piaci aktivit谩sok az 茅v folyam谩n cs枚kken茅蝉t mutattak. A munkan茅lk眉lis茅gi r谩ta a janu谩ri 6,5 %-r贸l decemberre 6,2 %-ra cs枚kkent; ez az euro bevezet茅蝉e 贸ta m茅rt legalacsonyabb 茅rt茅k, amely 1,3 sz谩zal茅kponttal alacsonyabb volt a j谩rv谩ny kit枚r茅蝉e el艖tt, 2020 janu谩rj谩ban megfigyelt szintn茅l. A munkan茅lk眉lis茅gi r谩ta az 茅v utols贸 negyed茅v茅ben is 谩tlagosan 6,2 % volt (1.5. 谩bra). A teljes foglalkoztat谩s 茅蝉 a ledolgozott munka贸r谩k sz谩ma nagyj谩b贸l 枚sszhangban maradt a gazdas谩g n枚veked茅蝉茅vel, 茅蝉 2024-ben egyar谩nt 1 %-kal b艖v眉ltek. Ezek a fejlem茅nyek egy nagyj谩b贸l stagn谩l贸 termel茅kenys茅gi p谩ly谩t eredm茅nyeztek. A munkatermel茅kenys茅g lass煤 n枚veked茅蝉e nagyj谩b贸l ciklikus jelleg疟nek mondhat贸, amely els艖sorban a kereslet gyenges茅g茅nek volt k枚sz枚nhet艖, mik枚zben a v谩llalkoz谩sok a gyenge gazdas谩gi n枚veked茅蝉 id艖szak谩ban a sz眉ks茅gesn茅l t枚bb munkaer艖t tartottak meg. A helyzet kialakul谩s谩ban ugyanakkor szerkezeti t茅nyez艖k is szerepet j谩tszottak. Az 谩tlagos ledolgozott 贸rasz谩m 2024-ben 0,1 %-kal cs枚kkent, 茅蝉 az utols贸 negyed茅vben 0,9 %-kal maradt el a j谩rv谩ny el艖tti szintt艖l. Az 谩tlagos ledolgozott munka贸r谩k alakul谩sa tov谩bbra is olyan t茅nyez艖ket t眉kr枚z枚tt, mint a munkaer艖 felhalmoz谩sa 2023 m谩sodik fel茅t艖l 茅蝉 a betegszabads谩gok folyamatosan magas szintje. A munkaer艖piaci r茅蝉zv茅tel a 15鈥�74 茅ves korcsoportban 2024 negyedik negyed茅v茅ben 66 %-os szintre emelkedett, 茅蝉 ezzel 1,2 sz谩zal茅kponttal haladta meg a pand茅mia el艖tti szintet. A n艖k, az id艖sebb munkav谩llal贸k, a fels艖fok煤 v茅gzetts茅g疟ek 茅蝉 a k眉lf枚ldi munkav谩llal贸k j谩rultak hozz谩 legink谩bb a munkaer艖 n枚veked茅蝉茅hez. A munkaer艖-kereslet 2024-ben a kor谩bbi 茅vekhez k茅pest gyeng眉lt, az 眉res 谩ll谩shelyek ar谩nya a 2022 m谩sodik negyed茅v茅ben el茅rt cs煤csr贸l a tavalyi negyedik negyed茅vben 2,5 %-os szintre cs枚kkent, de tov谩bbra sem 茅rte el a vil谩gj谩rv谩nyt megel艖z艖, 2019 negyedik negyed茅vi 2,3 %-os 茅rt茅ket.^[2] A nomin谩lb茅rek az infl谩ci贸hoz val贸 felz谩rk贸z谩sa el艖seg铆tette a foglalkoztat谩s 茅蝉 a termel茅蝉 dinamik谩j谩nak 谩trendez艖d茅蝉茅t, 茅蝉 jobban 枚sszhangba hozta a re谩lb茅reket a termel茅kenys茅g 茅l茅nk眉l茅蝉茅vel. Ez茅rt k枚z茅pt谩v煤 orient谩ci贸ja r茅v茅n, 茅蝉 az 谩rstabilit谩s fenntart谩s谩nak s茅relme n茅lk眉l, az EKB monet谩ris politik谩ja hozz谩j谩rult a foglalkoztat谩s 茅蝉 a termel茅kenys茅g t谩mogat谩s谩hoz 鈥� ezek az Eur贸pai Uni贸 azon c茅lkit疟z茅蝉ei k枚z茅 tartoznak, amelyekhez az EKB hozz谩j谩rulhat.

1.5. 谩bra

惭耻苍办补别谤艖辫颈补肠

(bal oldali sk谩la: negyed茅ves sz谩zal茅kos v谩ltoz谩sok; jobb oldali sk谩la: sz谩zal茅kos ar谩nyok)

1.3 Az euro枚vezet k枚lts茅gvet茅蝉i ir谩nyvonal谩nak szigor铆t谩sa

Az euro枚vezet 谩llamh谩ztart谩si hi谩nya 2024-ben val贸sz铆n疟s铆thet艖en tov谩bb zsugorodott, valamivel a GDP 3 %-谩ban meghat谩rozott k眉sz枚b茅rt茅k f枚l茅 (1.6. 谩bra), szemben a 2023. 茅vi 3,6 %-kal. Ez f艖k茅nt a k枚lts茅gvet茅蝉i ir谩nyvonal 2024-es szigor铆t谩s谩t t眉kr枚zi, amely a 2022-23-as 茅vekben a h谩ztart谩sok 茅蝉 a v谩llalatok magas energia谩rak 茅蝉 az infl谩ci贸 miatti kompenz谩l谩sa c茅lj谩b贸l bevezetett korm谩nyzati int茅zked茅蝉ek fokozatos kivezet茅蝉茅nek tulajdon铆that贸.^[3] Ugyanakkor az 谩llamad贸ss谩ggal kapcsolatos magasabb kamatkiad谩sok 鈥� k眉l枚n枚sen a magas ad贸ss谩ggal rendelkez艖 orsz谩gokban 鈥� val贸sz铆n疟leg negat铆van j谩rultak hozz谩 a k枚lts茅gvet茅蝉i egyenleghez.^[4]

Az euro枚vezet GDP-ar谩nyos ad贸ss谩gr谩t谩ja 2024-ben val贸sz铆n疟leg kis m茅rt茅kben, csaknem 88 %-ra n艖tt a m谩r eleve magas 2023-as 87,4 %-os 茅rt茅khez k茅pest, 茅蝉 铆gy j贸val a 2019. 茅vi, a v谩ls谩g el艖tti 83,6 %-os szint felett maradt (1.6. 谩bra). A n枚veked茅蝉 els艖dleges okai val贸sz铆n疟s铆thet艖en az els艖dleges hi谩ny 茅蝉 a pozit铆v hi谩ny-ad贸ss谩g k枚z枚tti korrekci贸 voltak.

1.6. 谩bra

Az euro枚vezet k枚lts茅gvet茅蝉i egyenlege 茅蝉 谩llamh谩ztart谩si ad贸ss谩ga

(a GDP sz谩zal茅k谩ban; fisk谩lis politikai ir谩nyults谩g: a potenci谩lis GDP-re vonatkoz贸 sz谩zal茅kpontok)

2024 v茅g茅n megfogalmazott el艖rejelz茅蝉ek azt j贸solt谩k, hogy a k枚lts茅gvet茅蝉i ir谩nyvonal 2025-ben tov谩bb szigorodik, b谩r a kor谩bbi 茅vekn茅l lassabb 眉temben. Ezeket a fisk谩lis kil谩t谩sokat azonban nagyfok煤 bizonytalans谩g 枚vezte. A politikai kock谩zatok az euro枚vezet nagy orsz谩gainak k枚lts茅gvet茅蝉i tervei, valamint az 煤j amerikai korm谩ny j枚v艖beli d枚nt茅蝉ei 茅蝉 az eur贸pai v谩laszok miatt mer眉ltek fel. Ezek a kock谩zatok a n茅pess茅g el枚reged茅蝉茅b艖l ered艖 hossz煤 t谩v煤 k枚lts茅gvet茅蝉i nyom谩son fel眉l jelentkeztek. A k枚lts茅gvet茅蝉i politik谩val szemben egyre ink谩bb elv谩r谩s, hogy biztos铆tania kell a strat茅giai k枚zjavakat az eur贸pai gazdas谩g ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅nek meger艖s铆t茅蝉e 茅rdek茅ben, a z枚ld 茅蝉 a digit谩lis 谩tmenet ter茅n el茅rt eredm茅nyek, valamint a gazdas谩gi biztons谩g 茅蝉 a v茅delem n枚vel茅蝉e r茅v茅n. A z枚ld 茅蝉 a digit谩lis 谩t谩ll谩shoz az NGEU-program 2026 v茅g茅ig, azaz a program lej谩rt谩ig jelent艖s m茅rt茅kben hozz谩j谩rul (l谩sd az 1. keretes 铆r谩st).

A megreform谩lt uni贸s gazdas谩gir谩ny铆t谩si keret 2024. 谩prilis 30-谩n l茅pett hat谩lyba. A keretrendszer az ad贸ss谩g fenntarthat贸s谩g谩ra 枚sszpontos铆t, 茅蝉 c茅lja a rendezett 茅蝉 fenntarthat贸 谩llamh谩ztart谩s biztos铆t谩sa, mik枚zben 枚szt枚nzi a struktur谩lis reformokat 茅蝉 a beruh谩z谩sokat.^[5] Az 煤j keretrendszer k枚zponti eleme az orsz谩gok k枚z茅pt谩v煤 k枚lts茅gvet茅蝉i 茅蝉 struktur谩lis terveinek k枚zz茅t茅tele. Ezek a tervek felv谩zolj谩k a nett贸 kiad谩sok n枚veked茅蝉i p谩ly谩j谩t, valamint az alapul szolg谩l贸 makrogazdas谩gi felt茅telez茅蝉eket, tov谩bb谩 azokban az orsz谩gokban, ahol az 谩t谩ll谩si szakaszt n茅gyr艖l h茅t 茅vre k铆v谩nj谩k kiterjeszteni, azon tervezett k枚lts茅gvet茅蝉i-struktur谩lis int茅zked茅蝉eket, amelyek lehet艖v茅 teszik a sz谩mukra, hogy k枚z茅pt谩von val贸sz铆n疟s铆thet艖en cs枚kken艖 p谩ly谩ra 谩ll铆ts谩k ad贸ss谩gar谩nyukat.

Az Eur贸pai Bizotts谩g az 艖szi csomag november 26-i 茅蝉 december 18-i k枚zz茅t茅tel茅vel elind铆totta az 煤j gazdas谩gir谩ny铆t谩si keretrendszer els艖 v茅grehajt谩si ciklus谩t. A csomag tartalmazza az egyes orsz谩gok k枚z茅pt谩v煤 k枚lts茅gvet茅蝉i 茅蝉 struktur谩lis terveinek 茅rt茅kel茅蝉茅t, valamint a 2025-re vonatkoz贸 k枚lts茅gvet茅蝉i tervezeteket. Az Eur贸pai Bizotts谩g meg谩llap铆totta, hogy az euro枚vezet orsz谩gai 谩ltal beny煤jtott 16 k枚z茅pt谩v煤 k枚lts茅gvet茅蝉i 茅蝉 struktur谩lis tervb艖l 15 megfelelt az 煤j keretrendszer k枚vetelm茅nyeinek. Az aj谩nlott k枚lts茅gvet茅蝉i kiigaz铆t谩si id艖szakot n茅gy euro枚vezeti orsz谩g (厂辫补苍测辞濒辞谤蝉锄谩驳, 贵谤补苍肠颈补辞谤蝉锄谩驳, 翱濒补蝉锄辞谤蝉锄谩驳 茅蝉 贵颈苍苍辞谤蝉锄谩驳) k茅r茅蝉茅re n茅gyr艖l h茅t 茅vre terjesztett茅k ki. A kiterjeszt茅蝉t egy sor beruh谩z谩si 茅蝉 reformk枚telezetts茅gv谩llal谩s t谩masztja al谩, amelyek c茅lja t枚bbek k枚z枚tt a fenntarthat贸 茅蝉 inkluz铆v n枚veked茅蝉hez 茅蝉 a rugalmass谩ghoz val贸 hozz谩j谩rul谩s, valamint a k枚lts茅gvet茅蝉i fenntarthat贸s谩g t谩mogat谩sa.^[6]

Az Eur贸pai Bizotts谩g aj谩nl谩s谩t k枚vet艖en az ECOFIN Tan谩cs 2024 j煤lius谩ban 煤gy d枚nt枚tt, hogy t煤lzott hi谩ny eset茅n k枚vetend艖 elj谩r谩st ind铆t 枚t euro枚vezeti orsz谩g, nevezetesen Belgium, 贵谤补苍肠颈补辞谤蝉锄谩驳, 翱濒补蝉锄辞谤蝉锄谩驳, 惭谩濒迟补 茅蝉 厂锄濒辞惫谩办颈补 ellen. A t煤lzott hi谩ny kiigaz铆t谩sa 茅rdek茅ben a Bizotts谩g a megl茅v艖 k枚z茅pt谩v煤 k枚lts茅gvet茅蝉i 茅蝉 struktur谩lis tervekkel 枚sszhangban 谩ll贸 t枚bb茅ves nett贸 kiad谩si 眉temtervet javasolt. A t枚bb茅ves nett贸 kiad谩si 眉temterv lett az 煤j gazdas谩gir谩ny铆t谩si keretrendszer f艖 fel眉gyeleti mutat贸ja.

A fel眉lvizsg谩lt gazdas谩gir谩ny铆t谩si keret茅nek teljes k枚r疟, 谩tl谩that贸 m贸don t枚rt茅n艖 茅蝉 k茅蝉edelem n茅lk眉li v茅grehajt谩sa seg铆teni fogja a korm谩nyokat abban, hogy tart贸san cs枚kkents茅k a k枚lts茅gvet茅蝉i hi谩nyt 茅蝉 az ad贸ss谩gr谩t谩t.

1.4 A fogyaszt贸i谩r-index alapj谩n m茅rt infl谩ci贸 tov谩bb cs枚kkent a c茅l茅rt茅k ir谩ny谩ban.

Az euro枚vezetben a harmoniz谩lt fogyaszt贸i谩r-indexszel (HICP) m茅rt infl谩ci贸 2024-ben tov谩bbra is megmaradt a dezinfl谩ci贸s p谩ly谩n. Decemberben 2,4 % volt, 0,5 sz谩zal茅kponttal alacsonyabb, mint egy 茅vvel kor谩bban (1.7. 谩bra). M铆g 2023-ban a dezinfl谩ci贸s folyamatot els艖sorban a kor谩bbi k铆n谩lati sokkok felold谩sa okozta, addig 2024-ben n枚vekv艖 m茅rt茅kben t眉kr枚zte a szigorod贸 monet谩ris politika transzmisszi贸j谩t. A vil谩gj谩rv谩nyra 茅蝉 az energia谩r-sokkokra v谩laszul bevezetett 谩llami t谩mogat谩si int茅zked茅蝉ek fokozatos megsz眉ntet茅蝉e az aggreg谩lt kereslet cs枚kkent茅蝉e r茅v茅n t谩mogatta a dezinfl谩ci贸t. Ugyanakkor h谩tr谩ltatta is a dezinfl谩ci贸s folyamatot, mivel az int茅zked茅蝉eket az infl谩ci贸 megf茅kez茅蝉茅re tervezt茅k. Ebben az 枚sszef眉gg茅蝉ben a HICP-infl谩ci贸 茅v k枚zbeni ingadoz谩sainak nagy r茅蝉z茅t az energiainfl谩ci贸 okozta, bele茅rtve az 茅v v茅gi fellend眉l茅蝉t is. A tov谩bbi dezinfl谩ci贸hoz els艖sorban a nem energia-term茅kek 谩rainak alakul谩sa j谩rult hozz谩, mivel a HICP 茅lelmiszer- 茅蝉 nem energia ipari term茅kek (NEIG) 枚sszetev艖je egyar谩nt alacsonyabb infl谩ci贸s r谩t谩t mutatott 2024 december茅ben, 3,5 sz谩zal茅kponttal, illetve 2,0 sz谩zal茅kponttal alacsonyabbat, mint 2023 december茅ben. A NEIG eset茅ben a r谩t谩k a j谩rv谩ny el艖tti hosszabb t谩v煤 谩tlagos 0,6 %-os r谩t谩hoz k枚zeli szintet 茅rtek el (1999 茅蝉 2019 k枚z枚tt m茅rve). E k茅t komponens cs枚kken茅蝉e a kor谩bbi k枚lts茅gsokkokb贸l ered艖 infl谩ci贸s nyom谩s fokozatos enyh眉l茅蝉茅t 茅蝉 az 谩ltal谩nosan kedvez艖bb nemzetk枚zi 谩rk茅pz茅蝉i k枚rnyezetet t眉kr枚zte. Ezzel szemben a HICP szolg谩ltat谩si 枚sszetev艖je eg茅蝉z 茅vben viszonylag stabilan 4,0 % k枚r眉l mozgott. Ez a tart贸ss谩g a b茅rnyom谩s viszonylag er艖s hat谩s谩t t眉kr枚zte sz谩mos szolg谩ltat谩si t茅tel eset茅ben, valamint a 鈥瀔茅蝉艖bb reag谩l贸鈥� t茅telek (pl. biztos铆t谩s, lak谩sb茅rleti d铆jak stb.) hat谩s谩t, amelyeknek az 谩rai id艖ben k茅蝉ve k枚vett茅k le a kor谩bbi kiv茅teles infl谩ci贸s sokkokat.

1.7. 谩bra

Az 谩ltal谩nos (fogyaszt贸i谩r-index alapj谩n m茅rt) infl谩ci贸 茅蝉 f艖 枚sszetev艖i

(茅ves sz谩zal茅kos v谩ltoz谩sok; hozz谩j谩rul谩sok sz谩zal茅kpontban)

Az energiainfl谩ci贸 2024-ben 谩tlagosan valamivel alacsonyabb volt, mint 2023-ban, 茅蝉 az 茅v nagy r茅蝉z茅ben negat铆v tartom谩nyban maradt. Az 茅v eleji negat铆v 茅ves energiainfl谩ci贸s r谩t谩k els艖sorban a g谩z- 茅蝉 villamosenergia-谩rak alakul谩s谩hoz voltak k枚thet艖k, m铆g az augusztust贸l kezd艖d艖 id艖szakban a sz谩ll铆t谩si 眉zemanyag谩rak okozt谩k azokat. A nagykereskedelmi energiapiacok volatilit谩sa, amely olyan esem茅nyekhez kapcsol贸dik, mint Oroszorsz谩g Ukrajna elleni h谩bor煤ja, valamint az el艖z艖 茅v fejlem茅nyeib艖l ered艖 b谩zishat谩sok, hozz谩j谩rult a 2024-es energia谩rak infl谩ci贸j谩nak egyenetlen alakul谩s谩hoz. Az 茅lelmiszer-infl谩ci贸 er艖teljesen hozz谩j谩rult a dezinfl谩ci贸hoz, k眉l枚n枚sen az 茅v els艖 h贸napjaiban bek枚vetkezett er艖teljes cs枚kken茅蝉nek k枚sz枚nhet艖en, amikor a feldolgozott 茅蝉 k眉l枚n枚sen a feldolgozatlan 茅lelmiszerek 谩r谩nak 茅ves n枚veked茅蝉i 眉teme egyar谩nt cs枚kkent. Ez 枚sszef眉gg枚tt a kor谩bbi energia- 茅蝉 茅lelmiszer谩rak megugr谩s谩b贸l ered艖 infl谩ci贸s nyom谩s fokozatos cs枚kken茅蝉茅vel.^[7] Ezt k枚vet艖en az 茅lelmiszer-infl谩ci贸 n茅mi ingadoz谩st mutatott, amelynek jelent艖s r茅蝉zben a feldolgozatlan 茅lelmiszerek, k眉l枚n枚sen a z枚lds茅gek 谩r谩nak ingadoz谩s谩t t眉kr枚zte, ami val贸sz铆n疟leg a kedvez艖tlen id艖j谩r谩si k枚r眉lm茅nyekkel f眉gg枚tt 枚ssze.

Az alapvet艖 infl谩ci贸s mutat贸k c茅lja az infl谩ci贸 tart贸s vagy k枚z枚s 枚sszetev艖j茅nek megragad谩sa, ami azt jelzi, hogy az 谩tmeneti t茅nyez艖k megsz疟n茅蝉茅t k枚vet艖en k枚z茅pt谩von v谩rhat贸an hol fog elhelyezkedni az infl谩ci贸. Mivel azonban ezeket a mutat贸kat a m煤ltbeli nagy k铆n谩lati sokkok felfel茅 h煤zt谩k, v谩rhat贸 volt, hogy az 谩ltal谩nos dezinfl谩ci贸s folyamat sor谩n ezek m茅rs茅kl艖dnek.^[8] A maginfl谩ci贸 鈥� amelyet az energia 茅蝉 az 茅lelmiszerek volatilis 枚sszetev艖i n茅lk眉li HICP-infl谩ci贸val m茅rnek 鈥� a 2023. decemberi 3,4 %-r贸l 2024 谩prilis谩ra 2,7 %-ra cs枚kkent, 茅蝉 ezt k枚vet艖en nagyj谩b贸l horizont谩lisan mozgott. 2024 december茅ben ugyancsak 2,7 % volt. A maginfl谩ci贸 cs枚kken茅蝉e 2024 elej茅n a NEIG-infl谩ci贸 cs枚kken茅蝉茅t t眉kr枚zte, m铆g a szolg谩ltat谩sok infl谩ci贸ja az 茅v sor谩n nagyj谩b贸l v谩ltozatlan maradt, 4,0 % k枚r眉l mozgott. A szolg谩ltat谩sok infl谩ci贸ja 谩ltal谩ban hosszabb ideig tart, mint az infl谩ci贸 m谩s 枚sszetev艖i eset茅ben, mivel sz谩mos szolg谩ltat谩si t茅tel k茅蝉leltetve reag谩l az 谩ltal谩nos infl谩ci贸s sokkokra (pl. lak谩sb茅rleti d铆jak, biztos铆t谩s, valamint eg茅蝉zs茅g眉gyi 茅蝉 oktat谩si szolg谩ltat谩sok). A szolg谩ltat谩sok infl谩ci贸j谩nak fennmarad谩sa 2024-ben a b茅rek magas szint疟 n枚veked茅蝉茅hez is kapcsol贸dik, amelyek a szolg谩ltat谩si 谩gazatban a k枚lts茅gek nagyobb h谩nyad谩t teszik ki, mint a feldolgoz贸iparban. Az 茅v sor谩n az egy茅b alapvet艖 infl谩ci贸s mutat贸k 鈥� b谩r n茅mi ingadoz谩ssal, de m茅g ink谩bb az 茅v els艖 fel茅ben 鈥� szint茅n cs枚kkentek. 脰sszess茅g茅ben ezek a visszaes茅蝉ek a kor谩bbi k铆n谩lati sokkhat谩sok halv谩nyul贸 hat谩s谩t, valamint a tov谩bbra is szigor煤 monet谩ris politika k枚zepette fenn谩ll贸 gyeng茅bb keresletet t眉kr枚zik. Ez ut贸bbi r茅v茅n az 谩ruk dezinfl谩ci贸ja k枚nnyebben 茅rthet艖, mint a szolg谩ltat谩sok茅, mivel a monet谩ris politik谩ra 茅rz茅kenynek min艖s眉l艖 t茅telek nagyobb s煤llyal vannak jelen az 谩ruk k枚z枚tt, mint a szolg谩ltat谩sok kateg贸ri谩j谩ban.^[9]

A GDP-defl谩tor n枚veked茅蝉茅vel m茅rt belf枚ldi 谩rnyom谩s 2024-ben a 2023-as 5,9 %-r贸l 2,9 %-ra cs枚kkent. Ez mind a fajlagos munkaer艖k枚lts茅gekb艖l, mind a fajlagos nyeres茅gb艖l sz谩rmaz贸 alacsonyabb hozz谩j谩rul谩st t眉kr枚zte (1.8. 谩bra). A fajlagos nyeres茅g hozz谩j谩rul谩sa cs枚kkent, mivel a nyeres茅g egyre ink谩bb pufferelte a fajlagos munkaer艖k枚lts茅gekb艖l ered艖, m茅g mindig emelked艖 nyom谩st.^[10] Ugyanakkor ezek a nyom谩sok m茅rs茅kl艖dtek az egy alkalmazottra jut贸 j枚vedelemben m茅rt b茅rn枚veked茅蝉 cs枚kken茅蝉e 茅蝉 a munkatermel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅nek bizonyos fok煤 er艖s枚d茅蝉e k枚vetkezt茅ben. Az egy alkalmazottra jut贸 javadalmaz谩s 茅ves n枚veked茅蝉e a 2023. 茅vi 5,3 %-r贸l 2024-ben 4,5 %-ra cs枚kkent, de tov谩bbra is jelent艖sen meghaladta a j谩rv谩ny el艖tti 谩tlagot (2,2 %), ami a munkaer艖piacok folyamatos feszess茅g茅t 茅蝉 az infl谩ci贸s kompenz谩ci贸ra nehezed艖 nyom谩st t眉kr枚zi. Az egy alkalmazottra jut贸 kompenz谩ci贸 n枚veked茅蝉茅nek m茅rs茅kl艖d茅蝉e a 鈥瀢age drift鈥� gyorsabb reakci贸j谩t t眉kr枚zte a kialkudott b茅rek n枚veked茅蝉茅hez k茅pest.^[11] Ez t枚bbek k枚z枚tt annak val贸sz铆n疟s茅g茅t t眉kr枚zte, hogy az infl谩ci贸t kompenz谩l贸 kiigaz铆t谩sok a 鈥瀢age drift鈥� r茅蝉zek茅nt val贸 kezel茅蝉 helyett be茅p铆t茅蝉re ker眉ltek a kialkudott b茅rekbe. 2024 v茅g茅re az euro枚vezet re谩lb茅rszintje nagyj谩b贸l visszat茅rt az infl谩ci贸s hull谩m el艖tti szintre.

1.8. 谩bra

A GDP-defl谩tor 茅蝉 枚sszet茅tele

(茅ves sz谩zal茅kos v谩ltoz谩sok; hozz谩j谩rul谩sok sz谩zal茅kpontban)

Az EKB szakmai el艖rejelz艖k k枚r茅ben v茅gzett felm茅r茅蝉茅ben bemutatott hosszabb t谩v煤 infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok a 2023 v茅gi 2,1 %-r贸l a 2024 els艖 negyed茅v茅ben k枚zz茅tett felm茅r茅蝉ben szerepl艖 2,0 %-ra cs枚kkentek, 茅蝉 az 茅v tov谩bbi r茅蝉z茅ben is a j贸l r枚gz铆tett szinten maradtak (1.9. 谩bra). Tov谩bbi, p茅ld谩ul az EKB monet谩ris elemz艖k felm茅r茅蝉茅b艖l 茅蝉 a Consensus Economicst贸l sz谩rmaz贸 felm茅r茅蝉i adatok is arra utaltak, hogy a hosszabb t谩v煤 infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok 枚sszhangban vannak az EKB 2 %-os c茅lj谩val. A restrikt铆v monet谩ris politika nemcsak a kereslet visszafog谩s谩val, hanem a hosszabb t谩v煤 infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok tart贸s r枚gz铆t茅蝉e r茅v茅n is t谩mogatta a dezinfl谩ci贸t, ez谩ltal cs枚kkentve a m谩sodlagos hat谩sok kock谩zat谩t. Az infl谩ci贸s kompenz谩ci贸 hossz煤 t谩v煤 piaci alap煤 mutat贸i (az 枚t 茅v m煤lva v谩rhat贸 枚t茅ves, infl谩ci贸hoz k枚t枚tt swapkamatl谩b (ILS)) az 茅v sor谩n n茅mileg nagyobb volatilit谩st mutattak, de az 茅v v茅ge fel茅 megk枚zel铆tett茅k a 2 % k枚r眉li 茅rt茅ket. Az 茅v sor谩n megfigyelhet艖 volatilit谩s val贸sz铆n疟leg az infl谩ci贸s kock谩zati fel谩rak v谩ltoz谩sainak volt tulajdon铆that贸, mivel a becs眉lt val贸di infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok viszonylag stabilan 2 % k枚r眉l alakultak. A fogyaszt贸i oldalon a h谩rom 茅vre el艖re ir谩nyad贸 infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok medi谩nja az 茅v m谩sodik negyed茅v茅t艖l okt贸berig cs枚kkent, amikor is 2,1 %-ot 茅rt el, ami a legalacsonyabb szint 2022 febru谩rja 贸ta, amikor Oroszorsz谩g megsz谩llta Ukrajn谩t. Ezt k枚vet艖en azonban a v谩rakoz谩sok az 茅v h谩tral茅v艖 r茅蝉z茅ben a magasabb infl谩ci贸 茅蝉 a fokozott bizonytalans谩g miatt e szint f枚l茅 emelkedtek, b谩r az 茅v elej茅hez k茅pest alacsonyabbak maradtak.^[12]

1.9. 谩bra

Az infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok felm茅r茅蝉en 茅蝉 a piacon alapul贸 mutat贸i

(茅ves sz谩zal茅kos v谩ltoz谩sok)

1.5 A finansz铆roz谩si felt茅telek fokozatosan enyh眉ltek, de tov谩bbra is szigor煤ak maradtak

Mivel az infl谩ci贸s nyom谩s 2024 folyam谩n fokozatosan m茅rs茅kl艖d枚tt (l谩sd az 1.4. szakaszt), az EKB m茅rs茅kelte a monet谩ris politika korl谩toz谩s谩nak m茅rt茅k茅t az谩ltal, hogy j煤niust贸l cs枚kkentette az ir谩nyad贸 kamatl谩bakat (l谩sd a 2.1. szakaszt). 2024 els艖 fel茅ben az egynapos index谩lt swap (OIS) t铆z茅ves 鈥� kock谩zatmentes 鈥� kamatl谩ba fokozatosan, mintegy 50 b谩zisponttal emelkedett, 茅蝉 ny谩ron 茅rte el az 茅ves cs煤csot. Ezt k枚vet艖en a p茅nzpiaci kamatl谩bv谩rakoz谩sok cs枚kken茅蝉e 茅蝉 az alacsonyabb futamid艖s fel谩rak miatt a t铆z茅ves OIS-kamatl谩b fokozatosan cs枚kkent 鈥� 2024 december茅ben 谩tlagosan 2,2 %-ot 茅rt el (1.10. 谩bra), ami mintegy 20 b谩zisponttal kevesebb, mint a 2023. decemberi 谩tlag. A hossz煤 lej谩rat煤 谩llamk枚tv茅nyek hozamai 谩ltal谩ban magasabb szinten z谩rt谩k a 2024-es 茅vet az 茅v elej茅hez k茅pest. 贵谤补苍肠颈补辞谤蝉锄谩驳ban az 谩llampap铆rhozamok jelent艖sen magasabbak voltak, mint egy 茅vvel kor谩bban, az orsz谩g fisk谩lis kil谩t谩saival 茅蝉 a politikai fejlem茅nyekkel kapcsolatos fokozott bizonytalans谩g miatt. A hossz煤 lej谩rat煤 谩llampap铆rhozamok 茅蝉 a megfelel艖 kock谩zatmentes kamatl谩bak k枚z枚tti k眉l枚nb枚zet az 茅v utols贸 negyed茅v茅ben 谩ltal谩ban n艖tt, ami a fedezethi谩ny enyh眉l茅蝉茅vel kapcsolatos a (v谩rhat贸an) magasabb 谩llamad贸ss谩g-kibocs谩t谩s 茅蝉 az eurorendszer m茅rleg茅nek cs枚kkent茅蝉e k枚zepette. 翱濒补蝉锄辞谤蝉锄谩驳ban a k眉l枚nb枚zetek cs枚kken茅蝉e, amely a kedvez艖bb hitelmin艖s铆t茅蝉i kil谩t谩soknak is k枚sz枚nhet艖, hozz谩j谩rult a hossz煤 lej谩rat煤 k枚tv茅nyhozamok 2024-es cs枚kken茅蝉茅hez. 2024 december茅ben a t铆z茅ves n茅vleges 谩llamk枚tv茅nyhozamok euro枚vezeti GDP-vel s煤lyozott 谩tlaga 谩tlagosan az egy 茅vvel kor谩bbival azonos szinten (2,7 %) maradt.

1.10. 谩bra

Hossz煤 t谩v煤 kamatl谩bak, valamint hitelfelv茅teli k枚lts茅gek c茅geknek 茅蝉 h谩ztart谩sok sz谩m谩ra lak谩sv谩s谩rl谩s c茅lj谩ra

(蝉锄谩锄补濒茅办/茅惫)

2024-ben a r茅蝉zv茅ny谩rfolyamok mind a nem p茅nz眉gyi, mind pedig 鈥� k眉l枚n枚sen 鈥� a p茅nz眉gyi szektorban emelkedtek. Ez ut贸bbit a bankszektor vezette, amely magas nyeres茅gess茅gb艖l profit谩lt. Az euro枚vezeti nem p茅nz眉gyi v谩llalati 茅蝉 banki r茅蝉zv茅ny谩rfolyamok 谩tfog贸 indexei 2024 v茅g茅n mintegy 3 %-kal, illetve 21 %-kal haladt谩k meg 2023 v茅gi szintjeiket. A r茅蝉zv茅nyek kock谩zati fel谩r谩nak cs枚kken茅蝉e, a jobb r枚vid t谩v煤 nyeres茅gv谩rakoz谩sok, a magasabb osztal茅kok 茅蝉 az alacsonyabb hossz煤 t谩v煤 kock谩zatmentes kamatl谩bak t谩mogatt谩k a r茅蝉zv茅ny谩rakat. A v谩llalati k枚tv茅nyhozamok mind a befektet茅蝉re aj谩nlott, mind a magas hozam煤 szegmensben cs枚kkentek, 茅蝉 2024. december v茅g茅n alacsonyabb szinten 谩lltak, mint egy 茅vvel kor谩bban, ami az alacsonyabb kock谩zatmentes kamatl谩baknak 茅蝉 a fel谩rak cs枚kken茅蝉茅nek tudhat贸 be.

A bankbet茅tek szintj茅nek cs枚kken茅蝉e 2024 v茅ge fel茅 meg谩llt 茅蝉 kezdett helyre谩llni, a sz茅lesebb 茅rtelemben vett p茅nzmennyis茅g (M3) pedig a monet谩ris politika korl谩toz谩sa m茅rt茅k茅nek m茅rs茅kl艖d茅蝉茅vel 谩llt helyre. Az M3 茅ves v谩ltoz谩si 眉teme decemberben 3,4 % volt, szemben a 2023. decemberi nulla 茅rt茅kkel (1.11. 谩bra). Az 茅l茅nk眉l茅蝉t a nett贸 k眉lf枚ldi t艖kebe谩raml谩s okozta, ami a foly贸 fizet茅蝉i m茅rleg jelent艖s t枚bblet茅t t眉kr枚zte, amely a gyenge importb贸l 茅蝉 az euro枚vezeti k枚tv茅nyek ir谩nti k眉lf枚ldi 茅rdekl艖d茅蝉b艖l fakadt, vonz贸 hozamok mellett. Ezek a be谩raml谩sok nagyj谩b贸l ellens煤lyozt谩k az eurorendszer m茅rleg茅nek cs枚kkent茅蝉茅b艖l ered艖 likvidit谩selvon谩st. A c茅lzott hosszabb lej谩rat煤 refinansz铆roz谩si m疟veletek harmadik sorozat谩nak keret茅ben felvett p茅nzeszk枚z枚k (az 茅v v茅g茅re teljes eg茅蝉z茅ben val贸) visszafizet茅蝉e 茅蝉 az eurorendszer eszk枚z谩llom谩ny谩nak cs枚kken茅蝉e miatt a bankok tov谩bbra is a dr谩g谩bb piaci finansz铆roz谩si forr谩sokhoz fordultak. A bankok finansz铆roz谩si k枚lts茅gei mindazon谩ltal a 2023-as cs煤csszintekhez k茅pest fokozatosan, b谩r az ir谩nyad贸 kamatl谩bakn谩l kisebb m茅rt茅kben cs枚kkentek. A banki m茅rlegek 枚sszess茅g茅ben stabilak 茅蝉 eg茅蝉zs茅gesek maradtak.

Az euro枚vezeten bel眉l a finansz铆roz谩si felt茅telek 2024-ben is korl谩toz贸ak maradtak, annak ellen茅re, hogy az EKB ir谩nyad贸 kamatl谩bainak cs枚kkent茅蝉e n茅mileg enyh铆tette a monet谩ris szigor铆t谩s m茅rt茅k茅t. A v谩llalatok 茅蝉 a h谩ztart谩sok hitelfelv茅tel茅nek nomin谩lis k枚lts茅gei kis m茅rt茅kben cs枚kkentek, miut谩n 2023-ban csaknem 15 茅ve a legmagasabb szintet 茅rt茅k el. A nem p茅nz眉gyi v谩llalatoknak ny煤jtott hitelek 枚sszetett banki hitelkamatl谩ba decemberben 4,4 % volt, ami mintegy 90 b谩zisponttal alacsonyabb a 2023. 茅v v茅gi szinthez k茅pest, a h谩ztart谩soknak ny煤jtott lak谩sv谩s谩rl谩si hitelek megfelel艖 kamatl谩ba pedig mintegy 60 b谩zisponttal 3,4 %-ra cs枚kkent (1.10. 谩bra). A monet谩ris politika szigor铆t谩si szakasz谩ban a v谩llalatokra 茅蝉 a h谩ztart谩sokra vonatkoz贸 kamatl谩bak k枚z枚tt kialakult jelent艖s k眉l枚nbs茅g 铆gy csak kis m茅rt茅kben cs枚kkent. A hitelkamatl谩bak orsz谩gok k枚z枚tti elt茅r茅蝉e tov谩bbra is visszafogott maradt, ami annak a jele, hogy az EKB monet谩ris politik谩ja 谩ltal谩noss谩gban az eg茅蝉z euro枚vezetben z枚kken艖mentesen 茅rv茅nyes眉l.

A v谩llalatoknak 茅蝉 a h谩ztart谩soknak ny煤jtott banki hitelez茅蝉 a tov谩bbra is szigor煤 hitelfelt茅telek 茅蝉 a gyenge aggreg谩lt kereslet miatt gyenge maradt (1.11. 谩bra), ugyanakkor 2024 m谩sodik fel茅ben a fellend眉l茅蝉 jeleit mutatta. Amint azt az euro枚vezeti banki hitelez茅蝉i felm茅r茅蝉 jelezte, a bankok a v谩llalkoz谩sok fel茅 茅rv茅nyes铆tett hitelstandardjai (azaz a bels艖 ir谩nymutat谩sok vagy hitel-j贸v谩hagy谩si krit茅riumok) szigor煤bb谩 v谩ltak 2024 negyedik negyed茅v茅ben azt k枚vet艖en, hogy az el艖z艖 negyed茅vek folyam谩n nagyj谩b贸l stabiliz谩l贸dtak. A v谩llalkoz谩sok finansz铆roz谩shoz val贸 hozz谩f茅r茅蝉茅r艖l sz贸l贸 felm茅r茅蝉 szerint a bankhitelek hozz谩f茅rhet艖s茅ge csak 谩tmenetileg javult, majd a negyedik negyed茅vben romlott a mutat贸. A c茅geknek ny煤jtott bankhitelek 茅ves n枚veked茅蝉i 眉teme decemberben 1,7 % volt. 脰sszess茅g茅ben a v谩llalati ad贸ss谩gfinansz铆roz谩s gyenge maradt, 茅蝉 a v谩llalatok k眉ls艖 finansz铆roz谩s谩nak nett贸 谩raml谩sa jelent艖sen elmaradt a hosszabb t谩v煤 dinamik谩t贸l, annak ellen茅re, hogy a t艖zsd茅n jegyzett r茅蝉zv茅nyek kibocs谩t谩sa 茅蝉 茅rt茅kel茅蝉e 茅l茅nk眉l茅蝉t mutatott (1.12. 谩bra). A h谩ztart谩soknak ny煤jtott hiteleket illet艖en a banki hitelek 茅ves n枚veked茅蝉i 眉tem茅nek fokozatos helyre谩ll谩sa 茅蝉 decemberben 1,1 %-ra t枚rt茅n艖 emelked茅蝉e els艖sorban a jelz谩loghiteleknek volt k枚sz枚nhet艖. Ez 枚sszhangban volt a hitelmin艖s茅gi k枚vetelm茅nyek 谩ltal谩nos enyh眉l茅蝉茅vel az 茅v folyam谩n 茅蝉 a hitelkereslet a banki hitelez茅蝉i felm茅r茅蝉ben 2024 m谩sodik f茅l茅v茅ben jelzett er艖teljes 茅l茅nk眉l茅蝉茅vel, valamint a lak谩sv谩s谩rl谩si sz谩nd茅kok a fogyaszt贸i v谩rakoz谩sokr贸l sz贸l贸 felm茅r茅蝉ben jelzett stabilit谩s谩val az 茅v folyam谩n. Ugyanakkor az 茅v v茅g茅re a felm茅r茅蝉ben a hitelhez jut谩s roml谩s谩r贸l besz谩mol贸 h谩ztart谩sok ar谩nya m茅g mindig meghaladta a javul谩sr贸l besz谩mol贸 h谩ztart谩sok ar谩ny谩t, emellett a fogyaszt谩si hitelek tart贸s ig茅nybev茅tele az alacsonyabb j枚vedelm疟 h谩ztart谩sok k枚r茅ben koncentr谩l贸dott. Ezen t煤lmen艖en a bankok 2024. folyam谩n a fogyaszt谩si hitelekre vonatkoz贸 hitelmin艖s茅gi k枚vetelm茅nyek szigorod谩s谩r贸l sz谩moltak be.

1.11. 谩bra

Az M3 n枚veked茅蝉e, valamint a c茅geknek 茅蝉 h谩ztart谩soknak ny煤jtott hitelek n枚veked茅蝉e

(茅ves sz谩zal茅kos v谩ltoz谩sok)

1.12. 谩bra

C茅gek nett贸 k眉ls艖 forr谩sbevon谩sa

(茅ves 谩llom谩nyv谩ltoz谩sok milli谩rd eur贸ban)

1. keretes 铆r谩s
A COVID-19 vil谩gj谩rv谩ny tart贸s hat谩sa 茅蝉 a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅re hat贸 struktur谩lis tendenci谩k

Az euro枚vezet 谩talakul谩si id艖szakon megy kereszt眉l, amelyet gazdas谩gi sokkok 茅蝉 m茅lyrehat贸 struktur谩lis v谩ltoz谩sok jellemeznek, 茅蝉 amely k枚z茅p- 茅蝉 hossz煤 t谩von hat谩ssal van a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅re. Az elm煤lt 茅vekben zavarok 茅蝉 folyamatban l茅v艖 struktur谩lis v谩ltoz谩sok egyed眉l谩ll贸 kever茅ke hatott az euro枚vezetre, amelyek 枚sszetett 茅蝉 bizonytalan m贸don befoly谩solj谩k a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅t. A COVID-19 vil谩gj谩rv谩ny, a gyors digit谩lis 谩tmenet, valamint a z枚ld 茅蝉 a demogr谩fiai 谩tmenet a termel茅kenys茅g k枚z茅p- 茅蝉 hossz煤 t谩v煤 kil谩t谩sait befoly谩sol贸 kulcsfontoss谩g煤 t茅nyez艖k. Ezen elemek mindegyike k眉l枚nb枚z艖 mechanizmusokat l茅ptet 茅letbe, amelyeken kereszt眉l befoly谩st gyakorolnak a termel茅kenys茅gre, 茅蝉 k枚lcs枚nhat谩saik tov谩bb bonyol铆tj谩k a gazdas谩gi k枚rnyezetet. Ez a keretes 铆r谩s ezeket a dinamik谩kat 茅蝉 a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅re gyakorolt hat谩sukat vizsg谩lja. A K枚zponti Bankok Eur贸pai Rendszer茅nek (KBER) szak茅rt艖i csoportja 谩ltal a termel茅kenys茅ggel kapcsolatban a k枚zelm煤ltban v茅gzett munk谩n alapul.^[13]

A vil谩gj谩rv谩ny tart贸s hat谩sa a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅re

A vil谩gj谩rv谩ny sz茅les k枚rben zavarokat okozott az egyes orsz谩gokban, 谩gazatokban 茅蝉 v谩llalatokn谩l, 茅蝉 k眉l枚nb枚z艖 m贸don befoly谩solta a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅t. A v谩ls谩g sz茅les k枚r疟 kiterjed茅蝉e, valamint az olyan int茅zked茅蝉ek, mint a lez谩r谩sok, a megv谩ltozott munkav茅gz茅蝉i 茅蝉 fogyaszt谩si szok谩sok, tov谩bb谩 a v谩llalatoknak 茅蝉 h谩ztart谩soknak ny煤jtott sz茅les k枚r疟 szakpolitikai t谩mogat谩s elt茅r茅蝉t jelentett a kor谩bbi gazdas谩gi visszaes茅蝉ekt艖l.

A politikai v谩laszl茅p茅蝉ek megakad谩lyozt谩k a sz茅les k枚r疟 cs艖d枚k bek枚vetkez茅蝉茅t, de gyeng铆tett茅k az er艖forr谩sok termel茅kenys茅get n枚vel艖 谩tcsoportos铆t谩s谩t. A rendelkez茅蝉re 谩ll贸 adatok azt mutatj谩k, hogy a v谩ls谩g k枚vetkezt茅ben az alacsony termel茅kenys茅g疟 c茅gek jelent艖sen nagyobb m茅rt茅kben zsugorodtak, mint azok, amelyek termel茅kenys茅ge magasabb volt, vagy nagyobb val贸sz铆n疟s茅ggel l茅ptek ki egy piacr贸l, mint nagy termel茅kenys茅g疟 t谩rsaik, ami r枚vid t谩von el艖seg铆tette az er艖forr谩sok 谩tcsoportos铆t谩s谩t (A. 谩bra). Ez a hat谩s azonban kev茅蝉b茅 volt kifejezett, mint a kor谩bbi v谩ls谩gok eset茅ben, ami a c茅gek piacr贸l val贸 kil茅p茅蝉茅t 茅蝉 zsugorod谩s谩t megakad谩lyoz贸 谩tfog贸 szakpolitikai t谩mogat谩snak k枚sz枚nhet艖. A KBER szak茅rt艖i csoportj谩nak elemz茅蝉e azt mutatja, hogy a t谩mogat谩sok v谩llalatok r茅蝉z茅re val贸 oda铆t茅l茅蝉e az id艖k sor谩n egyre torz铆t贸bb hat谩s煤v谩 v谩lt, annak ellen茅re, hogy a jogosults谩gi felt茅telek v谩ltozatlanok maradtak.

A vil谩gj谩rv谩ny felgyors铆totta a digitaliz谩ci贸s folyamatot, megv谩ltoztatta a fogyaszt贸i magatart谩st, 茅蝉 hat谩ssal volt a betegszabads谩gra 茅蝉 az iskolai v茅gzetts茅gre, ami hossz煤 t谩v煤 hat谩sokkal j谩rhat. A digit谩lis gazdas谩g elm茅ly眉l茅蝉e, bele茅rtve a t谩vmunka fokoz贸d贸 alkalmaz谩s谩t, amelyet az NGEU-programhoz hasonl贸 kezdem茅nyez茅蝉ek t谩mogatnak, 铆g茅retes kil谩t谩sokat k铆n谩l. Ugyanakkor a vil谩gj谩rv谩nynak hossz煤 t谩v煤 hat谩sai voltak a munkaer艖re, 茅蝉 annak a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅re gyakorolt hossz煤 t谩v煤 k枚vetkezm茅nyeit egyel艖re nem lehets茅ges teljes m茅rt茅kben sz谩mszer疟s铆teni.

A) 谩bra

Az egy adott 谩gazatb贸l kil茅pett c茅gek termel茅kenys茅g茅nek megoszl谩sa az ugyanabban az 谩gazatban 2020-ban fennmarad贸 c茅gekhez k茅pest

(蝉疟谤疟蝉茅驳)

Digit谩lis 谩t谩ll谩s 茅蝉 termel茅kenys茅gn枚veked茅蝉

A digit谩lis technol贸gi谩k a feladatok kieg茅蝉z铆t茅蝉茅vel 茅蝉 a nem alapvet艖 tev茅kenys茅gek kiszervez茅蝉茅nek lehet艖v茅 t茅tel茅vel n枚velhetik a munkav谩llal贸k hat茅konys谩g谩t. A digitaliz谩ci贸 emellett n枚veli a piaci versenyk茅pess茅get, lehet艖v茅 teszi a nagy mennyis茅g疟 fizikai er艖forr谩sok ig茅nybe v茅tele n茅lk眉li n枚veked茅蝉t, 茅蝉 az e-kereskedelem r茅v茅n sz茅les铆ti a piacra jut谩si lehet艖s茅geket. Az olyan orsz谩gokb贸l sz谩rmaz贸 v谩llalati szint疟 adatok, mint 贵谤补苍肠颈补辞谤蝉锄谩驳 茅蝉 Ausztria, azt mutatj谩k, hogy a digit谩lis technol贸gi谩kba t枚rt茅n艖 beruh谩z谩sok tart贸s termel茅kenys茅gn枚veked茅蝉t eredm茅nyezhetnek, b谩r csup谩n egy kezdeti alkalmazkod谩si id艖szakot k枚vet艖en 茅蝉 谩tlagosan viszonylag kis m茅rt茅kben.

A digitaliz谩ci贸b贸l sz谩rmaz贸 termel茅kenys茅gn枚veked茅蝉 igen heterog茅n k茅pet mutat az egyes 谩gazatokban 茅蝉 a v谩llalatokn谩l. M铆g a digit谩lis beruh谩z谩sok 谩tlagos hat谩sa csek茅ly m茅rt茅k疟, a digitaliz谩ci贸 el艖nyeit 茅lvez艖 谩gazatokban az 谩tlagosn谩l 17-szer nagyobb m茅rt茅k疟 hat谩s tapasztalhat贸. Ezenk铆v眉l csak a c茅gek mintegy 30 %-谩nak 鈥� jellemz艖en a legterm茅kenyebbeknek 鈥� siker眉l innovat铆v 茅蝉 gy枚keres v谩ltoz谩st hoz贸 m贸don felhaszn谩lnia az 煤j digit谩lis technol贸gi谩kat saj谩t termel茅kenys茅g茅nek n枚vel茅蝉茅re, mivel 艖k rendelkeznek a sz眉ks茅ges k茅蝉zs茅gekkel 茅蝉 kieg茅蝉z铆t艖 immateri谩lis javakkal (B 谩bra). Ami az aggreg谩lt hat谩sokat illeti, a digitaliz谩ci贸val kapcsolatos hat茅konys谩gn枚veked茅蝉 jelent艖sen fokozta a munkatermel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅t, amint azt a szimul谩ci贸k is bizony铆tj谩k, amelyek azt mutatj谩k, hogy e n枚veked茅蝉ek n茅lk眉l a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉e olyan orsz谩gokban, mint 狈茅尘别迟辞谤蝉锄谩驳 茅蝉 贵谤补苍肠颈补辞谤蝉锄谩驳, l茅nyegesen alacsonyabb lett volna.

A z枚ld 谩tmenet hat谩sa a termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅re

Az 眉vegh谩zhat谩st okoz贸 g谩zok (脺HG-kibocs谩t谩s) cs枚kkent茅蝉茅nek s眉rg艖s sz眉ks茅gess茅ge olyan szakpolitik谩k v茅grehajt谩s谩hoz vezetett, amelyek az alacsony sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩s煤 megold谩sok bevezet茅蝉茅t 枚szt枚nzik, 茅蝉 ez hat谩ssal lehet az 枚sszes铆tett termel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅re. A z枚ld 谩tmenet k茅t f艖 csatorn谩n kereszt眉l befoly谩solja a termel茅kenys茅get: ezek a z枚ld innov谩ci贸ba val贸 beruh谩z谩s 茅蝉 az er艖forr谩sok 谩tcsoportos铆t谩sa. Az 眉vegh谩zhat谩s煤g谩z-kibocs谩t谩s cs枚kkent茅蝉茅nek sz眉ks茅gess茅ge arra 枚szt枚nzi a c茅geket, hogy 煤j铆tsanak 茅蝉 hat茅konyabb, fenntarthat贸bb gyakorlatokat integr谩ljanak m疟k枚d茅蝉眉kbe. Ek枚zben a gazdas谩g a k枚rnyezetbar谩tabb 谩gazatok fel茅 mozdul el, a munkaer艖t 茅蝉 a t艖k茅t 谩tir谩ny铆tva a k枚rnyezetszennyez艖 ipar谩gakb贸l 茅蝉 c茅gekt艖l. Ez az 谩tcsoportos铆t谩s n枚velheti az 谩ltal谩nos termel茅kenys茅get, ha az er艖forr谩sokat hat茅konyabb felhaszn谩l谩si m贸dok fel茅 ir谩ny铆tj谩k 谩t.

B) 谩bra

A digitaliz谩ci贸 becs眉lt hat谩sa a TFP (teljes t茅nyez艖termel茅kenys茅g) n枚veked茅蝉茅re a k眉l枚nb枚z艖 TFP kiindul谩si szintekkel rendelkez艖 v谩llalatok eset茅ben

(蝉锄谩锄补濒茅办辫辞苍迟)

Empirikus bizony铆t茅kok arra engednek k枚vetkeztetni, hogy a szigor煤 k枚rnyezetv茅delmi politik谩k hossz煤 t谩von fellend铆thetik a z枚ld innov谩ci贸t, de r枚vid t谩von k谩rosan hathatnak a teljes t茅nyez艖termel茅kenys茅g (TFP) n枚veked茅蝉茅re. A szak茅rt艖i csoport elemz茅蝉e azt mutatja, hogy az alacsony sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩s煤 gazdas谩gra val贸 谩tt茅r茅蝉hez olyan szakpolitikai kombin谩ci贸ra van sz眉ks茅g, amely a sz茅n-dioxid-ad贸, a szab谩lyoz谩s 茅蝉 a z枚ld technol贸gi谩k t谩mogat谩s谩t 枚tv枚zi. Az 谩t谩ll谩s azonban r枚vid t谩von k枚lts茅ges lesz, am铆g a v谩llalatok e t茅ren a k枚r眉lm茅nyekhez alkalmazkodnak, ami negat铆v hat谩ssal lesz a TFP n枚veked茅蝉茅re, k眉l枚n枚sen a kisebb szennyez艖 v谩llalatok eset茅ben, mivel korl谩tozottan f茅rnek hozz谩 a finansz铆roz谩shoz. A k枚rnyezetv茅delmi politik谩k mindazon谩ltal 枚szt枚nzik a z枚ld innov谩ci贸t, amint azt a k枚rnyezetszennyez艖 c茅gek 谩ltal beny煤jtott z枚ld technol贸giai szabadalmak sz谩m谩nak jelent艖s n枚veked茅蝉e mutatja. A z枚ld innov谩ci贸 n枚veked茅蝉e hossz煤 t谩von val贸sz铆n疟leg magasabb termel茅kenys茅gn枚veked茅蝉t fog eredm茅nyezni.

Az 谩tmeneti politik谩k 谩ltal kiv谩ltott er艖forr谩s-谩tcsoportos铆t谩s termel茅kenys茅gre gyakorolt hat谩sa 谩gazatonk茅nt elt茅r艖. Adott 谩gazati termel茅kenys茅gi szintek mellett az 谩gazatok k枚z枚tti 谩tcsoportos铆t谩s k枚vetkezt茅ben automatikusan cs枚kkenne a termel茅kenys茅g, mivel a magas sz茅n-dioxid-intenzit谩s煤 谩gazatok termel茅kenys茅ge 谩tlagosan magasabb. A v谩llalati szint疟 sz茅n-dioxid-intenzit谩s 茅蝉 a munkatermel茅kenys茅g a sz疟ken meghat谩rozott 谩gazatokon bel眉l mindazon谩ltal nem felt茅tlen眉l korrel谩l egym谩ssal. Ennek megfelel艖en az er艖forr谩sok 谩tcsoportos铆t谩sa a nagy sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩s煤 v谩llalatokt贸l az alacsony sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩s煤 v谩llalatokhoz nem felt茅tlen眉l eredm茅nyez termel茅kenys茅gn枚veked茅蝉t. Az EU kibocs谩t谩skereskedelmi rendszer茅b艖l sz谩rmaz贸 v谩llalati szint疟 inform谩ci贸k azt mutatj谩k, hogy az 谩gazatok t枚bbs茅g茅ben a leghat茅konyabb sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩s煤 v谩llalatok egyben a legterm茅kenyebbek is. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi v谩llalati szint疟 termel茅kenys茅gi szintek mellett az er艖forr谩sok 谩tcsoportos铆t谩sa a k枚rnyezetbar谩tabb v谩llalatok ir谩ny谩ban a munkatermel茅kenys茅g n枚veked茅蝉茅t fogja eredm茅nyezni ezekben az 谩gazatokban, ha minden m谩s t茅nyez艖 v谩ltozatlan marad. M谩s 谩gazatokban, p茅ld谩ul a cellul贸z-, a pap铆r- 茅蝉 a vasf茅miparban azonban 茅ppen ennek ellenkez艖je igaz: 茅蝉 az 谩tcsoportos铆t谩s termel茅kenys茅gcs枚kkent艖 hat谩s煤 lesz.

Z谩r贸 megjegyz茅蝉ek

A k枚zelm煤ltbeli sokkok 茅蝉 a jelenlegi struktur谩lis tendenci谩k k枚z枚tti k枚lcs枚nhat谩s 枚sszetett k枚rnyezetet teremt a termel茅kenys茅g k枚z茅p- 茅蝉 hossz煤 t谩v煤 n枚veked茅蝉e szempontj谩b贸l. A vil谩gj谩rv谩ny, a digit谩lis 谩t谩ll谩s 茅蝉 a z枚ld 谩t谩ll谩s mind egyedi kih铆v谩sokat 茅蝉 lehet艖s茅geket jelentenek. Ahogy Mario Draghi nemr茅giben k枚zz茅tett jelent茅蝉e is sugallja, a politikai d枚nt茅蝉hoz贸knak kell艖 k枚r眉ltekint茅蝉sel kell eligazodniuk e dinamik谩ban, hogy olyan k枚rnyezetet teremtsenek, amely el艖seg铆ti a termel茅kenys茅g fenntarthat贸 n枚veked茅蝉茅t, kihaszn谩lva a digit谩lis 茅蝉 z枚ld technol贸gi谩k el艖nyeit, ugyanakkor m茅rs茅kelve a szakpolitikai beavatkoz谩sok esetleges torz铆t贸 hat谩sait.^[14] A vil谩ggazdas谩g fejl艖d茅蝉茅vel p谩rhuzamosan az euro枚vezet d枚nt茅蝉hoz贸inak felt茅tlen眉l figyelembe kell venni眉k ezeket a k枚lcs枚nhat谩sokat annak 茅rdek茅ben, hogy hat茅konyan alak铆thass谩k 茅蝉 t谩mogathass谩k a termel茅kenys茅g j枚v艖beli n枚veked茅蝉i p谩ly谩j谩t.

2 A monet谩ris politika korl谩toz谩sa m茅rs茅kl艖d枚tt, mik枚zben tov谩bbra is restrikt铆v tartom谩nyban maradt

2024-ben a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 m茅rs茅kelte a monet谩ris politika korl谩toz谩s谩nak m茅rt茅k茅t, mivel az infl谩ci贸 tart贸san megk枚zel铆teni l谩tszott a 2 %-os c茅l茅rt茅ket, 茅蝉 az euro枚vezet gazdas谩ga lass煤 n枚veked茅蝉sel szembes眉lt (l谩sd a 2.1. szakaszt). A kamatl谩bak az 茅v els艖 fel茅ben szinte v茅gig v谩ltozatlanok maradtak. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 ezt k枚vet艖en j煤niusban 茅蝉 szeptemberben 25 b谩zisponttal cs枚kkentette a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩bat, ami a kev茅蝉b茅 korl谩toz贸 monet谩ris politika ir谩ny谩ba val贸 elmozdul谩st jelezte. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 tov谩bbra is adatf眉gg艖 茅蝉 眉l茅蝉enk茅nt v谩ltoz贸 megk枚zel铆t茅蝉t fog alkalmazni a korl谩toz谩s megfelel艖 szintj茅nek 茅蝉 id艖tartam谩nak meghat谩roz谩sakor. A harmadik negyed茅vben a gazdas谩gi tev茅kenys茅g tov谩bbra is visszafogott n枚veked茅蝉t mutatott, a stabiliz谩l贸d谩s bizonyos jeleivel, amelyet a magasabb fogyaszt谩s 茅蝉 a glob谩lis kereslet t谩mogatott. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 egyre jobban b铆zott az infl谩ci贸 fokozatos cs枚kken茅蝉茅ben, ez茅rt okt贸berben 茅蝉 decemberben 25 b谩zisponttal tov谩bb cs枚kkentette a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩bat.

Az eurorendszer m茅rlege a 2022-ben megkezdett normaliz谩l谩si folyamat r茅蝉zek茅nt 2024-ben az 茅v v茅g茅re 0,5 billi贸 eur贸val 6,4 billi贸 eur贸ra cs枚kkent (l谩sd a 2.2. szakaszt). A cs枚kken茅蝉 az el艖t枚rleszt茅蝉ekb艖l 茅蝉 a CHLRM III m疟veletek lej谩rat谩b贸l 茅蝉 c茅lzott hosszabb lej谩rat煤 refinansz铆roz谩si m疟veletek (CHLRM III), valamint az eszk枚zv谩s谩rl谩si program (APP) portf贸li贸, illetve bizonyos m茅rt茅kig a pand茅mi谩s v茅蝉zhelyzeti v谩s谩rl谩si program (PEPP) portf贸li贸 cs枚kken茅蝉茅b艖l eredt, ez ut贸bbi portf贸li贸 j煤liust贸l r茅蝉zleges 煤jrabefektet茅蝉re 谩llt 谩t. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2024 m谩rcius谩ban j贸v谩hagyta a monet谩ris politika v茅grehajt谩sa m疟k枚d茅蝉i keret茅nek m贸dos铆t谩sait (l谩sd a 2. keretes 铆r谩st), 茅蝉 2024 v茅g茅n le谩ll铆totta a PEPP program keret茅ben folytatott 煤jrabefektet茅蝉i tev茅kenys茅get.

2024-ben az eurorendszer a kock谩zathat茅kony szakpolitikai v茅grehajt谩s biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben tov谩bbfejlesztette kock谩zatkezel茅蝉i keretrendszer茅t. A magas ir谩nyad贸 kamatl谩bak miatt az EKB-nak negat铆v kamatbev茅telekb艖l sz谩rmaz贸 vesztes茅gei keletkeztek, amelyeket a j枚v艖beni nyeres茅ggel szemben 铆rnak le (l谩sd a 2.3. szakaszt 茅蝉 az EKB 2024. 茅vi 茅ves besz谩mol贸j谩t). Az eurorendszer nett贸 kamatbev茅tele az elk枚vetkez艖 茅vekben v谩rhat贸an ism茅t n枚vekedni fog, ami er艖s铆teni fogja a p茅nz眉gyi ellen谩ll贸k茅pess茅g茅t.

2.1 A monet谩ris politika korl谩toz谩sa m茅rt茅k茅nek m茅rs茅kl茅蝉e

2024 janu谩rj谩ban a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 煤gy 茅rt茅kelte, hogy a gazdas谩g a 2023-as 茅v eg茅蝉z茅ben tapasztalt stagn谩l谩st k枚vet艖en tov谩bbra is gyenge. Az euro枚vezetben a gazdas谩gi n枚veked茅蝉 r枚vid t谩v煤 kil谩t谩sait m茅rs茅kl艖d艖 glob谩lis gazdas谩gi tev茅kenys茅g 茅蝉 kereskedelem, valamint a sz疟k枚s finansz铆roz谩si felt茅telek jellemezt茅k, a kock谩zatok pedig a k枚zel-keleti konfliktus 茅蝉 Oroszorsz谩g Ukrajna elleni h谩bor煤ja miatt megn枚vekedett geopolitikai fesz眉lts茅gekb艖l eredtek. N茅h谩ny el艖retekint艖 felm茅r茅蝉i mutat贸 azonban a n枚veked茅蝉 tov谩bbi 茅l茅nk眉l茅蝉茅re utalt. A lass煤 n枚veked茅蝉 ellen茅re a munkaer艖piac a munkan茅lk眉lis茅gi r谩ta 2020 szeptember茅ben kezd艖d枚tt, nagyr茅蝉zt folyamatos cs枚kken茅蝉茅t k枚vet艖en tov谩bbra is er艖s maradt. Az infl谩ci贸 2023 december茅ben az energia谩rak b谩zishat谩s谩nak eredm茅nyek茅nt emelkedett, 茅蝉 tov谩bbra is magas, 2,9 %-os szinten maradt. Ugyanakkor az infl谩ci贸 alapj谩t k茅pez艖 m茅r艖sz谩mok t枚bbs茅ge tov谩bb m茅rs茅kl艖d枚tt, mivel tov谩bb gyeng眉lt a kor谩bbi k铆n谩lati sokkok hat谩sa, a szigor煤 monet谩ris politika hat谩sa pedig m茅rs茅kelte a keresletet. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 meger艖s铆tette kor谩bbi 谩ll谩spontj谩t, amely szerint az EKB ir谩nyad贸 kamatl谩bai olyan szinteken vannak, amelyek kell艖en hossz煤 ideig fenntartva jelent艖sen hozz谩j谩rulnak ahhoz, hogy az infl谩ci贸 megfelel艖 id艖ben visszat茅rjen a 2 %-os k枚z茅pt谩v煤 c茅l茅rt茅khez. Ez茅rt 煤gy d枚nt枚tt, hogy janu谩ri 眉l茅蝉茅n v谩ltozatlanul, a 2023 szeptember茅ben meghat谩rozott szinten tartja az ir谩nyad贸 kamatl谩bakat, 茅蝉 meger艖s铆tette, hogy az ir谩nyad贸 kamatl谩bakat a sz眉ks茅ges ideig kell艖en restrikt铆v szinten fogja tartani.

Az EKB szak茅rt艖i 谩ltal k茅蝉z铆tett m谩rciusi makrogazdas谩gi el艖rejelz茅蝉ek az infl谩ci贸 lefel茅 t枚rt茅n艖 m贸dos铆t谩s谩t vont谩k maguk ut谩n, k眉l枚n枚sen 2024-re vonatkoz贸an, ami az energia谩rak alacsonyabb infl谩ci贸s hat谩s谩nak k枚sz枚nhet艖. Az infl谩ci贸 fokozatos cs枚kken茅蝉茅re utaltak az id艖 el艖rehalad谩s谩val az EKB c茅lkit疟z茅蝉e fel茅. Febru谩rban cs枚kkent a fogyaszt贸i谩r-index alapj谩n m茅rt infl谩ci贸, de a belf枚ldi 谩rnyom谩s tov谩bbra is magas maradt 鈥� r茅蝉zben az er艖teljes b茅rn枚veked茅蝉 茅蝉 a cs枚kken艖 munkatermel茅kenys茅g miatt. Az euro枚vezet gazdas谩ga tov谩bbra is gyenge maradt. A fogyaszt贸i kiad谩sok visszafogottnak, a beruh谩z谩sok lassul贸nak 茅蝉 az export cs枚kken艖nek bizonyultak a lassul贸 k眉ls艖 kereslet 茅蝉 az euro枚vezeti c茅gek versenyk茅pess茅g茅nek bizonyos m茅rt茅k疟 cs枚kken茅蝉e miatt. Az EKB munkat谩rsai lefel茅 m贸dos铆tott谩k r枚vid t谩v煤 n枚veked茅蝉i el艖rejelz茅蝉eiket. Tov谩bbra is a gazdas谩g fellend眉l茅蝉茅vel 茅蝉 id艖vel annak n枚veked茅蝉茅vel sz谩moltak, kezdetben a fogyaszt谩s, k茅蝉艖bb pedig a beruh谩z谩sok 谩ltali t谩mogat谩s r茅v茅n. K眉l枚n枚sen a re谩lj枚vedelmek emelked茅蝉茅re sz谩m铆tottak a cs枚kken艖 infl谩ci贸 茅蝉 a n枚vekv艖 b茅rek eredm茅nyek茅nt. B谩r a finansz铆roz谩si felt茅telek tov谩bbra is korl谩toz贸ak maradtak, a kor谩bbi kamatemel茅蝉ek keresletet visszafog贸 hat谩s谩nak fokozatosan enyh眉l茅蝉茅re, 茅蝉 az export v谩rhat贸 茅l茅nk眉l茅蝉茅re sz谩m铆tottak. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 a tov谩bbra is az adatokon alapul贸 megk枚zel铆t茅蝉e, valamint az infl谩ci贸s kil谩t谩sokra, az alapinfl谩ci贸 dinamik谩j谩ra 茅蝉 a monet谩ris politikai transzmisszi贸 erej茅re 枚sszpontos铆t贸 茅rt茅kel茅蝉e alapj谩n m谩rciusban 煤gy d枚nt枚tt, hogy az EKB mindh谩rom ir谩nyad贸 kamatl谩b谩t v谩ltozatlanul hagyja.

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 tov谩bb谩 hangs煤lyozta a t艖kepiaci uni贸 fejleszt茅蝉茅nek fontoss谩g谩t a n枚veked茅蝉 stabiliz谩l谩sa 茅rdek茅ben, amikor az orsz谩gok olyan helyi sokkokkal szembes眉lnek, amelyeket a monet谩ris politika nem tud kezelni. Egy integr谩ltabb 茅蝉 diverzifik谩ltabb p茅nz眉gyi rendszer egy茅b j贸t茅kony hat谩sai mellett fokozn谩 a priv谩t kock谩zatmegoszt谩st az orsz谩gok k枚z枚tt, seg铆tene enyh铆teni a p茅nz眉gyi sz茅tt枚redezetts茅get, 茅蝉 biztos铆tan谩 a monet谩ris politika hat茅kony 谩tvitel茅t az euro枚vezet minden r茅蝉z茅be.

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 m谩rciusban j贸v谩hagyta a monet谩ris politika v茅grehajt谩sa m疟k枚d茅蝉i keret茅nek m贸dos铆t谩sait is. A m疟k枚d茅蝉i keret 2022 december茅ben bejelentett fel眉lvizsg谩lata a monet谩ris politika v茅grehajt谩s谩ra 茅蝉 a k枚zponti banki likvidit谩s biztos铆t谩s谩ra vonatkoz贸 legfontosabb elveket 茅蝉 param茅tereket 谩llap铆totta meg, a bankrendszerben fokozatosan cs枚kken艖 t枚bbletlikvidit谩s figyelembev茅tele mellett (l谩sd a 2. keretes 铆r谩st). Konkr茅tan a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 煤gy d枚nt枚tt, hogy a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩b m贸dos铆t谩s谩val tov谩bb folytatja a monet谩ris politikai ir谩nyvonal alak铆t谩s谩t, 茅蝉 a bankok ig茅nyei alapj谩n rugalmasan, az eszk枚z枚k sz茅les sk谩l谩j谩n kereszt眉l biztos铆tja a likvidit谩st, bele茅rtve 鈥� egy k茅蝉艖bbi szakaszban 鈥� a struktur谩lis hosszabb lej谩rat煤 hitelm疟veleteket 茅蝉 a struktur谩lis 茅rt茅kpap铆r-portf贸li贸t. J贸v谩hagyta tov谩bb谩 az ir谩nyad贸 refinansz铆roz谩si m疟veletek kamatl谩ba 茅蝉 a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩s kamatl谩ba k枚z枚tti k眉l枚nb枚zet 50 b谩zispontr贸l 15 b谩zispontra t枚rt茅n艖 cs枚kkent茅蝉茅t, amely 2024. szeptember 18-t贸l l茅pett hat谩lyba.

Az infl谩ci贸 m谩rciusban tov谩bb cs枚kkent, 2,4 %-ra, mik枚zben a legt枚bb infl谩ci贸s mutat贸 enyh眉lt, ami meger艖s铆ti a fokozatosan cs枚kken艖 谩rnyom谩s k茅p茅t. A szolg谩ltat谩sok 谩rinfl谩ci贸ja azonban tov谩bbra is magas, 4,0 %-os szinten maradt, amit a belf枚ldi 谩remelked茅蝉 okozott. A b茅rek 鈥� 2023 utols贸 negyed茅v茅t tekintve 鈥� m茅g mindig n枚vekedtek, b谩r a v谩rtn谩l lassabb 眉temben. A magasabb munkaer艖k枚lts茅geket r茅蝉zben a c茅gek nyeres茅ge nyelte el, ami korl谩tozta azoknak a fogyaszt贸i 谩rakra gyakorolt hat谩s谩t. A fajlagos munkaer艖k枚lts茅gek n枚veked茅蝉i 眉teme mindazon谩ltal a gyenge termel茅kenys茅gn枚veked茅蝉 k枚vetkezt茅ben tov谩bbra is magas maradt, de cs枚kkent a kor谩bbi magas szinthez k茅pest.

Az 茅v el艖rehaladt谩val egyre nyilv谩nval贸bb谩 v谩lt, hogy a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 restrikt铆v monet谩ris politik谩ja jelent艖s hat谩st gyakorol a gazdas谩gra 茅蝉 ez谩ltal az infl谩ci贸ra. 2024 els艖 negyed茅v茅ben a v谩llalkoz谩sok 茅蝉 a h谩ztart谩sok magas hitelfelv茅teli k枚lts茅gei, valamint a hitelmin艖s茅gi k枚vetelm茅nyek szigorod谩sa a beruh谩z谩si tervek 茅蝉 a lak谩sv谩s谩rl谩sok visszafog谩s谩hoz, valamint a hitelkereslet tov谩bbi cs枚kken茅蝉茅hez vezetett. M铆g a szolg谩ltat谩si kiad谩sok tov谩bbra is er艖sek maradtak, a feldolgoz贸ipari c茅gek gyenge kereslettel szembes眉ltek. A termel茅蝉i szintek tov谩bbra is visszafogottak voltak, k眉l枚n枚sen az energiaig茅nyes 谩gazatokban. Az euro枚vezet exportn枚veked茅蝉e mindazon谩ltal v谩rhat贸an gyorsulni fog, amihez hozz谩j谩rul az er艖sebb glob谩lis gazdas谩g 茅蝉 a kereskedelmi term茅kek ir谩nti kereslet n枚veked茅蝉e.

脕prilisban a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 bejelentette, hogy az EKB h谩rom ir谩nyad贸 kamatl谩b谩t v谩ltozatlanul, restrikt铆v tartom谩nyban tartja. Hangs煤lyozta elk枚telezetts茅g茅t az adatf眉gg艖, 眉l茅蝉enk茅nt v谩ltoz贸 megk枚zel铆t茅蝉 mellett, amely nem k枚telezi el mag谩t el艖re egy adott kamatp谩lya mellett. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 els艖 铆zben jelezte, hogy hely茅nval贸 lenne cs枚kkenteni a monet谩ris politika korl谩toz谩s谩nak m茅rt茅k茅t, ha az infl谩ci贸s kil谩t谩sok, az infl谩ci贸 m枚g枚ttes dinamik谩ja 茅蝉 a monet谩ris politikai transzmisszi贸 ereje tekintet茅ben v茅gzett 茅rt茅kel茅蝉e tov谩bb n枚veln茅 a bizalmat arra n茅zve, hogy az infl谩ci贸 tart贸san k枚zel铆t a kit疟z枚tt c茅lhoz.

Ez a pillanat j煤niusban 茅rkezett el, amikor a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 煤gy d枚nt枚tt, hogy az EKB h谩rom ir谩nyad贸 kamatl谩b谩t 25 b谩zisponttal cs枚kkenti, miut谩n kilenc h贸napig v谩ltozatlan szinten tartotta a kamatl谩bakat. A 2023. szeptemberi 眉l茅蝉 贸ta, amikor a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 utolj谩ra emelt kamatot, az infl谩ci贸 m茅rt茅ke 2,6 sz谩zal茅kponttal cs枚kkent, 茅蝉 jelent艖sen javultak az infl谩ci贸s kil谩t谩sok. A maginfl谩ci贸 m茅r艖sz谩mai is enyh眉ltek, ami meger艖s铆tette az 谩rnyom谩s gyeng眉l茅蝉茅re utal贸 jeleket, 茅蝉 az infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok minden t茅ren cs枚kkentek. A monet谩ris politika tov谩bbra is fenntartotta a restrikt铆v finansz铆roz谩si felt茅teleket. A kereslet visszafog谩s谩val 茅蝉 az infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok szinten tart谩s谩val ez nagyban hozz谩j谩rult az infl谩ci贸 visszaszorul谩s谩hoz.

Az eml铆tett kedvez艖 fejlem茅nyek ellen茅re a belf枚ldi 谩rnyom谩s tov谩bbra is er艖s maradt, 茅蝉 a b茅rek n枚veked茅蝉e tov谩bb fokoz贸dott, ami ellens煤lyozta a kor谩bbi infl谩ci贸s hull谩mot. Az infl谩ci贸 tekintet茅ben azt prognosztiz谩lt谩k, hogy az val贸sz铆n疟leg a k枚vetkez艖 茅vben is hosszabb ideig a c茅l茅rt茅k felett marad. Az eurorendszer szak茅rt艖i m谩rciushoz k茅pest kiss茅 felfel茅 m贸dos铆tott谩k a 2024-re 茅蝉 2025-re vonatkoz贸 infl谩ci贸s el艖rejelz茅蝉eiket, mivel 2024 h谩tral茅v艖 r茅蝉z茅ben az infl谩ci贸 ingadoz谩s谩ra sz谩m铆tottak, t枚bbek k枚z枚tt az energi谩val kapcsolatos b谩zishat谩sok miatt. Az infl谩ci贸 kapcs谩n azonban akkor 2025 m谩sodik fel茅ben a c茅l ir谩ny谩ban val贸 cs枚kken茅蝉re sz谩m铆tottak, a munkaer艖k枚lts茅gek gyeng茅bb n枚veked茅蝉e, a restrikt铆v monet谩ris politika kibontakoz贸 hat谩sai, valamint az energiav谩ls谩g 茅蝉 a vil谩gj谩rv谩ny hat谩sainak elm煤l谩sa miatt.

Az infl谩ci贸 m谩jusban 2,6 %-ra emelkedett, b谩r mind az 茅lelmiszer-, mind az 谩rupiaci 谩rinfl谩ci贸 cs枚kkent. Az energia谩r-infl谩ci贸 egy 茅vnyi negat铆v 茅ves r谩t谩t k枚vet艖en enyhe m茅rt茅kben emelkedett, a szolg谩ltat谩sok 谩rinfl谩ci贸ja pedig az 谩prilisi 3,7 %-r贸l 4,1 %-ra n艖tt.

脰t negyed茅ves stagn谩l谩st k枚vet艖en az euro枚vezet gazdas谩ga 2024 els艖 negyed茅v茅ben 0,3 %-kal n艖tt. A szolg谩ltat谩si 谩gazat b艖v眉lt, m铆g a feldolgoz贸ipar az alacsony szinten val贸 stabiliz谩l贸d谩s jeleit mutatta. A foglalkoztat谩s az els艖 negyed茅vben 0,3 %-kal n艖tt, 茅蝉 2023 decembere 贸ta mintegy 500 000 煤j munkahely j枚tt l茅tre. Azt v谩rt谩k, hogy gazdas谩g r枚vid t谩von visszafogott marad, majd a magasabb b茅rek, a jobb kereskedelmi felt茅telek 茅蝉 a magasabb re谩lj枚vedelmek t谩mogat谩s谩val fellend眉l. A finansz铆roz谩si k枚lts茅gek korl谩toz贸 szinten 谩lltak meg, a hitelez茅蝉 pedig a kor谩bbi kamatemel茅蝉ek k枚vetkezt茅ben gyenge maradt. 2024 j煤nius谩ban tov谩bb谩, a m谩rciusi nagyobb visszafizet茅蝉t k枚vet艖en a bankok a CHLRM III keret茅ben felvett k枚lcs枚n枚k egy jelent艖sebb 枚sszeg茅t visszafizett茅k, ami jelent艖sen cs枚kkentette a t枚bbletlikvidit谩st.

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 j煤niusban azt is meger艖s铆tette, hogy az 茅v m谩sodik fel茅ben 谩tlagosan havi 7,5 milli谩rd eur贸val cs枚kkenti az eurorendszer 茅rt茅kpap铆r-谩llom谩ny谩t a pand茅mi谩s v茅蝉zhelyzeti v谩s谩rl谩si program (PEPP) keret茅ben. Ez jelent艖s m茅rt茅kben t眉kr枚zn茅 az APP eset茅ben alkalmazott megk枚zel铆t茅蝉t.

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 j煤liusi 眉l茅蝉茅nek idej茅n a v谩rakoz谩sokkal 枚sszhangban a j煤niusi infl谩ci贸s mutat贸k t枚bbs茅ge stabil volt vagy cs枚kken艖 tendenci谩t mutatott, b谩r a belf枚ldi 谩rnyom谩s 茅蝉 a szolg谩ltat谩sok infl谩ci贸ja tov谩bbra is magas maradt. A b茅rek tov谩bbra is magas 眉temben n艖ttek, m铆g az infl谩ci贸ra gyakorolt hat谩sukat a haszonkulcsok m茅g mindig valamelyest m茅rs茅kelt茅k. A be茅rkez艖 inform谩ci贸k nagyj谩b贸l al谩t谩masztott谩k a k枚z茅pt谩v煤 infl谩ci贸s kil谩t谩sokra vonatkoz贸 kor谩bbi 茅rt茅kel茅蝉t, 茅蝉 a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 j煤liusi 眉l茅蝉茅n 煤gy d枚nt枚tt, hogy v谩ltozatlanul hagyja az ir谩nyad贸 kamatl谩bakat. Meger艖s铆tette azon sz谩nd茅k谩t, hogy a monet谩ris politika korl谩toz贸 jelleg茅t mindaddig fenntartja, am铆g az sz眉ks茅ges.

Az infl谩ci贸 a j煤liusi 2,6 %-r贸l augusztusban 2,2 %-ra cs枚kkent. A belf枚ldi 谩rnyom谩s 茅蝉 a szolg谩ltat谩sok infl谩ci贸ja mindazon谩ltal tov谩bbra is magas maradt, f艖k茅nt a b茅rek emelked茅蝉e k枚vetkezt茅ben. A munkaer艖k枚lts茅gek nyom谩sa tov谩bb enyh眉lt, de tov谩bbra is magas maradt. Az EKB szeptemberi szak茅rt艖i el艖rejelz茅蝉e meger艖s铆tette a kor谩bbi infl谩ci贸s kil谩t谩sokat, 茅蝉 azt a n茅zetet is, hogy az infl谩ci贸 fokozatosan 茅蝉 fenntarthat贸an visszat茅r a 2 %-os szintre. Azt v谩rt谩k, hogy az infl谩ci贸 az 茅v v茅g茅n emelkedik, majd 2025 m谩sodik fel茅ben a kit疟z枚tt c茅l ir谩ny谩ban cs枚kken. Mivel a szolg谩ltat谩sok infl谩ci贸ja a v谩rtn谩l magasabb volt, a 2024-es 茅蝉 2025-枚s maginfl谩ci贸ra (az energia 茅蝉 az 茅lelmiszerek n茅lk眉li infl谩ci贸) vonatkoz贸 el艖rejelz茅蝉eket valamelyest felfel茅 m贸dos铆tott谩k, de azok tov谩bbra is gyorsan cs枚kken艖 tendenci谩t jeleztek.

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 szeptemberi 眉l茅蝉茅nek idej茅n a gyenge kereslet k枚zepette a finansz铆roz谩si felt茅telek tov谩bbra is korl谩toz贸ak maradtak, a hitel谩llom谩ny n枚veked茅蝉e pedig lass煤, mik枚zben a gazdas谩gi tev茅kenys茅g visszafogott volt. 2024 m谩sodik negyed茅v茅ben a gazdas谩g 0,2 %-kal n艖tt, ami az els艖 negyed茅vin茅l lassabb 眉tem疟 茅蝉 a v谩rakoz谩sokt贸l elmarad贸 n枚veked茅蝉t jelentett. A n枚veked茅蝉 f艖k茅nt a nett贸 exportb贸l 茅蝉 a korm谩nyzati kiad谩sokb贸l sz谩rmazott. A mag谩nfogyaszt谩s 茅蝉 a mag谩nberuh谩z谩sok, amelyekt艖l azt v谩rt谩k, hogy a fellend眉l茅蝉 茅l茅re 谩llnak, tov谩bbra is gyeng茅k maradtak, val贸sz铆n疟s铆thet艖en a magas geopolitikai kock谩zatok miatt. Ennek eredm茅nyek茅ppen az EKB szak茅rt艖i j煤niushoz k茅pest lefel茅 m贸dos铆tott谩k n枚veked茅蝉i el艖rejelz茅蝉eiket, ami a belf枚ldi kereslet gyeng茅bb hozz谩j谩rul谩s谩t t眉kr枚zi az elk枚vetkez艖 negyed茅vekben. 2024-re 0,8 %-os gazdas谩gi er艖s枚d茅蝉t 茅蝉 n枚veked茅蝉t prognosztiz谩ltak, amely 2025-ben 1,3 %-ra, 2026-ban pedig 1,5 %-ra emelkedik. Ezt a fellend眉l茅蝉t a fogyaszt谩s n枚veked茅蝉e, a korl谩toz贸 monet谩ris politika fokozatosan enyh眉l艖 hat谩sa, valamint a glob谩lis kereslet 茅蝉 az export n枚veked茅蝉e hivatott t谩mogatni.

A rendelkez茅蝉re 谩ll贸 煤j inform谩ci贸k f茅ny茅ben, amelyek meger艖s铆tett茅k az infl谩ci贸nak az EKB c茅lja ir谩ny谩ban t枚rt茅n艖 fokozatos cs枚kken茅蝉茅be vetett bizalmat, a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 szeptemberben a monet谩ris politikai ir谩nyvonalat meghat谩roz贸 bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩b 25 b谩zisponttal val贸 cs枚kkent茅蝉e mellett d枚nt枚tt, ami 煤jabb l茅p茅蝉t jelentett a monet谩ris politika korl谩toz谩sa m茅rt茅k茅nek m茅rs茅kl茅蝉e fel茅. Amint azt 2024. m谩rcius 13-谩n bejelentett茅k, szeptember 18-t贸l hat谩lyba l茅pett a monet谩ris politika v茅grehajt谩s谩nak m疟k枚d茅蝉i keretrendszer茅t 茅rint艖 n茅h谩ny v谩ltoz谩s (l谩sd a 2. keretes 铆r谩st). Nevezetesen, az ir谩nyad贸 refinansz铆roz谩si m疟veletek kamatl谩ba 茅蝉 a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩s kamatl谩ba k枚z枚tti kamatfel谩rat 15 b谩zispontra m贸dos铆tott谩k, m铆g az akt铆v oldali rendelkez茅蝉re 谩ll谩s kamatl谩ba 茅蝉 az ir谩nyad贸 refinansz铆roz谩si m疟veletek kamatl谩ba k枚z枚tti k眉l枚nbs茅g v谩ltozatlanul 25 b谩zispont szintj茅n maradt. Szeptemberben az euro枚vezetben a t枚bbletlikvidit谩s 3 billi贸 eur贸 al谩 cs枚kkent, els艖sorban a CHLRM III m疟veletek keret茅ben a bankok 谩ltal visszafizetett hiteleknek k枚sz枚nhet艖en. Az eurorendszer monet谩ris politikai portf贸li贸iban a lej谩r贸 k枚tv茅nyek 煤jrabefektet茅蝉茅nek fokozatos megsz眉ntet茅蝉e fokozottan hozz谩j谩rult ehhez a cs枚kken茅蝉hez.

Szeptemberben az infl谩ci贸 1,7 %-ra, 2021 谩prilisa 贸ta a legalacsonyabb szintre cs枚kkent, ami meger艖s铆tette a bizalmat abban, hogy az infl谩ci贸cs枚kkent艖 folyamat j贸 煤ton halad. A legt枚bb m枚g枚ttes infl谩ci贸s mutat贸 szeptemberben vagy cs枚kkent, vagy nem v谩ltozott. Az energia谩rak jelent艖s m茅rt茅kben, 茅ves szinten -6,1 %-kal cs枚kkentek, 茅蝉 a hosszabb t谩v煤 infl谩ci贸s v谩rakoz谩sokkal kapcsolatos legt枚bb mutat贸 2 % k枚r眉l mozgott. Az infl谩ci贸s kil谩t谩sokat a v谩rtn谩l gyeng茅bb gazdas谩gi tev茅kenys茅g befoly谩solta. A r枚vid t谩v煤 mutat贸k szerint a feldolgoz贸ipari termel茅蝉 tov谩bb cs枚kkent. B谩r 煤gy t疟nt, hogy a szolg谩ltat谩si tev茅kenys茅gnek j贸t tett az er艖s ny谩ri szezon, a r枚vid t谩v煤 mutat贸k 2024 harmadik negyed茅v茅ben visszaes茅蝉t jeleztek. A c茅gek lass煤 眉temben n枚velt茅k a beruh谩z谩sokat, mik枚zben az export gyeng眉lt. A j枚vedelmek n枚veked茅蝉e ellen茅re a h谩ztart谩sok 2024 m谩sodik negyed茅v茅ben 鈥� az utols贸 olyan negyed茅vben, amelyre vonatkoz贸an rendelkez茅蝉re 谩lltak adatok 鈥� kevesebbet fogyasztottak a megtakar铆t谩sok jav谩ra. Erre a dinamik谩ra, 茅蝉 annak az infl谩ci贸t 茅rint艖 k枚vetkezm茅nyeire reag谩lva a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 煤gy d枚nt枚tt, hogy tov谩bb m茅rs茅kli a monet谩ris politika korl谩toz谩s谩nak m茅rt茅k茅t, 茅蝉 okt贸berben 25 b谩zisponttal cs枚kkenti az EKB ir谩nyad贸 kamatl谩bait, ami 3,25 %-os bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩bat jelent.

Az 茅v v茅g茅hez k枚zeledve az aktu谩lis gyorsjelent茅蝉 szerint az infl谩ci贸 az okt贸beri 2,0 %-r贸l novemberben kis m茅rt茅kben, 2,3 %-ra emelkedett. Ez az emelked茅蝉 v谩rhat贸 volt, 茅蝉 azt az energia谩rak kor谩bbi cs枚kken茅蝉e okozta, amely az 茅ves r谩t谩kban m谩r nem jelentkezik. Mik枚zben az 茅lelmiszerek 茅蝉 a szolg谩ltat谩sok 谩rai cs枚kkentek, a belf枚ldi infl谩ci贸 magas maradt, ami a b茅rnyom谩snak 茅蝉 annak a t茅nynek k枚sz枚nhet艖, hogy egyes szolg谩ltat谩si 谩gazatok m茅g mindig k茅蝉ve alkalmazkodtak a m煤ltbeli infl谩ci贸s hull谩mhoz. Ek枚zben az infl谩ci贸 alapfolyamata 枚sszess茅g茅ben a c茅l茅rt茅khez val贸 tart贸s visszat茅r茅蝉nek megfelel艖en alakult. A decemberi el艖rejelz茅蝉ben az eurorendszer szak茅rt艖i 2024-ben 谩tlagosan 2,4 %-os, 2025-ben 2,1 %-os, 2026-ban 1,9 %-os, 2027-ben pedig 2,1 %-os infl谩ci贸val sz谩moltak, amikor a kib艖v铆tett uni贸s kibocs谩t谩skereskedelmi rendszer m疟k枚d茅蝉be l茅p.

2024 harmadik negyed茅v茅ben az euro枚vezet gazdas谩ga 0,4 %-kal n艖tt, ami meghaladta a v谩rakoz谩sokat, f艖k茅nt a fogyaszt谩s n枚veked茅蝉茅nek 茅蝉 a v谩llalatok k茅蝉zletfelhalmoz谩s谩nak k枚sz枚nhet艖en. Ugyanakkor a beruh谩z谩sok a nagyfok煤 bizonytalans谩g k枚zepette tov谩bbra is alacsony szinten maradtak. A 2024 negyedik negyed茅v茅re rendelkez茅蝉re 谩ll贸 r枚vid t谩v煤 mutat贸k azt sugallt谩k, hogy a n枚veked茅蝉 vesz铆t lend眉let茅b艖l. A felm茅r茅蝉ek szerint a feldolgoz贸ipar tov谩bbra is zsugorodik, a szolg谩ltat谩sokat 茅rint艖 n枚veked茅蝉 pedig lassul. A munkaer艖piac tov谩bbra is ellen谩ll贸nak bizonyult. Az euro枚vezet munkan茅lk眉lis茅gi r谩t谩ja 2024 okt贸ber茅ben 6,3 % volt, ami nem v谩ltozott szeptemberhez k茅pest. Az 谩rfolyam szinte megszak铆t谩s n茅lk眉l cs枚kkent 2020 szeptembere 贸ta (8,6 %), 茅蝉 novemberben 茅rte el a legalacsonyabb szintet (6,2 %) az euro bevezet茅蝉e 贸ta. B谩r a finansz铆roz谩si felt茅telek tov谩bbra is korl谩toz贸ak maradtak, a k枚zelm煤ltbeli kamatcs枚kkent茅蝉ek fokozatosan kev茅蝉b茅 k枚lts茅gess茅 tett茅k a v谩llalatok 茅蝉 a h谩ztart谩sok sz谩m谩ra a hitelfelv茅telt. A decemberi szak茅rt艖i el艖rejelz茅蝉ek azt prognosztiz谩lt谩k, hogy a gazdas谩g id艖vel er艖s枚dni fog, b谩r a kor谩bban v谩rtn谩l lassabb 眉temben. A magasabb re谩lb茅rekt艖l azt v谩rt谩k, hogy azok er艖s铆tik a h谩ztart谩sok fogyaszt谩s谩t, m铆g az olcs贸bb hitelek 枚szt枚nzik a fogyaszt谩st 茅蝉 a beruh谩z谩sokat. Azt felt茅telezve, hogy a kereskedelmi fesz眉lts茅gek nem eszkal谩l贸dnak, 煤gy l谩tt谩k, hogy a glob谩lis kereslet n枚veked茅蝉茅vel az export t谩mogatni fogja a fellend眉l茅蝉t.

Ennek f茅ny茅ben a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 decemberi 眉l茅蝉茅n 煤gy d枚nt枚tt, hogy 25 b谩zisponttal cs枚kkenti az EKB ir谩nyad贸 kamatl谩bait, 茅蝉 meger艖s铆tette elk枚telezetts茅g茅t annak biztos铆t谩sa mellett, hogy az infl谩ci贸 tart贸san a 2 %-os k枚z茅pt谩v煤 c茅l茅rt茅ken stabiliz谩l贸djon. A k枚zlem茅ny m谩r nem tartalmazta, hogy az ir谩nyad贸 kamatl谩bakat a sz眉ks茅ges ideig kell艖en korl谩toz贸 szinten fogj谩k tartani. Az EKB ir谩nyad贸 kamatl谩bainak cs枚kkent茅蝉e a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩bat 3,00 %-ra m茅rs茅kelte, 茅蝉 a 2024 folyam谩n bek枚vetkezett 枚sszes铆tett cs枚kken茅蝉 el茅rte a 100 b谩zispontot (2.1. 谩bra).

2.1. 谩bra

Az EKB ir谩nyad贸 kamatl谩bainak alakul谩sa

(蝉锄谩锄补濒茅办辫辞苍迟)

Decemberben v茅ge szakadt k茅t olyan int茅zked茅蝉nek 鈥� a PEPP-nek 茅蝉 a CHLRM III-nak 鈥� amelyek kulcsszerepet j谩tszottak az alacsony infl谩ci贸s korszakban 茅蝉 a vil谩gj谩rv谩ny idej茅n. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2024 v茅g茅re megsz眉ntette a PEPP keret茅ben v茅grehajtott 煤jrabefektet茅蝉eket. 2025 janu谩rj谩t贸l az eurorendszer t枚bb茅 nem fekteti be 煤jra a PEPP-portf贸li贸ban tartott lej谩r贸 茅rt茅kpap铆rokb贸l sz谩rmaz贸 t艖kekifizet茅蝉eket. Emellett a bankok december 18-谩n visszafizett茅k a CHLRM-ek keret茅ben felvett fennmarad贸 枚sszegeket, lez谩rva ezzel a m茅rleg normaliz谩l谩si folyamatnak ezen r茅蝉z茅t. Az ir谩nyad贸 kamatl谩bak tov谩bbra is fontos eszk枚zk茅nt szolg谩lnak az infl谩ci贸 c茅l茅rt茅khez val贸 tart贸s visszat茅r茅蝉茅nek biztos铆t谩sa szempontj谩b贸l.

2.2 Az eurorendszer m茅rleg茅nek normaliz谩l谩sa

2024-ben folytat贸dott az eurorendszer m茅rleg茅nek 2022-ben kezd艖d枚tt fokozatos normaliz谩l贸d谩sa. Az 茅v v茅g茅re 6,4 billi贸 eur贸ra zsugorodott (a 2023 v茅gi 6,9 billi贸 eur贸r贸l). A cs枚kken茅蝉 az el艖t枚rleszt茅蝉ekb艖l 茅蝉 a CHLRM III m疟veletek lej谩rat谩b贸l, valamint az APP-portf贸li贸 茅蝉 bizonyos m茅rt茅kig a PEPP-portf贸li贸 cs枚kken茅蝉茅b艖l eredt, ez ut贸bbi portf贸li贸 j煤liust贸l r茅蝉zleges 煤jrabefektet茅蝉re 谩llt 谩t.

2024 v茅g茅n az eurorendszer m茅rleg茅ben a monet谩ris politik谩hoz k枚t艖d艖 eszk枚z枚k 4,3 billi贸 eur贸t tettek ki, ami 2023 v茅g茅hez k茅pest 0,8 billi贸 eur贸s cs枚kken茅蝉t jelent. Az euro枚vezeti hitelint茅zeteknek ny煤jtott hitelek a teljes eszk枚z谩llom谩ny 1 %-谩t adt谩k (kevesebbet, mint a 2023 v茅gi 6 %), m铆g a monet谩ris politikai c茅lb贸l v谩s谩rolt eszk枚z枚k a teljes eszk枚z谩llom谩ny 67 %-谩t tett茅k ki (a 2023 v茅gi 68 %-hoz k茅pest). A m茅rlegben szerepl艖 egy茅b p茅nz眉gyi eszk枚z枚k, f艖k茅nt a deviz谩ban denomin谩lt eszk枚z枚k, az arany 茅蝉 az eur贸ban denomin谩lt nem monet谩ris politikai portf贸li贸k 0,3 billi贸 eur贸val n艖ttek.

A forr谩soldalon a hitelint茅zetek tartal茅k谩llom谩nyainak 茅蝉 a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩s ig茅nybev茅tel茅nek teljes 枚sszege (a 2023 v茅gi 3,5 billi贸 eur贸r贸l) 2024 v茅g茅re 3,0 billi贸 eur贸ra cs枚kkent, 茅蝉 a teljes forr谩s谩llom谩ny 47 %-谩t tette ki (szemben a 2023 v茅gi 51 %-kal). A forgalomban l茅v艖 bankjegyek 谩llom谩nya l茅nyeg茅ben v谩ltozatlanul 1,6 billi贸 euro maradt, 茅蝉 az 枚sszes forr谩s 25 %-谩nak felelt meg (23 %-r贸l n枚vekedve).

2.2. 谩bra

Az eurorendszer konszolid谩lt m茅rleg茅nek alakul谩sa

(milli谩rd euro)

APP 茅蝉 PEPP portf贸li贸fejleszt茅蝉ek

Az eurorendszer a PEPP keret茅ben 2022. 谩prilis 1-j茅vel, az APP keret茅ben pedig 2022. j煤lius 1-j茅vel megsz眉ntette a nett贸 eszk枚zv谩s谩rl谩sokat. Ezt k枚vet艖en folytatta a programban v谩s谩rolt lej谩r贸 茅rt茅kpap铆rokb贸l befoly贸 t艖ket枚rleszt茅蝉ek teljes 煤jrabefektet茅蝉茅t a b艖s茅ges likvidit谩si felt茅telek 茅蝉 a megfelel艖 monet谩ris politikai ir谩nyvonal fenntart谩sa 茅rdek茅ben. Az APP eset茅ben az eurorendszer 2023 j煤lius谩t贸l megsz眉ntette az 煤jrabefektet茅蝉t. A PEPP eset茅ben a lej谩r贸 茅rt茅kpap铆rokb贸l sz谩rmaz贸 t艖kekifizet茅蝉eket 2024 els艖 fel茅ben m茅g teljes eg茅蝉z茅ben 煤jra befektett茅k, az 茅v m谩sodik fel茅ben pedig havonta 谩tlagosan 7,5 milli谩rd eur贸val cs枚kkentett茅k a portf贸li贸t. A PEPP program keret茅ben folytatott 煤jrabefektet茅蝉ek 2024. december v茅g茅n teljesen megsz疟ntek. Az APP- 茅蝉 PEPP-portf贸li贸k v谩rhat贸an 眉temesen 茅蝉 kisz谩m铆that贸 m贸don cs枚kkennek, mivel az eurorendszer m谩r nem fekteti be 煤jra a lej谩r贸 茅rt茅kpap铆rokb贸l sz谩rmaz贸 t艖ket枚rleszt茅蝉eket.

Az APP-谩llom谩ny a 2023. 茅v v茅gi 3,0 billi贸 eur贸r贸l (amortiz谩lt beker眉l茅蝉i 茅rt茅ken) 2024 v茅g茅re 2,7 billi贸 eur贸ra cs枚kkent. Az 谩llami szektor v谩s谩rl谩si programja (PSPP) tette ki ezen 谩llom谩nyok nagy r茅蝉z茅t, az 茅v v茅g茅n 2,1 billi贸 eur贸val, azaz a teljes APP-谩llom谩ny 79 %-谩val. 2024 v茅g茅n 鈥� n茅mi elt茅r茅蝉ekkel az egyes joghat贸s谩gok k枚z枚tt 鈥� a PSPP-谩llom谩ny s煤lyozott 谩tlagos lej谩rata 6,86 茅v volt. Az eszk枚zfedezet疟 茅rt茅kpap铆r-v谩s谩rl谩si program (ABSPP) az 茅v v茅gi APP-谩llom谩nynak kevesebb mint 1 %-谩t (7 milli谩rd eur贸t), a harmadik fedezettk枚tv茅ny-v谩s谩rl谩si program (CBPP3) annak 9 %-谩t (253 milli谩rd eur贸t), a v谩llalati szektor v谩s谩rl谩si programja (CSPP) pedig 11 %-谩t (288 milli谩rd eur贸t) tette ki.

2024 v茅g茅n a PEPP-谩llom谩ny 1,6 billi贸 eur贸t tett ki (amortiz谩lt beker眉l茅蝉i 茅rt茅ken). A fedezett k枚tv茅nyek 谩llom谩nya kevesebb, mint 1 %-ot (6 milli谩rd euro), a v谩llalati szektor 谩llom谩nya 3 %-ot (45 milli谩rd euro), a k枚zszektor 谩llom谩nya pedig 97 %-ot (1,6 milli谩rd euro) tett ki.^[15] 2024 v茅g茅n a PEPP-ben a k枚zszektor 茅rt茅kpap铆r-谩llom谩ny谩nak s煤lyozott 谩tlagos lej谩rata 7,14 茅v volt.

Az eurorendszer a v谩s谩rl谩sain谩l tov谩bbra is azokat a fennmarad贸 v谩llalati 茅rt茅kpap铆rokat r茅蝉zes铆tette el艖nyben, amelyek kibocs谩t贸i jobban teljes铆tettek az 茅ghajlatv茅delem ter茅n. 2024-ben az EKB k枚zz茅tette m谩sodik, 茅ghajlati vonatkoz谩s煤 p茅nz眉gyi adatait, kiterjesztve a k枚rt az eurorendszer monet谩ris politikai c茅lokra fenntartott k枚zszektorbeli 茅蝉 fedezett k枚tv茅nyportf贸li贸ira is (mind az APP, mind a PEPP keret茅ben), az EKB devizatartal茅kaira vonatkoz贸 r茅蝉szel egy眉tt 鈥� l谩sd a 11.5. szakaszt. Az EKB k枚zz茅tette a nem monet谩ris politikai portf贸li贸kra, nevezetesen az EKB alkalmazotti nyugd铆jalapj谩ra 茅蝉 a szavatol贸t艖ke-portf贸li贸ira vonatkoz贸, 茅ghajlattal kapcsolatos inform谩ci贸kat tartalmaz贸 m谩sodik besz谩mol贸j谩t is.

Az 煤jrabefektet茅蝉ek fokozatos megsz眉ntet茅蝉e z枚kken艖mentesen zajlott le, 茅蝉 azt a p茅nz眉gyi piacok j贸l fogadt谩k.^[16]

A mag谩nszektorbeli 茅rt茅kpap铆rok APP 茅蝉 PEPP keret茅ben t枚rt茅n艖 bev谩lt谩sa 2024-ben 74 milli谩rd eur贸t, m铆g a k枚zszektor 茅rt茅kpap铆rjainak PSPP 茅蝉 PEPP keret茅ben t枚rt茅n艖 bev谩lt谩sa 466 milli谩rd eur贸t tett ki. A PEPP-ben a mag谩nszektor 茅rt茅kpap铆rjait 2,6 milli谩rd euro, m铆g a k枚zszektor 茅rt茅kpap铆rjait 157 milli谩rd euro 茅rt茅kben fektett茅k be 煤jra. A v谩llalati 茅蝉 fedezett k枚tv茅nyek PEPP keret茅ben t枚rt茅n艖 煤jrabefektet茅蝉i c茅l煤 v谩s谩rl谩sa egy referenciamutat贸 alapj谩n t枚rt茅nik, amely t眉kr枚zi valamennyi elfogadhat贸 forgalomban lev艖 v谩llalati, illetve fedezett k枚tv茅ny piaci kapitaliz谩ci贸j谩t. Tekintettel a bev谩lt谩sok volumen茅re 茅蝉 egyenl艖tlen eloszl谩s谩ra, a k枚zszektor 煤jrabefektet茅蝉eit id艖ben 茅蝉 a joghat贸s谩gok k枚z枚tt is kisim铆tott谩k, 铆gy biztos铆tva a rendszeres 茅蝉 kiegyens煤lyozott piaci jelenl茅tet, kell艖 figyelmet ford铆tva a piaci谩r-k茅pz茅蝉re 茅蝉 a piac m疟k枚d茅蝉茅vel kapcsolatos megfontol谩sokra. Ez a sim铆t贸 mechanizmus a PEPP-谩llom谩nyban ideiglenes elt茅r茅蝉eket eredm茅nyezett az eurorendszer t艖kejegyz茅蝉i kulcsa szerinti eloszt谩st贸l, ezek azonban a sim铆t谩si peri贸dus v茅g茅re 鈥� a napt谩ri 茅v, amelyben a bev谩lt谩sokra sor ker眉l 鈥� nagyj谩b贸l megfordultak.^[17]

A PSPP, a CSPP, a CBPP3 茅蝉 a PEPP keret茅ben v谩s谩rolt eszk枚z枚ket a k枚tv茅ny- 茅蝉 repopiaci likvidit谩s t谩mogat谩sa 茅rdek茅ben tov谩bbra is el茅rhet艖v茅 tett茅k 茅rt茅kpap铆r-k枚lcs枚nz茅蝉 c茅lj谩ra. 2024-ben a fedezetek rendelkez茅蝉re 谩ll谩sa jelent艖sen javult a kor谩bbi 茅vekhez k茅pest, ami a kisebb hitelez茅蝉i volumenben is tetten 茅rhet艖 volt.

Az eurorendszer refinansz铆roz谩si m疟veleteinek alakul谩sa

2024 v茅g茅n az eurorendszer refinansz铆roz谩si m疟veleteinek 谩llom谩nya 34 milli谩rd euro volt, ami 376 milli谩rd eur贸s cs枚kken茅蝉t jelent 2023 v茅g茅hez k茅pest. Ez a v谩ltoz谩s f艖k茅nt a CHLRM III sorozat lez谩r谩s谩t t眉kr枚zi, az 枚nk茅ntes visszafizet茅蝉ek 茅蝉 a lej谩r贸 m疟veletek 392 milli谩rd eur贸t tettek ki. 脥gy az eurorendszer folyamatban lev艖 refinansz铆roz谩si m疟veleteinek s煤lyozott 谩tlagos futamideje a 2023 v茅gi mintegy 5,2 茅vr艖l 2024 v茅g茅re k枚r眉lbel眉l 1,3 茅vre cs枚kkent.

Az elfogadhat贸 forgalomk茅pes eszk枚z枚k 茅蝉 a mobiliz谩lt fedezetek alakul谩sa

Az eurorendszer refinansz铆roz谩si m疟veleteihez fedezetk茅nt elfogadhat贸 forgalomk茅pes eszk枚z枚k nomin谩lis 枚sszege 2024-ben 526 milli谩rd eur贸val n艖tt, 茅蝉 az 茅v v茅g茅n el茅rte a 19,3 billi贸 eur贸t (2.3. 谩bra). Tov谩bbra is a k枚zponti korm谩nyzat 谩ltal kibocs谩tott 茅rt茅kpap铆rok jelentett茅k a legnagyobb eszk枚zoszt谩lyt (10,4 billi贸 euro). A tov谩bbi f艖bb eszk枚zoszt谩lyok k枚z茅 tartoztak a fedezetlen banki k枚tv茅nyek (2,2 billi贸 euro), a v谩llalati k枚tv茅nyek (2,0 billi贸 euro) 茅蝉 a fedezett banki k枚tv茅nyek (1,9 billi贸 euro). A region谩lis korm谩nyzatok 茅rt茅kpap铆rjai (644 milli谩rd euro), az eszk枚zalap煤 茅rt茅kpap铆rok (617 milli谩rd euro) 茅蝉 m谩s forgalomk茅pes eszk枚z枚k (1,6 billi贸 euro) az elfogadhat贸 eszk枚z枚k viszonylag kis h谩nyad谩t tett茅k ki.

2.3. 谩bra

Az elfogadhat贸 forgalomk茅pes eszk枚z枚k alakul谩sa

(milli谩rd euro)

2024-ben a mobiliz谩lt fedezetek 枚sszege 231 milli谩rd eur贸val 1,5 billi贸 eur贸ra cs枚kkent (2.4. 谩bra). Ez az eurorendszer refinansz铆roz谩si m疟veletei 茅v folyam谩n fenn谩ll贸 谩llom谩ny谩nak nett贸 cs枚kken茅蝉e 60 %-谩nak felel meg. A mobiliz谩lt fedezetek cs枚kken茅蝉茅nek t枚bb mint fele a CHLRM III m疟velet 2024. m谩rciusi lej谩rat谩t k枚vet艖en k枚vetkezett be, amely t枚bb mint 135 milli谩rd eur贸nyi demobiliz谩lt fedezetet jelentett. Az 茅v h谩tral茅v艖 r茅蝉z茅ben a mobiliz谩lt biztos铆t茅kok 枚ssz茅rt茅ke viszonylag stabil maradt. Eszk枚zoszt谩lyonk茅nt vizsg谩lva a fejlem茅nyeket, a legnagyobb cs枚kken茅蝉 a hitelk枚vetel茅蝉ekn茅l volt megfigyelhet艖, ezt k枚vetik az eszk枚zfedezet疟 茅rt茅kpap铆rok, a fedezett banki k枚tv茅nyek 茅蝉 a v谩llalati k枚tv茅nyek.

2.4. 谩bra

A mobiliz谩lt fedezetek alakul谩sa

(milli谩rd euro)

Tov谩bbi hitelk枚vetel茅蝉i keretek 茅蝉 kapcsol贸d贸 fedezett铆pusok fel眉lvizsg谩lata

2024 november茅ben az EKB bejelentette az eurorendszer biztos铆t茅ki keretrendszer茅nek m贸dos铆t谩sait, amelyek a 鈥瀟ov谩bbi hitelk枚vetel茅蝉eket鈥� 茅蝉 a kapcsol贸d贸 biztos铆t茅kt铆pusokat 茅rintett茅k.^[18] E v谩ltoztat谩sok c茅lja a fedezeti keretrendszer nagyobb m茅rt茅k疟 harmoniz谩ci贸j谩nak, rugalmass谩g谩nak 茅蝉 kock谩zati hat茅konys谩g谩nak el艖seg铆t茅蝉e, ugyanakkor a keretrendszer 谩tfog贸 jelleg茅nek meg艖rz茅蝉e. Az eml铆tett c茅lokkal 枚sszhangban a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 煤gy d枚nt枚tt, hogy bizonyos ideiglenes int茅zked茅蝉eket integr谩l az 谩ltal谩nos fedezeti keretrendszerbe, 茅蝉 ezzel p谩rhuzamosan 鈥� a v茅gs艖 CHLRM-ek lej谩rat谩ra 茅蝉 az 枚sszes铆tett fedezeti ig茅ny ebb艖l ered艖 cs枚kken茅蝉茅re is tekintettel 鈥� megsz眉nteti a m谩r nem sz眉ks茅ges 谩tmeneti fedezeti int茅zked茅蝉eket.^[19]

Az 谩ltal谩nos keretrendszerbe integr谩land贸 ideiglenes int茅zked茅蝉ek k枚z茅 tartozik a k枚vetkez艖 eszk枚zkateg贸ri谩k fedezetk茅nt val贸 elfogad谩sa: i) az eurorendszer harmoniz谩lt min艖s铆t茅蝉i sk谩l谩j谩n a m谩sodik legjobb, 3. hitelmin艖s铆t茅蝉i fokozatba sorolt, eszk枚zfedezet疟 茅rt茅kpap铆rok, amelyek megfelelnek (鈥灻�tmeneti keretrendszer鈥�) meghat谩rozott elfogadhat贸s谩gi felt茅teleknek^[20]; 茅蝉 ii) amerikai doll谩rban, angol fontban 茅蝉 jap谩n jenben denomin谩lt forgalomk茅pes eszk枚z枚k. Emellett a nemzeti k枚zponti bankok bels艖 statisztikai hitelmin艖s铆t艖 rendszereit a j枚v艖ben tov谩bbi hitel茅rt茅kel茅蝉i forr谩sk茅nt fogadj谩k el (l谩sd a 2.3. szakaszt).

Az EKB a kor谩bbi, 2022. m谩rcius 24-茅n 茅蝉 2023. november 30-茅n kelt hat谩rozataira 茅p铆tve folytatja a m谩r nem sz眉ks茅ges, a v谩ls谩ggal kapcsolatos 谩tmeneti fedezetk枚nny铆t艖 int茅zked茅蝉ek fokozatos megsz眉ntet茅蝉茅t. A megsz眉ntet茅蝉 a k枚vetkez艖, az 谩tmeneti keretrendszerben elfogadhat贸 eszk枚zt铆pusokkal kapcsolatos t茅telekre terjed ki: i) mag谩nszem茅lyek mint elfogadhat贸 ad贸sok, valamint ingatlanvagyonnal fedezett hitelk枚vetel茅蝉ek 枚sszess茅ge (pool) mint elfogadhat贸 eszk枚zt铆pus(ok), tov谩bbi hitelk枚vetel茅蝉ek eset茅ben; ii) a 3-as hitelmin艖s铆t茅蝉i besorol谩s alatti hitelmin艖s铆t茅蝉疟 egyedi hitelk枚vetel茅蝉ek; 茅蝉 iii) deviz谩ban 鈥� amerikai doll谩rban, angol fontban 茅蝉 jap谩n jenben 鈥� denomin谩lt hitelek. Az EKB tov谩bb谩 fokozatosan megsz眉nteti a tov谩bbi hitelk枚vetel茅蝉ek elfogadhat贸s谩g谩ra vonatkoz贸 egyes technikai k枚vetelm茅nyek ideiglenes enyh铆t茅蝉茅t, p茅ld谩ul a COVID-19-hez kapcsol贸d贸 r茅蝉zleges 谩llami szektorgaranci谩b贸l r茅蝉zes眉l艖 hitelk枚vetel茅蝉ek eset茅ben. Ezen t煤lmen艖en megsz眉nteti a lakoss谩gi jelz谩logfedezet疟 ad贸ss谩ginstrumentumok 茅蝉 az elfogadhat贸 hitelk枚vetel茅蝉ekkel fedezett nem forgalomk茅pes ad贸ss谩ginstrumentumok elfogadhat贸s谩g谩t, amelyek az eurorendszer monet谩ris politikai keretrendszer茅nek v茅grehajt谩s谩r贸l sz贸l贸 ^[21],[22].

E hat谩rozatok mellett a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 megb铆zta az eurorendszer illet茅kes bizotts谩gait, hogy v茅gezzenek el艖k茅蝉z铆t艖 munk谩t a nem p茅nz眉gyi v谩llalati hitelk枚vetel茅蝉ek 枚sszess茅g茅nek (pool) az 谩ltal谩nos keretrendszerbe t枚rt茅n艖 j枚v艖beli integr谩l谩s谩val kapcsolatban, ide茅rtve a megfelel艖 kock谩zat-ellen艖rz茅蝉i keretrendszert 茅蝉 minden sz眉ks茅ges technikai k枚vetelm茅nyt.

Ezek a v谩ltoz谩sok biztos铆tj谩k a refinansz铆roz谩si m疟veletek sz茅les k枚r疟 fedezeti keret茅nek fenntart谩s谩t, amelyeket tov谩bbra is teljes allok谩ci贸val, r枚gz铆tett kamatoz谩s煤 tenderelj谩r谩sokon kereszt眉l hajtanak v茅gre, 茅蝉 amelyek hozz谩j谩rulnak ahhoz, hogy az EKB politik谩j谩nak v茅grehajt谩sa a j枚v艖ben is hat茅kony, stabil, rugalmas 茅蝉 eredm茅nyes maradjon 鈥� 枚sszhangban a monet谩ris politika v茅grehajt谩s谩nak fel眉lvizsg谩lt m疟k枚d茅蝉i keret茅vel.

2.3 A monet谩ris politikai eszk枚z枚k p茅nz眉gyi kock谩zatainak kezel茅蝉e

Az eurorendszer folyamatosan kezeli a monet谩ris politikai m疟veleteivel j谩r贸 p茅nz眉gyi kock谩zatokat. Kock谩zatkezel茅蝉i funkci贸ja a kock谩zathat茅konys谩g el茅r茅蝉茅re t枚rekszik, azaz a monet谩ris politikai c茅lok el茅r茅蝉茅t a lehet艖 legkevesebb kock谩zattal igyekszik megval贸s铆tani.^[23]

Az EKB 2024 els艖 fel茅ben v谩ltozatlanul hagyta ir谩nyad贸 kamatl谩bait, hogy biztos铆tsa az infl谩ci贸 id艖ben t枚rt茅n艖 visszat茅r茅蝉茅t a 2 %-os k枚z茅pt谩v煤 c茅l茅rt茅khez (l谩sd a 2.1. szakaszt). Ez az eurorendszer k枚zponti bankjainak m茅rleg茅n a forr谩sok k枚lts茅g茅t magas szinten tartotta, m铆g az APP 茅蝉 a PEPP 茅rt茅kpap铆rjainak portf贸li贸ib贸l 茅蝉 a CHLRM III-b贸l sz谩rmaz贸 j枚vedelm眉k alacsony maradt. Az elt茅r茅蝉 negat铆v nett贸 kamatbev茅telt eredm茅nyezett az eurorendszer legt枚bb k枚zponti bankja sz谩m谩ra. E k枚zponti bankok n茅melyike eset茅ben a negat铆v nett贸 kamatbev茅tel ellens煤lyozhat贸 a kor谩bbi 茅vekben felhalmozott p茅nz眉gyi pufferekkel. A nem kiegyenl铆thet艖 vesztes茅geket az adott k枚zponti bank m茅rleg茅ben lehet elsz谩molni. Ezeket a vesztes茅geket azt谩n a j枚v艖beni nyeres茅ggel fogj谩k kompenz谩lni. Ezek nem befoly谩solj谩k az eurorendszer k茅pess茅g茅t az EKB 谩rstabilit谩si megb铆zat谩s谩nak teljes铆t茅蝉茅t illet艖en. Id艖vel az eurorendszer j枚vedelmez艖s茅ge v谩rhat贸an javulni fog, mivel az eszk枚z枚k 茅蝉 forr谩sok k枚z枚tti kamatl谩b-elt茅r茅蝉 sz疟k眉lni fog.^[24] A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 谩ltal 2024 m谩rcius谩ban bejelentett, a monet谩ris politika v茅grehajt谩s谩nak operat铆v keretrendszer茅t 茅rint艖 v谩ltoz谩sokkal 枚sszef眉gg茅蝉ben lefektetett elvekkel 枚sszhangban (l谩sd a 2. keretes 铆r谩st) a keretrendszer hossz煤 t谩von meg艖rzi az eurorendszer m茅rleg茅nek p茅nz眉gyi stabilit谩s谩t, t谩mogatva ezzel a k枚zponti bank f眉ggetlens茅g茅t.

Az eurorendszer kock谩zatkezel茅蝉i keretrendszer茅nek f艖 v谩ltoz谩sa 2024-ben a fedezetek hitelmin艖s铆t茅蝉i rendszereinek tov谩bbi diverzifik谩ci贸ja volt. Az APP 茅蝉 a PEPP kock谩zatait tov谩bbra is a kialak铆tott kock谩zat-ellen艖rz茅蝉i keretrendszereknek megfelel艖en kezelt茅k, mik枚zben az 煤jrabefektet茅蝉eket fokozatosan kivezett茅k.

A fedezetek 茅rt茅kel茅蝉茅re haszn谩lt hitelmin艖s铆t茅蝉i rendszerek diverzifik谩ci贸ja

2024-ben az Eurorendszer hitelmin艖s铆t艖 rendszer茅be (ECAF) egy tov谩bbi hitelmin艖s铆t艖 rendszer integr谩l贸dott. Az ECAF a monet谩ris politikai m疟veletekben felhaszn谩lt eszk枚z枚k hitelkock谩zat谩nak m茅rs茅kl茅蝉茅re alkalmazott eszk枚z枚k egyike. Meghat谩rozza azokat az elj谩r谩sokat, szab谩lyokat 茅蝉 technik谩kat, amelyek biztos铆tj谩k, hogy az 枚sszes elfogadhat贸 eszk枚z eset茅ben teljes眉lj枚n az eurorendszer j贸 hitelmin艖s茅get el艖铆r贸 k枚vetelm茅nye. Az ECAF h谩rom forr谩sb贸l sz谩rmaz贸 hitelmin艖s铆t艖 rendszerekre t谩maszkodik: k眉ls艖 hitelmin艖s铆t艖 int茅zetekre (a tov谩bbiakban: k眉ls艖 hitelmin艖s铆t艖 int茅zetek), a nemzeti k枚zponti bankok (NKB-k) bels艖 hitelmin艖s铆t艖 rendszereire 茅蝉 a szerz艖d艖 partnerek bels艖 min艖s铆t茅蝉en alapul贸 rendszereire.

惭颈耻迟谩苍 a Scope Ratings GmbH-t 2023-ban 枚t枚dik k眉ls艖 hitelmin艖s铆t艖 int茅zetk茅nt elfogadt谩k, min艖s铆t茅蝉einek az eurorendszer informatikai infrastrukt煤r谩j谩ba val贸 integr谩l谩si folyamata 2024-ben lez谩rult. Az eurorendszer 2024. december 16-t贸l a Scope Ratings GmbH 谩ltal adott min艖s铆t茅蝉eket kezdte haszn谩lni a monet谩ris politikai m疟veletekhez fedezetk茅nt biztos铆tand贸 forgalomk茅pes eszk枚z枚k hitelmin艖s茅g茅nek 茅rt茅kel茅蝉茅hez. Ezeket a min艖s铆t茅蝉eket mostant贸l a m谩r elfogadott k眉ls艖 hitelmin艖s铆t艖 int茅zetek (Morningstar DBRS, Fitch Ratings, Moody's 茅蝉 S&P Global Ratings) min艖s铆t茅蝉ei mellett haszn谩lj谩k, 茅蝉 ezek k枚z茅 tartoznak az eszk枚zfedezet疟 茅rt茅kpap铆rok min艖s铆t茅蝉ei is, amelyek eset茅ben a Scope Ratings GmbH 2024 folyam谩n sikeresen meg谩llap铆totta az eurorendszer elfogadhat贸s谩gi k枚vetelm茅nyeinek val贸 megfelel茅蝉t.

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 arr贸l is d枚nt枚tt, hogy az eurorendszerhez tartoz贸 NKB-k bels艖 statisztikai hitelmin艖s铆t艖 rendszereit (S-ICAS) beillesztik a monet谩ris politika 谩ltal谩nos fedezeti keret茅be. A COVID-19 j谩rv谩nyra reag谩lva a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2020 谩prilis谩ban 煤gy d枚nt枚tt, hogy kisz茅les铆ti az NKB-k tov谩bbi hitelk枚vetel茅蝉-keretrendszereiben alkalmazhat贸 hitelmin艖s铆t艖 rendszerek k枚r茅t, bele茅rtve az NKB-k saj谩t konzervat铆v hitelmin艖s铆t茅蝉i m贸dszereit is. Egyes NKB-k ezt k枚vet艖en az S-ICAS rendszert kezdt茅k haszn谩lni, amelynek keret茅ben a nem p茅nz眉gyi v谩llalatokhoz tartoz贸 ad贸sok/garanciav谩llal贸k hitelk茅pess茅g茅t t枚bbnyire kvantitat铆v m贸dszerekkel 茅rt茅kelik az 谩tmeneti fedezeti keretrendszerben (l谩sd a 2.2.4. szakaszt), a saj谩t szok谩sos bels艖 hitelmin艖s铆t艖 rendszereik mellett, amelyekn茅l szak茅rt艖i v茅lem茅nyre is sz眉ks茅g van. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2024. december 19-茅n j贸v谩hagyta az S-ICAS-ek harmoniz谩lt keretrendszer茅t, 铆gy ezeket a rendszereket a j枚v艖ben az 谩ltal谩nos fedezeti keretrendszerben tov谩bbi hitelmin艖s铆t茅蝉i forr谩sk茅nt fogadj谩k el.^[25] Minden jelenleg l茅tez艖 S-ICAS-nak gondoskodnia kell arr贸l, hogy megfeleljen ennek a harmoniz谩lt keretnek. Az S-ICAS-ek hozz谩j谩rulnak a sz茅les k枚r疟 fedezetek biztos铆t谩s谩hoz, bele茅rtve a v谩llalati szektornak, k眉l枚n枚sen a kis- 茅蝉 k枚z茅pv谩llalkoz谩soknak ny煤jtott banki hiteleken alapul贸 fedezeteket is.

Az APP 茅蝉 a PEPP keret茅ben foly贸 eszk枚zv谩s谩rl谩sok kock谩zatainak kezel茅蝉e

2024-ben a PEPP keret茅ben lej谩r贸 茅rt茅kpap铆rokb贸l sz谩rmaz贸 t艖kekifizet茅蝉eket tov谩bbra is 煤jra befektett茅k, el艖sz枚r teljes eg茅蝉z茅ben, majd r茅蝉zben, m铆g az APP keret茅ben lej谩r贸 茅rt茅kpap铆rokat 2023 k枚zepe 贸ta nem fektett茅k be 煤jra (l谩sd a 2.2.1. szakaszt). Mindk茅t, monet谩ris politikai c茅llal v茅grehajtott program k眉l枚nb枚z艖 t铆pus煤 eszk枚zoszt谩lyokb贸l 谩ll, nevezetesen az 谩llami 茅蝉 a v谩llalati szektor hitelviszonyt megtestes铆t艖 茅rt茅kpap铆rjaib贸l, valamint eszk枚zfedezet疟 茅rt茅kpap铆rokb贸l 茅蝉 fedezett k枚tv茅nyekb艖l. E programok p茅nz眉gyi kock谩zatait olyan specifikus p茅nz眉gyikock谩zat-ellen艖rz茅蝉i keretrendszerek alapj谩n kezelik, amelyek figyelembe veszik az egyes programok szakpolitikai c茅ljait, tov谩bb谩 a k眉l枚nf茅le eszk枚zoszt谩lyok kock谩zati profiljait. A keretrendszerek elfogadhat贸s谩gi krit茅riumokb贸l, hitelkock谩zat-茅rt茅kel茅蝉ekb艖l 茅蝉 谩tvil谩g铆t谩si elj谩r谩sokb贸l, 谩raz谩si rendszerekb艖l, referencia茅rt茅kekb艖l 茅蝉 limitekb艖l 谩llnak. A nett贸 v茅teli szakaszhoz hasonl贸an ezek a felt茅telek mindaddig 茅rv茅nyesek az 谩llom谩nyokra, am铆g azok az eurorendszer m茅rleg茅ben szerepelnek. E keretrendszerek legfontosabb elemei, az EKB 2022-es 茅ves jelent茅蝉茅nek 2.3. szakasz谩ban szerepl艖 2.1. t谩bl谩zatban 枚sszefoglaltak szerint, jelenleg is 茅rv茅nyben vannak.

2. keretes 铆r谩s
A 2024. 茅vi m疟k枚d茅蝉i keretrendszer fel眉lvizsg谩lata

Az EKB m疟k枚d茅蝉i kerete azon eszk枚z枚k 茅蝉 elj谩r谩sok 枚sszess茅ge, bele茅rtve a piaci m疟veleteket 茅蝉 az 谩lland贸 rendelkez茅蝉re 谩ll谩st, amelyeken kereszt眉l a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 monet谩ris politikai ir谩nyvonal谩t v茅grehajtj谩k. A m疟k枚d茅蝉i keret c茅lja, hogy a r枚vid t谩v煤 p茅nzpiaci kamatl谩bakat szorosan a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 谩ltal meghat谩rozott ir谩nyad贸 kamatl谩bakhoz igaz铆tsa annak 茅rdek茅ben, hogy a tervezett monet谩ris politikai ir谩nyvonal megval贸suljon.

2022 december茅ben az EKB bejelentette a m疟k枚d茅蝉i keret fel眉lvizsg谩lat谩t annak biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben, hogy az tov谩bbra is megfelel艖 maradjon egy olyan k枚rnyezetben, ahol az eurorendszer m茅rleg茅nek normaliz谩l贸d谩s谩val fokozatosan cs枚kken a likvidit谩s. A monet谩ris politikai eszk枚z枚k jelenlegi 谩llom谩nya b艖s茅ges t枚bbletlikvidit谩st biztos铆t a bankrendszer sz谩m谩ra (A. 谩bra).

A) 谩bra

Az eurorendszer m茅rleg茅nek alakul谩sa

(billi贸 euro)

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2024. m谩rcius 13-谩n meg谩llapodott a monet谩ris politika v茅grehajt谩s谩t a j枚v艖ben vez茅rl艖 elvekr艖l. Ezek az elvek a m疟k枚d茅蝉i keret 丑补迟茅办辞苍测蝉谩驳谩谤补 茅蝉 别谤别诲尘茅苍测别蝉蝉茅驳茅谤别 vonatkoznak a k铆v谩natos monet谩ris politikai ir谩nyvonal megval贸s铆t谩s谩t illet艖en, annak a k眉l枚nb枚z艖 monet谩ris politik谩t 茅rint艖 konfigur谩ci贸kkal, valamint a m疟k枚d茅蝉i keret k眉l枚nb枚z艖 p茅nz眉gyi 茅蝉 likvidit谩si k枚rnyezetekkel szembeni 别濒濒别苍谩濒濒贸办茅辫别蝉蝉茅驳茅谤别, az euro枚vezet nagy 茅蝉 soksz铆n疟 bankszektor谩nak ig茅nyeit kiel茅g铆t艖 谤耻驳补濒尘补蝉蝉谩驳谩谤补, valamint a m疟k枚d茅蝉i keretnek a piacok zavartalan 茅蝉 szab谩lyos m疟k枚d茅蝉茅vel val贸 枚sszhangj谩ra (ny铆lt piacgazdas谩g elve). Tov谩bb谩, amennyiben a m疟k枚d茅蝉i keret k眉l枚nb枚z艖 konfigur谩ci贸i egyform谩n el艖seg铆tik a monet谩ris politikai ir谩nyvonal hat茅kony v茅grehajt谩s谩t, a m疟k枚d茅蝉i keret megk枚nny铆ti az EKB sz谩m谩ra az EU 谩ltal谩nos gazdas谩gpolitik谩j谩nak t谩mogat谩s谩ra ir谩nyul贸 m谩sodlagos c茅lkit疟z茅蝉茅nek megval贸s铆t谩s谩t 鈥� k眉l枚n枚sen a z枚ld gazdas谩gra val贸 谩tmenetet 鈥� az EKB az 谩rstabilit谩ssal kapcsolatos els艖dleges c茅lkit疟z茅蝉茅t nem 茅rintve.

Ezekkel az elvekkel 枚sszhangban a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 meg谩llapodott m疟k枚d茅蝉i keret茅nek al谩bbi kulcsfontoss谩g煤 param茅tereir艖l 茅蝉 jellemz艖ir艖l.

• A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 tov谩bbra is a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩bon kereszt眉l fogja ir谩ny铆tani a monet谩ris politikai ir谩nyvonalat.
• Az eurorendszer az eszk枚z枚k sz茅les sk谩l谩j谩n kereszt眉l biztos铆t likvidit谩st.
• Az ir谩nyad贸 refinansz铆roz谩si m疟veleteket tov谩bbra is r枚gz铆tett kamatl谩b煤 tenderelj谩r谩s keret茅ben, teljes allok谩ci贸val fogj谩k v茅grehajtani. Ezeknek a bankok likvidit谩si ig茅nyeinek kiel茅g铆t茅蝉茅ben k枚zponti szerepet sz谩nnak, 茅蝉 a partnerek 谩ltali haszn谩latuk a monet谩ris politika z枚kken艖mentes v茅grehajt谩s谩nak szerves r茅蝉z茅t k茅pezi.
• A h谩rom h贸napos, hosszabb lej谩rat煤 refinansz铆roz谩si m疟veleteket tov谩bbra is r枚gz铆tett kamatl谩b煤 tenderelj谩r谩s keret茅ben, teljes allok谩ci贸val fogj谩k v茅grehajtani.
• 2024. szeptember 18-ai hat谩llyal az ir谩nyad贸 refinansz铆roz谩si m疟veletek kamatl谩b谩t 煤gy m贸dos铆tan谩k, hogy a kamatl谩b 茅蝉 a bet茅ti rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩b k枚z枚tti k眉l枚nb枚zetet 15 b谩zispontban hat谩rozn谩k meg. Az akt铆v oldali rendelkez茅蝉re 谩ll谩si kamatl谩b 煤gy m贸dosulna, hogy a kamatl谩b 茅蝉 az ir谩nyad贸 refinansz铆roz谩si m疟veletek kamatl谩ba k枚z枚tti elt茅r茅蝉 tov谩bbra is 25 b谩zispont maradna.
• Az 煤j struktur谩lis hosszabb lej谩rat煤 refinansz铆roz谩si m疟veletek 茅蝉 a struktur谩lis 茅rt茅kpap铆r-portf贸li贸 bevezet茅蝉茅re egy k茅蝉艖bbi szakaszban ker眉l sor, amint az eurorendszer m茅rlege ism茅t tart贸san n枚vekedni kezd, figyelembe v茅ve az 枚r枚k枚lt k枚tv茅ny谩llom谩nyokat.
• A bankok k枚telez艖 tartal茅k谩nak meghat谩roz谩s谩ra szolg谩l贸 tartal茅kr谩ta v谩ltozatlanul 1 % marad. A k枚telez艖 tartal茅kok kamatoz谩sa v谩ltozatlanul 0 %.
• A refinansz铆roz谩si m疟veletekre sz茅les k枚r疟 fedezeti keretrendszert tartanak fenn.

A szerzett tapasztalatok alapj谩n a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2026-ban fel眉lvizsg谩lja a m疟k枚d茅蝉i keret kulcsfontoss谩g煤 param茅tereit, 茅蝉 k茅蝉zen 谩ll arra, hogy sz眉ks茅g eset茅n kor谩bban kiigaz铆tsa a keret kialak铆t谩s谩t 茅蝉 param茅tereit annak 茅rdek茅ben, hogy a monet谩ris politika v茅grehajt谩sa 枚sszhangban maradjon a meg谩llap铆tott elvekkel.

3 Az eur贸pai p茅nz眉gyi szektor: a p茅nz眉gyi stabilit谩st 茅rint艖 fokozott sebezhet艖s茅g egy volatilis k枚rnyezetben

Az euro枚vezeten bel眉l a p茅nz眉gyi stabilit谩ssal kapcsolatos kock谩zatok 茅蝉 sebezhet艖s茅gek 2024-ben is magasak voltak, de az agg谩lyok a tov谩bbra is magas infl谩ci贸r贸l a n枚veked茅蝉t fenyeget艖 lefel茅 ir谩nyul贸 kock谩zatokra helyez艖dtek 谩t. Emellett a geopolitikai kock谩zatok 茅蝉 a gazdas谩gpolitikai bizonytalans谩g is n枚vekedett, ami n枚velte a kock谩zati esem茅nyek bek枚vetkez茅蝉茅nek val贸sz铆n疟s茅g茅t. Ebben az 枚sszef眉gg茅蝉ben a nemzeti hat贸s谩gok igyekeztek elegend艖 makroprudenci谩lis politikai mozg谩steret biztos铆tani az esetlegesen felmer眉l艖 kock谩zatok ellens煤lyoz谩s谩ra. A felszabad铆that贸 t艖kepufferek kapcsol贸d贸 felhalmoz谩s谩t el艖seg铆tette a bankok megn枚vekedett j枚vedelmez艖s茅ge, ami a kor谩bbi 茅vekben el茅rt el艖rel茅p茅蝉 茅蝉 a folyamatos fel眉gyeleti szerepv谩llal谩s ut谩n seg铆tette a bankokat abban, hogy rugalmasak maradjanak. Jelent艖s el艖rel茅p茅蝉 t枚rt茅nt a p茅nz眉gyi 谩gazat stabil szab谩lyoz谩si keret茅nek kiteljes铆t茅蝉e ter茅n 鈥� ezek a B谩zel III. v茅gleges reformjainak a bankokra vonatkoz贸 uni贸s jogba val贸 谩t眉ltet茅蝉e, valamint a nem banki p茅nz眉gyi k枚zvet铆t茅蝉sel (NBFI) 茅蝉 a t艖kepiaci uni贸val kapcsolatos el艖k茅蝉z铆t艖 munka.

3.1 A p茅nz眉gyi stabilit谩si k枚rnyezet 2024-ben

Az euro枚vezetben a p茅nz眉gyi stabilit谩s s茅r眉l茅kenys茅ge 2024-ben is jelent艖s maradt, a f艖 kock谩zatok pedig a tov谩bbra is magas infl谩ci贸val kapcsolatos aggodalmakr贸l a n枚veked茅蝉sel kapcsolatos f茅lelmekre helyez艖dtek 谩t. A fogyaszt贸i谩r-infl谩ci贸 m茅rs茅kl艖d茅蝉茅vel az euro枚vezetben 茅蝉 t枚bb m谩s nagy fejlett gazdas谩gban is fordulat 谩llt be a kamatl谩bciklust illet艖en. Az alacsonyabb ir谩nyad贸 kamatl谩bak 枚sszess茅g茅ben hozz谩j谩rultak a finansz铆roz谩si k枚lts茅gek cs枚kken茅蝉茅hez, b谩r egyes hitelfelvev艖k korl谩tozott ad贸ss谩gszolg谩lati k茅pess茅g茅vel kapcsolatban m茅g mindig l茅teztek s茅r眉l茅keny ter眉letek. N茅h谩ny euro枚vezeti orsz谩gban n艖ttek az 谩llamad贸ss谩ggal kapcsolatos kock谩zatok a k枚lts茅gvet茅蝉i kih铆v谩sok 茅蝉 a gyenge gazdas谩gi n枚veked茅蝉hez hozz谩j谩rul贸 alacsony termel茅kenys茅g miatti aggodalmak k枚zepette. Ugyanakkor a geopolitikai kock谩zatok 茅蝉 a gazdas谩gpolitikai bizonytalans谩g is n枚vekedett. Ett艖l 茅蝉 n茅h谩ny r枚vid ideig tart贸 volatilit谩si hull谩mt贸l f眉ggetlen眉l a p茅nz眉gyi piacok 茅蝉 a bankrendszer stabil maradt. Mindazon谩ltal ezek a volatilit谩si epiz贸dok r谩vil谩g铆tottak a p茅nz眉gyi rendszer alapvet艖 sebezhet艖s茅g茅re a kedvez艖tlen dinamik谩val szemben. Ennek megfelel艖en az euro枚vezet p茅nz眉gyi stabilit谩si kil谩t谩sai tov谩bbra is s茅r眉l茅kenyek.

Az 谩llamad贸ss谩ggal kapcsolatos kock谩zatok, b谩r az euro枚vezet eg茅蝉z茅t tekintve m茅g mindig visszafogottak voltak, 2024-ben n茅h谩ny orsz谩g eset茅ben n枚veked茅蝉t mutattak. A geopolitikai 茅蝉 politikai bizonytalans谩g, valamint az egyes orsz谩gok magas 谩llamad贸ss谩g- 茅蝉 hi谩nyszintje miatt agg谩lyok mer眉ltek fel az 谩llamad贸ss谩g fenntarthat贸s谩g谩val kapcsolatban, a lass煤 n枚veked茅蝉i 眉tem h谩tter茅ben. Ez n茅h谩ny orsz谩g eset茅ben 鈥� k眉l枚n枚sen 贵谤补苍肠颈补辞谤蝉锄谩驳ban a ny谩ri v谩laszt谩sokat 茅蝉 a politikai bizonytalans谩g id艖szak谩t k枚vet艖en 鈥� az 谩llampap铆rok hozamfel谩r谩nak n枚veked茅蝉茅hez vezetett, ami az 茅v v茅ge fel茅 a hitelk茅pess茅gi besorol谩sok lemin艖s铆t茅蝉茅ben cs煤csosodott ki. Tekintettel az euro枚vezet n枚veked茅蝉茅vel 茅蝉 termel茅kenys茅g茅vel kapcsolatos k枚z茅pt谩v煤 aggodalmakra, a magas hitelfelv茅teli k枚lts茅gek 茅蝉 a gyenge k枚lts茅gvet茅蝉i alapok cs枚kkenthetik az orsz谩gok mozg谩ster茅t olyan szempontb贸l, hogy gazdas谩gukat a j枚v艖beli kedvez艖tlen sokkokkal szemben t谩mogass谩k. Ezen t煤lmen艖en az ir谩nyad贸 谩llampap铆rhozamok emelked茅蝉e kihat谩ssal lehet a gazdas谩g eg茅蝉z茅re.

脰sszess茅g茅ben az euro枚vezet v谩llalati szektora 2024-ben is ellen谩ll贸 maradt Mivel a magas kamatl谩bak tov谩bbra is nyom谩st gyakoroltak a j枚vedelmez艖s茅gre, az elmaradt teljes铆t茅蝉ek sz谩ma egyes 谩gazatokban 茅蝉 orsz谩gokban jelent艖sen megn艖tt, ugyanakkor tov谩bbra is alacsony maradt a nemteljes铆t茅蝉i ar谩ny. A kis- 茅蝉 k枚z茅pv谩llalkoz谩sok (kkv-k) ad贸ss谩gszolg谩lati kapacit谩sa k眉l枚n枚sen 茅rz茅kenynek t疟nt a lassul贸 gazdas谩gi tev茅kenys茅gre 茅蝉 a magas hitelk枚lts茅gekre. Ugyanakkor a kereskedelmi ingatlanszektor is tov谩bbi vesztes茅geket szenvedett el az 茅v sor谩n mind a ciklikus, mind a struktur谩lis kih铆v谩sok k枚vetkezt茅ben. Az 谩gazat viszonylag szer茅ny m茅rete azonban enyh铆tette a bankszektorra gyakorolt rendszerszint疟 hat谩st.

Az euro枚vezet h谩ztart谩si szektor谩nak s茅r眉l茅kenys茅ge is enyh眉lt az alacsonyabb ad贸ss谩gszinteknek, a rugalmas munkaer艖piacoknak, az er艖teljes j枚vedelemn枚veked茅蝉nek 茅蝉 a magas megtakar铆t谩si r谩t谩knak k枚sz枚nhet艖en. Az alacsony j枚vedelm疟 茅蝉 v谩ltoz贸 kamatoz谩s煤 jelz谩loghitellel rendelkez艖 h谩ztart谩sok ad贸ss谩gszolg谩lati k茅pess茅ge azonban kih铆v谩sokkal n茅zett szembe, 茅蝉 a n枚veked茅蝉 lassul谩sa 茅蝉 a munkaer艖piacok gyeng眉l茅蝉e eset茅n tov谩bb romolhat. B谩r a lak贸ingatlanok piacai stabilak maradtak, a magas jelz谩loghitel-ad贸ss谩ggal 茅蝉 t煤l茅rt茅kelt ingatlanokkal jellemzett piacokon tov谩bbra is fenn谩lltak a kock谩zatok.

Az euro枚vezeti 茅蝉 a glob谩lis p茅nz眉gyi piacokon 2024-ben t枚bb volatilit谩si epiz贸d is megfigyelhet艖 volt a fokozott makrop茅nz眉gyi 茅蝉 geopolitikai bizonytalans谩g miatt. B谩r az euro枚vezetre val贸 谩tgy疟r疟z茅蝉 visszafogott volt, ezek az epiz贸dok r谩vil谩g铆tottak a p茅nz眉gyi piacok alapvet艖 sebezhet艖s茅g茅re. A rekordalacsony r茅蝉zv茅nykock谩zati fel谩rak 茅蝉 a v谩llalati k枚tv茅nyek fel谩r谩nak cs枚kken茅蝉e arra utal, hogy a befektet艖k alul茅rt茅kelt茅k a kedvez艖tlen forgat贸k枚nyvek val贸sz铆n疟s茅g茅t. Tov谩bb谩 a t艖zsdei kapitaliz谩ci贸 nagyfok煤 koncentr谩ci贸ja n茅h谩ny amerikai technol贸giai v谩llalat k枚r茅ben felvetette a mesters茅ges intelligenci谩val kapcsolatos eszk枚z谩r-bubor茅khoz f疟z艖d艖 aggodalmakat, 茅蝉 a portf贸li贸kat 茅rz茅kenyebb茅 tette a hirtelen 谩rkorrekci贸kkal 茅蝉 az er艖s枚d茅蝉i dinamik谩val szemben (l谩sd a 3. keretes 铆r谩st). A glob谩lis r茅蝉zv茅nypiacok m茅ly眉l艖 integr谩ci贸j谩val a piaci kock谩zatokat illet艖en nagyfok煤 茅rz茅kenys茅g volt tapasztalhat贸 a negat铆v meglepet茅蝉ek tekintet茅ben, ami n枚velte az 茅les piaci korrekci贸k 茅蝉 a kedvez艖tlen glob谩lis tovagy疟r疟z艖 hat谩sok lehet艖s茅g茅t.

2023 elej茅t艖l az euro枚vezeti bankok CET1 (Common Equity Tier 1) mutat贸ja 15 % k枚r眉l volt, ami biztos alapot teremtett ahhoz, hogy 2023-ban 茅蝉 2024-ben t枚bb bizonytalans谩ggal teli id艖szakon kereszt眉l is meg艖rizz茅k ellen谩ll贸 k茅pess茅g眉ket. B谩r a kkv- 茅蝉 kereskedelmi ingatlanportf贸li贸k n茅h谩ny euro枚vezeti orsz谩gban 2024-ben vesztes茅geket szenvedtek el, a nemteljes铆t艖 hitelek (NPL) ar谩nya a historikus m茅lypont k枚zel茅ben maradt, 茅蝉 a bankok stabil t艖ke- 茅蝉 likvidit谩si puffer眉knek k枚sz枚nhet艖en k眉l枚n枚sebb neh茅zs茅gek n茅lk眉l fel tudt谩k dolgozni a vesztes茅geket. A bankok tov谩bbra is er艖s nyeres茅gess茅gn枚veked茅蝉t mutattak, t枚bbek k枚z枚tt a magas nett贸 kamatmarzsoknak 茅蝉 az alacsonyabb m疟k枚d茅蝉i k枚lts茅geknek k枚sz枚nhet艖en.

A nem banki p茅nz眉gyi k枚zvet铆t艖i szektor 2024-ben is ellen谩ll贸 maradt a piaci volatilit谩s hull谩mz谩saival szemben, 茅蝉 tov谩bbra is minden hitelkock谩zati kateg贸ri谩ban t谩mogatta a piaci alap煤 finansz铆roz谩st az euro枚vezetben. A koncentr谩lt kitetts茅gekhez, a likvidit谩si elt茅r茅蝉ekhez 茅蝉 a magas t艖ke谩tt茅telhez kapcsol贸d贸 sebezhet艖s茅gek azonban a befektet茅蝉i alapok szektor谩nak egyes szegmenseiben tov谩bbra is aggodalomra adtak okot. Fenn谩llt annak a lehet艖s茅ge, hogy az 茅rt茅kel茅蝉i sokkok hirtelen t艖keki谩raml谩sokhoz 茅蝉 fedezeti felh铆v谩sokhoz vezetnek, ami feler艖s铆ti a kedvez艖tlen piaci dinamik谩t, 茅蝉 a p茅nz眉gyi rendszer m谩s szegmenseire is 谩tterjed. Ez a kock谩zat k眉l枚n枚sen aktu谩lis maradt, mivel a geopolitikai bizonytalans谩g 茅蝉 a gyeng眉l艖 gazdas谩gi n枚veked茅蝉 k枚rnyezet茅ben a nem banki portf贸li贸k fokozott hitelkock谩zatnak voltak kit茅ve.

Sz谩mos struktur谩lis k茅rd茅蝉, k枚zt眉k az 茅ghajlattal kapcsolatos kock谩zatok 茅蝉 a kiberbiztons谩g gyenges茅gei tov谩bbra is a p茅nz眉gyi stabilit谩sra nehezedtek, ami feler艖s铆theti a megl茅v艖 sebezhet艖s茅geket. A geopolitikai sz茅ttagolts谩g fokoz贸d谩sa tov谩bb谩 aggodalmakat keltett az eddig el茅rt glob谩lis gazdas谩gi, kereskedelmi 茅蝉 p茅nz眉gyi integr谩ci贸 esetleges visszafordul贸 tendenci谩j谩val kapcsolatban. Az ilyen struktur谩lis sebezhet艖s茅gek 贸vatoss谩gra intenek, mivel n枚velik a tov谩bbi volatilit谩s lehet艖s茅g茅t, k眉l枚n枚sen, ha a ciklikus gyenges茅g id艖szak谩ban jelentkeznek, 茅蝉 kedvez艖tlen visszacsatol谩sokat gener谩lnak.

3.2 Makroprudenci谩lis politika: h谩tr谩ltat贸 t茅nyez艖k 茅蝉 bizonytalans谩g idej茅n a megfelel艖 ellen谩ll贸 k茅pess茅g biztos铆t谩sa

Az EKB feladata, hogy 茅rt茅kelje az egys茅ges fel眉gyeleti mechanizmusban (SSM) r茅蝉zt vev艖 orsz谩gok bankjai sz谩m谩ra a nemzeti hat贸s谩gok 谩ltal javasolt makroprudenci谩lis t艖keint茅zked茅蝉eket. K眉l枚n枚sen fontos, hogy sz眉ks茅g eset茅n m贸dj谩ban 谩ll szigor煤bb t艖keint茅zked茅蝉eket is alkalmazni. Az EKB 2024-ben szorosan nyomon k枚vette a nemzeti makroprudenci谩lis politikai alap谩ll谩sokat, 茅蝉 nem l谩tta ennek sz眉ks茅g茅t, minthogy t枚bb orsz谩g m谩r bevezetett 煤j makroprudenci谩lis int茅zked茅蝉eket, hogy er艖s铆tse bankrendszer茅nek ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅t a felhalmoz贸dott sebezhet艖s茅gekkel 茅蝉 a lefel茅 ir谩nyul贸 kock谩zatokkal szemben.

A p茅nz眉gyi rendszer ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅nek meg艖rz茅蝉e tov谩bbra is alapvet艖 fontoss谩g煤

2024 j煤nius谩ban a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 , 茅蝉 biztos铆ts谩k, hogy a pufferek a bankszektor vagy a makrop茅nz眉gyi felt茅telek roml谩sa eset茅n rendelkez茅蝉re 谩lljanak. A nyilatkozat azt is tartalmazta, hogy egyes orsz谩gokban tov谩bbra is k铆v谩natos a felszabad铆that贸 t艖kepuffer-k枚vetelm茅nyek tov谩bbi n枚vel茅蝉e a sebezhet艖s茅gek kezel茅蝉e 茅蝉 a makroprudenci谩lis mozg谩st茅r n枚vel茅蝉e 茅rdek茅ben, mik枚zben a bankszektorban uralkod贸 felt茅telek korl谩tozz谩k a prociklikuss谩g kock谩zat谩t. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 arra is felsz贸l铆totta a nemzeti hat贸s谩gokat, hogy tarts谩k fenn a megl茅v艖, hitelfelvev艖n alapul贸 int茅zked茅蝉eket a megb铆zhat贸 茅蝉 fenntarthat贸 hitelez茅蝉i standardok meg艖rz茅蝉e 茅rdek茅ben. 2024 december茅ben az EKB tov谩bbfejlesztette az egy茅b rendszerszinten jelent艖s int茅zm茅nyek (O-SII-k) t艖kepuffer茅nek 茅rt茅kel茅蝉茅re szolg谩l贸 keretrendszer茅t azzal a c茅llal, hogy figyelembe vegye az O-SII-k rendszerszint疟 jelent艖s茅g茅t a bankuni贸 eg茅蝉ze szempontj谩b贸l. A tov谩bbfejlesztett k眉sz枚bm贸dszert 2028. janu谩r 1-j茅ig kell teljes k枚r疟en bevezetni.^[26]

Ennek f茅ny茅ben a nemzeti hat贸s谩gok 2024-ben tov谩bb szigor铆tott谩k a makroprudenci谩lis politik谩t a bankok ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅nek n枚vel茅蝉e 茅rdek茅ben, 茅蝉 az 茅v v茅g茅re valamennyi bankuni贸s orsz谩g bevezette a felszabad铆that贸 pufferk枚vetelm茅ny valamilyen form谩j谩t. Ezt megk枚nny铆tette a bankok j枚vedelmez艖s茅ge 茅蝉 t艖ket枚bblete, amelyek 谩tlagosan tov谩bbra is magasak voltak. 2024-ben h谩rom euro枚vezeti orsz谩g jelentette be az anticiklikus t艖kepuffer bevezet茅蝉茅t, egy orsz谩g pedig a rendszerkock谩zati puffer bevezet茅蝉茅t.^[27] Ez sz谩mos nemzeti hat贸s谩g arra ir谩nyul贸 folyamatos er艖fesz铆t茅蝉eit t眉kr枚zi, hogy felszabad铆that贸 t艖kepufferek form谩j谩ban n枚velj茅k a makroprudenci谩lis mozg谩steret, m茅g akkor is, ha orsz谩gukban a ciklikus kock谩zati felt茅telek nem utalnak megn枚vekedett kock谩zati k枚rnyezetre.^[28] Ezen t煤lmen艖en n茅h谩ny orsz谩g az O-SII k眉sz枚bm贸dszer 2024. janu谩r 1-jei teljes k枚r疟 bevezet茅蝉茅t k枚vet艖en kiigaz铆totta az egyes int茅zm茅nyekre vonatkoz贸 O-SII puffer szinteket. V茅g眉l a t艖kealap煤 int茅zked茅蝉ek mellett k茅t orsz谩g is bejelentette a hitelfelvev艖n alapul贸 int茅zked茅蝉ek bevezet茅蝉茅t, 铆gy az ilyen int茅zked茅蝉ekkel rendelkez艖 orsz谩gok sz谩ma 17-re emelkedett.^[29]

2024-ben az EKB k枚zz茅tette makroprudenci谩lis politikai t茅m谩kra vonatkoz贸 elemz茅蝉eit 茅蝉 n茅zeteit. A P茅nz眉gyi stabilit谩si jelent茅蝉 m谩jusi 茅蝉 novemberi sz谩m谩nak makroprudenci谩lis politikai fejezeteiben hangs煤lyozta, hogy hat谩rozottan t谩mogatja a makroprudenci谩lis mozg谩st茅r megteremt茅蝉茅re, valamint a bankokra vonatkoz贸 uni贸s makroprudenci谩lis keretrendszer hat茅konys谩g谩nak 茅蝉 eredm茅nyess茅g茅nek jav铆t谩s谩ra ir谩nyul贸 szab谩lyoz谩si kezdem茅nyez茅蝉eket.^[30] Folytatta tov谩bb谩 a hitelint茅zetekre kivetett rendk铆v眉li ad贸kra vonatkoz贸 jogi kezdem茅nyez茅蝉ek a p茅nz眉gyi stabilit谩sra gyakorolt k枚vetkezm茅nyeinek elemz茅蝉茅t, 茅蝉 h谩rom szakv茅lem茅nyben adott hangot az ezzel kapcsolatos agg谩lyainak.^[31] V茅gezet眉l az EKB megism茅telte a nem bankokra vonatkoz贸 makroprudenci谩lis keretrendszer meger艖s铆t茅蝉茅nek fontoss谩g谩t annak 茅rdek茅ben, hogy hozz谩j谩ruljon annak biztos铆t谩s谩hoz, hogy a p茅nz眉gyi ciklus sor谩n stabil finansz铆roz谩si forr谩st biztos铆tsanak (l谩sd a 3.4. szakaszt).

Egy眉ttm疟k枚d茅蝉 az Eur贸pai Rendszerkock谩zati Test眉lettel

Az EKB ad otthont az Eur贸pai Rendszerkock谩zati Test眉let (ERKT) titk谩rs谩g谩nak, 茅蝉 elemz茅蝉i, statisztikai, logisztikai 茅蝉 adminisztrat铆v t谩mogat谩st ny煤jt r茅蝉z茅re.^[32] E rendszeres t谩mogat谩s mellett az EKB 2024-ben is jelent艖s m茅rt茅kben hozz谩j谩rult az ERKT munk谩j谩hoz. T枚bbek k枚z枚tt t谩rs别濒苍枚办k茅nt vezette az ERKT Eszk枚z枚k Munkacsoportj谩t (IWG), az Elemz茅蝉i Munkacsoportot (AWG) 茅蝉 a Stressztesztel茅蝉i Munkacsoportot. Az EKB elemz茅蝉i 茅蝉 modellez茅蝉i kompetenci谩ja k眉l枚n枚sen hasznosnak bizonyult a stressztesztekkel foglalkoz贸 munkacsoport munk谩ja sor谩n az Eur贸pai Bankhat贸s谩g (EBH) 2025. 茅vi, EU-szint疟 stressztesztjei kedvez艖tlen forgat贸k枚nyv茅nek kidolgoz谩s谩ban, valamint az els艖, az EU teljes p茅nz眉gyi rendszer茅re kiterjed艖 likvidit谩si stresszteszt elv茅gz茅蝉茅ben. Ehhez kapcsol贸d贸an az EKB t谩rs别濒苍枚办e volt egy olyan csoportnak is, amely kidolgozta a rendszerszint疟 likvidit谩si kock谩zat nyomon k枚vet茅蝉茅nek keretrendszer茅t.

Ezen t煤lmen艖en az EKB az ERKT-val k枚z枚sen 铆rt egy jelent茅蝉t arr贸l, hogy a tag谩llamok fokozottan haszn谩lj谩k az anticiklikus t艖kepuffert a p茅nz眉gyi ciklus korai szakasz谩ban a rugalmass谩g ki茅p铆t茅蝉e 茅蝉 ez谩ltal a hitelv谩ls谩gok hat谩sainak enyh铆t茅蝉e 茅rdek茅ben.^[33] Emellett tov谩bbra is t谩mogatta az ERKT munk谩j谩t sz谩mos t茅m谩ban, nevezetesen: i) a kiberreziliencia makroprudenci谩lis eszk枚zei;^[34] ii) az NBFI-kkel kapcsolatos sebezhet艖s茅gek nyomon k枚vet茅蝉e;^[35] iii) az ingatlanszektorban fenn谩ll贸 sebezhet艖s茅gek 茅蝉 a kereskedelmi ingatlanokr贸l sz贸l贸 2023. 茅vi ERKT aj谩nl谩ssal kapcsolatos nyomon k枚vet茅蝉i munka;^[36],[37] iv) a kamatl谩bv谩ltoz谩sok makroprudenci谩lis hat谩sai; 茅蝉 v) a fokozott bizonytalans谩g 茅蝉 a felmer眉l艖 kock谩zatok makroprudenci谩lis politik谩ra gyakorolt hat谩sai (k眉l枚n枚sen a geopolitikai, 茅ghajlati 茅蝉 technol贸giai fejlem茅nyekkel kapcsolatban). V茅g眉l az ERKT fel眉lvizsg谩lat谩val foglalkoz贸 magas szint疟 csoport m谩sodszor is fel眉lvizsg谩lta az ^[38], amelynek keret茅ben megvizsg谩lta az ERKT az elm煤lt 茅vtizedben v茅gzett munk谩j谩t 茅蝉 tapasztalatait. A Csoport javaslatokat tett az ERKT makroprudenci谩lis felvigy谩z谩si kapacit谩s谩nak fokoz谩s谩ra, k眉l枚n枚sen az 谩tfog贸 kock谩zat holisztikusabb, az 枚sszekapcsol贸d谩sokat, k枚lcs枚n枚s f眉gg艖s茅geket 茅蝉 tovagy疟r疟z艖 hat谩sokat figyelembe vev艖 茅rt茅kel茅蝉e r茅v茅n.^[39] Tov谩bbi inform谩ci贸 茅蝉 辞濒惫补蝉丑补迟贸.

3.3 Az egyes bankok p茅nz眉gyi helyzet茅nek szil谩rds谩g谩t biztos铆t贸 mikroprudenci谩lis tev茅kenys茅gek

Az eur贸pai bankok 2024-ben is reziliensek maradtak. Az EKB 谩ltal k枚zvetlen眉l fel眉gyelt bankok stabil t艖ke- 茅蝉 likvidit谩si poz铆ci贸t tartottak fenn. 2024 harmadik negyed茅v茅ben az volt, 茅蝉 az 谩ltal谩nos likvidit谩si felt茅telek tov谩bbra is kedvez艖ek maradtak. A k枚r眉l alakult, ami k枚zel van a historikus m茅lyponthoz. A banki j枚vedelmez艖s茅g tov谩bbra is er艖s maradt, els艖sorban a magasabb kamatl谩baknak k枚sz枚nhet艖en.

Mindazon谩ltal a bankoknak szembe kellett n茅zni眉k a tart贸s geopolitikai fesz眉lts茅gek elh煤z贸d贸 id艖szak谩val, amelyet nagyfok煤 bizonytalans谩g 茅蝉 fokozott volatilit谩s jellemzett, valamint a kih铆v谩sokkal teli kock谩zati k枚rnyezet, bele茅rtve az 茅ghajlati 茅蝉 k枚rnyezeti kock谩zatokat is. K枚vetkez茅蝉k茅ppen az EKB fel眉gyeleti munk谩ja tov谩bbra is a bels艖 ellen艖rz茅蝉i funkci贸k 茅蝉 az ir谩ny铆t谩si int茅zked茅蝉ek 丑补迟茅办辞苍测蝉谩驳谩谤补, valamint annak biztos铆t谩s谩ra 枚sszpontos铆tott, hogy a fel眉gyelt bankok elegend艖 t艖k茅vel rendelkezzenek a hiteles kedvez艖tlen forgat贸k枚nyvek 谩tv茅蝉zel茅蝉茅hez.

Ennek f茅ny茅ben a 2024. 茅vi fel眉gyeleti fel眉lvizsg谩lati 茅蝉 茅rt茅kel茅蝉i elj谩r谩s (SREP) nem eredm茅nyezett jelent艖s v谩ltoz谩sokat a bankok besorol谩saiban vagy a 2. pill茅r k枚vetelm茅nyeiben. A teljes t艖kek枚vetelm茅ny 茅蝉 az ir谩nymutat谩s enyh茅n emelkedett, a kock谩zattal s煤lyozott eszk枚z枚k 15,6 %-谩ra, a 2023-as 15,5 %-r贸l.^[40]

2024-ben az EKB bankfel眉gyelete tov谩bbra is nagy hangs煤lyt fektetett a hitelkock谩zat-kezel茅蝉re, foglalkozott az IFRS 9 keretrendszerek hi谩nyoss谩gaival, 茅蝉 az eszk枚zmin艖s茅g roml谩s谩nak m茅rs茅kl茅蝉e 茅rdek茅ben c茅lzottan vizsg谩lta az ingatlan- 茅蝉 kkv-portf贸li贸kat. A kock谩zati adatok 枚sszes铆t茅蝉茅ben 茅蝉 a jelent茅蝉t茅telben mutatkoz贸 hi谩nyoss谩gok, amelyek akad谩lyozz谩k a hat茅kony d枚nt茅蝉hozatalt, nagyobb fel眉gyeleti er艖fesz铆t茅蝉eket tettek sz眉ks茅gess茅 a bankok inform谩ci贸s rendszereinek jav铆t谩sa 茅蝉 az informatikai biztons谩gi hi谩nyoss谩gok kezel茅蝉e 茅rdek茅ben. A m疟k枚d茅蝉i 茅蝉 az IKT-kock谩zat tov谩bbra is aggodalomra ad okot, hangs煤lyozva azt, hogy fel kell gyors铆tani a digitaliz谩ci贸s folyamatot 茅蝉 meg kell er艖s铆teni a kiberbiztons谩got. Az EKB elv茅gzett egy , amely azt mutatta, hogy a bankok rendelkeznek a v谩laszad谩si 茅蝉 helyre谩ll铆t谩si keretekkel, de vannak m茅g jav铆t谩sra szorul贸 ter眉letek. Az 茅ghajlati 茅蝉 k枚rnyezeti kock谩zatok tekintet茅ben az EKB tov谩bbra is figyelemmel k铆s茅rte, hogy a . A 2023-as 茅vhez hasonl贸an a fel眉gyeleti gyakorlatokat folyamatos p谩rbesz茅d, visszajelz艖 levelek 茅蝉 鈥� sz眉ks茅g eset茅n 鈥� k枚telez艖 erej疟 fel眉gyeleti hat谩rozatok k枚vett茅k, amelyek id艖szakos k茅nyszer铆t艖 b铆rs谩gok felhalmoz贸d谩s谩t ir谩nyozt谩k el艖.^[41] Az EKB .

2024 folyam谩n az EKB bankfel眉gyelete tov谩bbra is kock谩zatalap煤 茅蝉 agilis megk枚zel铆t茅蝉t alkalmazott. M谩jusban a fel眉gyel艖bizotts谩g 煤gy d枚nt枚tt, hogy elind铆tja a SREP reformj谩t, amelynek c茅lja (i) a kock谩zat茅rt茅kel茅蝉eknek a t枚bb茅ves megk枚zel铆t茅蝉 meger艖s铆t茅蝉e r茅v茅n val贸 枚sszpontos铆t谩sa, (ii) a fel眉gyeleti tev茅kenys茅gek hat茅konyabb integr谩l谩sa, (iii) a teljes fel眉gyeleti eszk枚zt谩r haszn谩lata, (iv) a kommunik谩ci贸 jav铆t谩sa, (v) a m贸dszertanok stabiliz谩l谩sa, valamint (vi) az informatikai rendszerek 茅蝉 az elemz茅蝉ek jobb kihaszn谩l谩sa. Ezenk铆v眉l az a bankszektor adatszolg谩ltat谩s谩nak harmoniz谩l谩s谩ra 茅蝉 integr谩l谩s谩ra a hat茅konys谩g jav铆t谩sa 茅蝉 a kapcsol贸d贸 k枚lts茅gek cs枚kkent茅蝉e c茅lj谩b贸l.

Az SSM 2024. november 6-谩n 眉nnepelte fenn谩ll谩s谩nak tizedik 茅vfordul贸j谩t. Ebb艖l az alkalomb贸l az eg茅蝉z 茅vet az 鈥瀒ntegr谩ci贸 茅v茅v茅鈥� nevezt茅k ki, sz谩mos esem茅nyt szerveztek, k枚zt眉k az els艖 SSM Alap铆tv谩nyi Program elind铆t谩s谩t. A program az SSM 谩ltal k铆n谩lt k茅pz茅蝉 r茅蝉z茅t k茅pezi, 茅蝉 c茅lja t枚bbek k枚z枚tt az Eur贸pai Bankfel眉gyelet egys茅ges fel眉gyeleti kult煤r谩j谩nak el艖mozd铆t谩sa.

Az EKB a k枚vetkez艖kre ir谩nyulnak: i) a bankok makroszint疟 p茅nz眉gyi fenyeget茅蝉ek, k眉l枚n枚sen a geopolitikai sokkok 茅rt茅kel茅蝉茅re 茅蝉 kezel茅蝉茅re val贸 k茅pess茅g茅nek jav铆t谩sa; ii) annak biztos铆t谩sa, hogy hat茅konyan 茅蝉 azonnal kezelni tudj谩k a fel眉gyeleti ellen艖rz茅蝉 谩ltal felt谩rt tart贸s hi谩nyoss谩gokat; iii) a bankok sz谩m谩ra a digitaliz谩ci贸b贸l 茅蝉 az 煤j technol贸gi谩k haszn谩lat谩b贸l ered艖 煤j kih铆v谩sok kezel茅蝉茅hez sz眉ks茅ges eszk枚z枚k biztos铆t谩sa.

Az 谩tl谩that贸s谩g n枚vel茅蝉茅re ir谩nyul贸 folyamatos er艖fesz铆t茅蝉ei r茅蝉zek茅nt az EKB 2024-ben megfelel艖en figyelembe vette a bels艖 modellekr艖l sz贸l贸 fel眉lvizsg谩lt 煤tmutat贸j谩r贸l sz贸l贸 . A v茅gleges, fel眉lvizsg谩lt 2024 febru谩rj谩ban jelent meg. Az 茅v sor谩n az EKB nyilv谩nos konzult谩ci贸kat kezdem茅nyezett , , valamint is. Emellett 谩tfog贸 , 茅蝉 friss铆tette a SREP m贸dszertan谩t a m疟k枚d茅蝉i 茅蝉 az IKT-kock谩zatra vonatkoz贸an. V茅g眉l az EKB k枚zz茅tette a legjobb gyakorlatokat az 茅蝉 a .

Az EKB 2024-ben h谩rom bankot szankcion谩lt.^[42]

2024. j煤nius 5-茅n a : Ezek Sharon Donnery, Pedro Machado 茅蝉 Patrick Montagner.

R茅蝉zletesebb inform谩ci贸 az 茅蝉 az 迟补濒谩濒丑补迟贸.

3.4 Az EKB hozz谩j谩rul谩sa az eur贸pai 茅蝉 glob谩lis szakpolitikai kezdem茅nyez茅蝉ekhez

2024-ben jelent艖s el艖rel茅p茅蝉 t枚rt茅nt a p茅nz眉gyi szektor keretszab谩lyoz谩s谩nak jav铆t谩sa ter茅n. Az EKB hozz谩j谩rult a v茅gleges B谩zel III. reformok uni贸s v茅grehajt谩s谩hoz, valamint az EU v谩ls谩gkezel茅蝉i 茅蝉 bet茅tbiztos铆t谩si keretrendszer茅nek meger艖s铆t茅蝉茅re ir谩nyul贸 javaslathoz. Jelent艖s el艖rel茅p茅蝉 t枚rt茅nt a kriptoeszk枚z枚k szab谩lyoz谩sa ter茅n is, a hangs煤ly a v茅grehajt谩sra, valamint a digit谩lis eur贸 projektre helyez艖d枚tt 谩t. Az EKB ugyanakkor r茅蝉zt vett a folyamatban l茅v艖 szakpolitikai vit谩kban 茅蝉 a nem banki p茅nz眉gyi k枚zvet铆t艖kkel 茅蝉 a t艖kepiaci uni贸val kapcsolatos tov谩bbi jogalkot谩si munka el艖k茅蝉z铆t茅蝉茅ben.

A bankok keretszab谩lyoz谩s谩ra vonatkoz贸 fontos fejlem茅nyek

A fel眉lvizsg谩lt ^[43] 茅蝉 a fel眉lvizsg谩lt ^[44] 鈥� amelyeket gyakran 鈥瀠ni贸s banki csomagk茅nt鈥� emlegetnek 鈥� hivatalosan elfogadt谩k 茅蝉 2024. j煤nius 19-茅n k枚zz茅tett茅k az Eur贸pai Uni贸 Hivatalos Lapj谩ban. E k茅t jogalkot谩si aktus k眉l枚n枚sen a B谩zel III. v茅gleges reformjait 眉ltette 谩t az uni贸s jogba, tov谩bb n枚velve az uni贸s bankrendszer ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅t a k眉l枚nb枚z艖 kock谩zatokkal szemben. Kib艖v铆tett茅k a fel眉gyeleti eszk枚zt谩rat is, hogy az mag谩ban foglalja az 茅ghajlattal kapcsolatos 茅蝉 egy茅b fenntarthat贸s谩gi kock谩zatok kezel茅蝉茅t. Az EKB az Eur贸pai Bizotts谩g, az EU Tan谩csa 茅蝉 az Eur贸pai Parlament k枚z枚tti h谩romoldal煤 egyeztet茅蝉en ny煤jtott szakmai/szak茅rt艖i tan谩csokkal j谩rult hozz谩 a banki csomaghoz. T谩mogatta 茅蝉 tov谩bbra is t谩mogatja a szab谩lyoz贸 hat贸s谩gokat, k眉l枚n枚sen az EBH-t, a banki csomag elemei v茅grehajt谩s谩nak megkezd茅蝉茅ben, p茅ld谩ul a kapcsol贸d贸 v茅grehajt谩s-technikai standardokr贸l 茅蝉 szab谩lyoz谩stechnikai standardokr贸l folytatott konzult谩ci贸s folyamatokon kereszt眉l. Az egyenl艖 versenyfelt茅telekkel kapcsolatos megfontol谩sok miatt a b谩zeli piaci kock谩zati szab谩lyok v茅grehajt谩s谩t az EU-ban, nevezetesen a keresked茅蝉i k枚nyv alapvet艖 fel眉lvizsg谩lat谩nak szab谩lyoz谩si k枚vetelm茅nny茅 t茅tel茅t 2026 janu谩rj谩ra halasztott谩k.

2024 folyam谩n az Eur贸pai Parlament 茅蝉 az Eur贸pai Uni贸 Tan谩csa az Eur贸pai Bizotts谩g 2023. 谩prilisi jogalkot谩si javaslat谩t k枚vet艖en elfogadta a banki v谩ls谩gkezel茅蝉 茅蝉 a bet茅tbiztos铆t谩si keret reformj谩ra vonatkoz贸 谩ll谩spontj谩t. A javaslat c茅ljai k枚z枚tt szerepelt a szan谩l谩s hat谩ly谩nak kiterjeszt茅蝉e a kisebb 茅蝉 k枚zepes m茅ret疟 bankokra, valamint olyan eszk枚z枚k biztos铆t谩sa, amelyek megk枚nny铆tik a bet茅tbiztos铆t谩si rendszerek alkalmaz谩s谩t a v谩ls谩gkezel茅蝉ben. A h谩romoldal煤 t谩rgyal谩sok eredm茅ny茅nek biztos铆tania kell e c茅lok el茅r茅蝉茅t, 茅蝉 tov谩bb kell er艖s铆tenie az uni贸s bankv谩ls谩gkezel茅蝉i 茅蝉 bet茅tbiztos铆t谩si keretet.

A kriptoeszk枚z枚k keretszab谩lyoz谩s谩nak v茅grehajt谩sa

2024-ben az EKB t谩mogatta a kriptoeszk枚z枚kre vonatkoz贸 szab谩lyoz谩si keret v茅gleges铆t茅蝉茅t 茅蝉 v茅grehajt谩s谩t mind uni贸s, mind nemzetk枚zi szinten. Uni贸s szinten az EKB hozz谩j谩rul谩st ny煤jtott a technikai standardokhoz 茅蝉 ir谩nymutat谩sokhoz, amelyeket az 茅蝉 az koordin谩lt a 迟别办颈苍迟别迟茅产别苍.^[45] Az EKB v茅lem茅nyt adott ki a fizet茅蝉i 茅蝉 elektronikusp茅nz-szolg谩ltat谩sokr贸l sz贸l贸 rendelet- 茅蝉 ir谩nyelvtervezetr艖l is, amelyben az elektronikusp茅nz-tokenekre vonatkoz贸 megfelel艖 biztos铆t茅kok 茅蝉 prudenci谩lis k枚vetelm茅nyek biztos铆t谩s谩ra t枚rekedett, 茅蝉 a kriptohitel-szolg谩ltat谩sok hat谩svizsg谩lat谩ra sz贸l铆tott fel.^[46] A nemzetk枚zi f贸rumokon, p茅ld谩ul a P茅nz眉gyi Stabilit谩si Tan谩csban (FSB) a hangs煤ly a kriptoeszk枚z枚kre adott szab谩lyoz谩si v谩lasz v茅grehajt谩s谩nak el艖mozd铆t谩s谩ra 茅蝉 nyomon k枚vet茅蝉茅re helyez艖d枚tt 谩t. E tekintetben az EKB hozz谩j谩rult az c铆m疟 dokumentum elk茅蝉z铆t茅蝉茅hez. R茅蝉zt vett az FSB .

A t艖kepiaci uni贸 megval贸s铆t谩s谩nak t谩mogat谩sa 茅蝉 a nem banki p茅nz眉gyi szektor keretszab谩lyoz谩s谩nak meger艖s铆t茅蝉e

Az 茅v sor谩n sz谩mos magas szint疟 jelent茅蝉 adott 煤j lend眉letet a t艖kepiaci uni贸nak, 茅蝉 hangs煤lyozta a t艖kepiacok mobiliz谩l谩s谩nak fontoss谩g谩t az egys茅ges piac elm茅ly铆t茅蝉e 茅蝉 az innovat铆v 茅蝉 termel艖 eur贸pai v谩llalatok megfelel艖 finansz铆roz谩s谩nak biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben.^[47] Az EKB r茅蝉zt vett a szakpolitikai vit谩ban azzal, hogy a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 t艖kepiaci uni贸 el艖mozd铆t谩s谩r贸l sz贸l贸 nyilatkozata kapcs谩n priorit谩sokat hat谩rozott meg. A t艖kepiaci uni贸 h谩rom f艖 j枚v艖beli c茅lkit疟z茅蝉茅t is bemutatta k眉l枚nb枚z艖 kiadv谩nyokban 茅蝉 besz茅dekben, nevezetesen: i) hozz谩f茅rhet艖, 谩tl谩that贸 茅蝉 megfizethet艖 eur贸pai megtakar铆t谩si term茅kek biztos铆t谩sa annak 茅rdek茅ben, hogy az eur贸pai megtakar铆t谩sok nagyobb h谩nyada ker眉lj枚n a t艖kepiacokra; ii) a keresked茅蝉i 茅蝉 keresked茅蝉 ut谩ni k枚rnyezet konszolid谩ci贸j谩nak el艖seg铆t茅蝉e; 茅蝉 iii) az innovat铆v c茅gek finansz铆roz谩si 枚kosziszt茅m谩j谩nak fejleszt茅蝉e, k眉l枚n枚sen az Eur贸p谩ban elmaradott kock谩zati t艖ke 迟别办颈苍迟别迟茅产别苍.^[48] Az EKB hozz谩j谩rult a t艖kepiaci uni贸 p茅nz眉gyi piaci infrastruktur谩lis szempontjainak alak铆t谩s谩hoz is (l谩sd a 4. fejezetet). Emellett r茅蝉zt vett az eur贸pai t艖ke- 茅蝉 p茅nz眉gyi piacok j枚v艖j茅r艖l sz贸l贸 , 茅蝉 r茅蝉zt vett az Eur贸pai Bizotts谩gnak az EU 茅rt茅kpap铆ros铆t谩si keretrendszer茅nek m疟k枚d茅蝉茅r艖l sz贸l贸 c茅lzott konzult谩ci贸j谩ban, amely v谩rhat贸an jogalkot谩si int茅zked茅蝉t eredm茅nyez.

Az EKB emellett tov谩bbra is hangs煤lyozta, hogy makroprudenci谩lis szempontb贸l fontos kezelni a nem banki p茅nz眉gyi k枚zvet铆t艖i szektor struktur谩lis s茅r眉l茅keny pontjait 茅蝉 jav铆tani a vonatkoz贸 szakpolitikai keretrendszert. Hangs煤lyozta tov谩bb谩, hogy a ny铆lt v茅g疟 茅蝉 p茅nzpiaci alapok likvidit谩si kock谩zat谩nak kezel茅蝉茅t c茅lz贸 nemzetk枚zi aj谩nl谩sok teljes k枚r疟 茅蝉 gyors v茅grehajt谩sa ter茅n tov谩bbi el艖rel茅p茅蝉re van sz眉ks茅g. Az EKB hozz谩j谩rult az eurorendszernek az Eur贸pai Bizotts谩g 谩ltal a nem banki p茅nz眉gyi szektorra vonatkoz贸 makroprudenci谩lis politik谩kr贸l folytatott konzult谩ci贸ra adott v谩lasz谩hoz.^[49] R茅蝉zt vett tov谩bb谩 az FSB-nek a nem banki piaci szerepl艖k let茅ti 茅蝉 biztos铆t茅kny煤jt谩si felh铆v谩saira vonatkoz贸 likvidit谩si felk茅蝉z眉lts茅ggel kapcsolatos szakpolitikai munk谩j谩ban, 茅蝉 akt铆van hozz谩j谩rult a nem banki p茅nz眉gyi int茅zm茅nyek t艖ke谩tt茅tel茅b艖l ered艖 kock谩zatok kezel茅蝉茅re ir谩nyul贸, folyamatban l茅v艖 szakpolitikai munk谩hoz.^[50]

3. keretes 铆r谩s
A koncentr谩ci贸s kock谩zat alakul谩sa az euro枚vezeti r茅蝉zv茅nyalapokban

2024-ben jelent艖sen n艖tt a koncentr谩ci贸s kock谩zat az euro枚vezeti r茅蝉zv茅nyalapokban

Koncentr谩ci贸s kock谩zat abban az esetben jelentkezik, amikor az alapok befektet茅蝉eik nagy r茅蝉z茅t n茅h谩ny nagy szervezetben, f枚ldrajzi r茅gi贸ban vagy gazdas谩gi 谩gazatban tartj谩k. A befektet茅蝉i alapok r茅蝉zv茅ny谩llom谩ny谩nak elemz茅蝉茅b艖l az der眉l ki, hogy a nem p茅nz眉gyi v谩llalatokban (NPV) tartott teljes r茅蝉zv茅nyportf贸li贸 csaknem 30 %-a mind枚ssze 25 v谩llalatban 枚sszpontosul 2024 v茅g茅n (A. 谩bra, a) diagram). Ez azt jelzi, hogy a legnagyobb alapok poz铆ci贸ihoz l茅nyegesen nagyobb portf贸li贸r茅蝉zesed茅蝉ek tartoznak, 茅蝉 hogy a teljes NPV r茅蝉zv茅ny谩llom谩ny t枚bb mint 3 %-谩t egyetlen r茅蝉zv茅nybe fektett茅k be (A. 谩bra, b) diagram).

A) 谩bra

Az euro枚vezeti befektet茅蝉i alapok r茅蝉zv茅ny谩llom谩ny谩nak koncentr谩ci贸j谩nak id艖beli alakul谩sa

a) A befektet茅蝉i alapok NPV-r茅蝉zv茅ny谩llom谩ny谩nak a 25 legnagyobb kibocs谩t贸hoz rendelt ar谩nya

(az NPV-r茅蝉zv茅ny谩llom谩ny sz谩zal茅kos ar谩nya)

b) A 25 legnagyobb kibocs谩t贸 koncentr谩ci贸j谩nak v谩ltoz谩sa a befektet茅蝉i alapok NPV-r茅蝉zv茅ny谩llom谩ny谩ban

(az NPV-r茅蝉zv茅ny谩llom谩ny sz谩zal茅kos ar谩nya)

A portf贸li贸koncentr谩ci贸 n枚veked茅蝉茅ben a befektet茅蝉i strat茅gi谩k 茅蝉 az 茅rt茅kel茅蝉i v谩ltoz谩sok v谩ltoz谩sai egyar谩nt megjelennek.

Az elm煤lt n茅h谩ny 茅vben a passz铆v befektet茅蝉i strat茅gi谩k n枚vekv艖 n茅pszer疟s茅ge 茅蝉 a technol贸gia-k枚zpont煤 amerikai v谩llalatok r茅蝉zv茅ny谩rfolyam谩nak nagym茅rt茅k疟 n枚veked茅蝉e voltak a koncentr谩ci贸s kock谩zat n枚veked茅蝉茅nek f艖 mozgat贸rug贸i. A passz铆v befektet茅蝉 c茅lja, hogy lek枚vesse a teljes piaci teljes铆tm茅nyt. Ennek 茅rtelm茅ben a passz铆van kezelt befektet茅蝉i alapok jellemz艖en a r茅蝉zv茅nyindexeket k枚vetik, ami a portf贸li贸ikat a f艖bb benchmarkokban szerepl艖 nagyobb kibocs谩t贸k fel茅 billenti. Ennek eredm茅nyek茅nt az euro枚vezet legnagyobb r茅蝉zv茅nyalap-poz铆ci贸inak 枚sszet茅tele 2024-ben egyre ink谩bb n茅h谩ny nagy amerikai technol贸giai v谩llalat dominanci谩j谩t t眉kr枚zte a glob谩lis r茅蝉zv茅nypiacokon (B. 谩bra, a) diagram). Az ezekn茅l a r茅蝉zv茅nyekn茅l az 茅v sor谩n bek枚vetkezett jelent艖s 谩remelked茅蝉 n枚velte azok a portfoli贸kon bel眉li viszonylagos 茅rt茅k茅t, 茅蝉 hozz谩j谩rult, hogy a technol贸giai alapokba a t枚bbi r茅蝉zv茅nyalaphoz k茅pest jelent艖sebb 枚sszegek 谩ramlottak (B. 谩bra, b) diagram).

B) 谩bra

Az amerikai r茅蝉zv茅nyek 茅蝉 a technol贸giai r茅蝉zv茅nyalapok fel茅 t枚rt茅n艖 elmozdul谩s

a) Az euro枚vezeti befektet茅蝉i alapok 25 legnagyobb NPV-kibocs谩t贸j谩nak 枚sszet茅tele (a kibocs谩t贸 sz茅khelye szerint)

(蝉锄谩锄补濒茅办)

b) Az euro枚vezeti r茅蝉zv茅nyalapok forgalm谩nak 茅蝉 nett贸 eszk枚z茅rt茅k茅nek kumulat铆v v谩ltoz谩sai 2024-ben (az alapok t铆pusa szerint)

(az 枚sszes nett贸 eszk枚z sz谩zal茅kos ar谩ny谩ban)

A koncentr谩lt portf贸li贸k 茅rz茅kenyek a hirtelen 谩rkorrekci贸kra 茅蝉 az er艖s枚d茅蝉i dinamik谩ra

Az olyan v谩llalatot vagy 谩gazatot 茅r艖 megr谩zk贸dtat谩s, amelyen bel眉l nagym茅rt茅kben koncentr谩ltan vannak jelen a befektet茅蝉i alapok portfoli贸i, jelent艖s 茅rt茅kveszt茅蝉hez vezethet az alap eg茅蝉ze sz谩m谩ra, 茅蝉 a befektet艖ket az alapban tartott r茅蝉zv茅nyeik elad谩s谩ra k茅蝉ztetheti. A befektet茅蝉i alapoknak ugyanakkor gyorsan fel kell sz谩molniuk az eszk枚zeiket, hogy a ki谩raml谩st fedezni tudj谩k. Ez m茅g lejjebb viheti az 茅rintett r茅蝉zv茅nyek 谩rfolyam谩t, feler艖s铆tve a lefel茅 ir谩nyul贸 spir谩lt. Mindez a p茅nz眉gyi fert艖z茅蝉 kock谩zat谩t is n枚veli, mivel nyom谩st gyakorol a sokk 谩ltal eredetileg nem 茅rintett eszk枚z谩rakra is, ami sz茅lesebb k枚r疟 piaci zavarokhoz vezethet. 2024-ben a megn枚vekedett geopolitikai kock谩zat, a makrogazdas谩gi bizonytalans谩g 茅蝉 az egyes r茅蝉zv茅nypiacok t煤l茅rt茅kelts茅g茅vel kapcsolatos agg谩lyok k枚vetkezt茅ben megn艖tt a hirtelen r茅蝉zv茅ny谩rfolyam-korrekci贸k kock谩zata. Ebben az 枚sszef眉gg茅蝉ben a sz茅lesebb k枚r疟 p茅nz眉gyi stabilit谩s meg艖rz茅蝉e 茅rdek茅ben egyre fontosabb, hogy er艖s铆ts眉k a befektet茅蝉i alapok az eml铆tett sokkokkal szembeni ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅t.

4 Z枚kken艖mentes piaci infrastrukt煤ra 茅蝉 p茅nzforgalom

Az eurorendszer k枚zponti szerepet j谩tszik a piaci infrastrukt煤r谩k 茅蝉 a p茅nzforgalom fejleszt茅蝉茅ben, m疟k枚dtet茅蝉茅ben 茅蝉 fel眉gyelet茅ben. 2024-ben az eurorendszer 谩ltal m疟k枚dtetett valamennyi TARGET-szolg谩ltat谩snak n艖tt a forgalma, 茅蝉 tov谩bb b艖v眉ltek azok funkci贸i, k枚zt眉k a t枚bb p茅nznemben t枚rt茅n艖 elsz谩mol谩ssal kapcsolatos szolg谩ltat谩sok. A lakoss谩gi 茅蝉 nagykereskedelmi p茅nzforgalmi szolg谩ltat谩sok 茅蝉 az 茅rt茅kpap铆rpiacok digitaliz谩ci贸j谩nak b艖v铆t茅蝉e 茅rdek茅ben az eurorendszeren bel眉l l茅trehozt谩k a digit谩lis euro kibocs谩t谩s谩nak alapvet艖 felt茅teleit, 茅蝉 sikeresen befejezt茅k a megosztott f艖k枚nyvi technol贸gia (DLT) a jegybanki p茅nzben elsz谩molt nagykereskedelmi tranzakci贸khoz t枚rt茅n艖 felhaszn谩l谩s谩val kapcsolatos el艖zetes kutat谩sokat. Operat铆v 茅蝉 fel眉gyeleti szempontb贸l is kezelt茅k a folyamatosan v谩ltoz贸 kiberfenyeget茅蝉eket. Hozz谩l谩ttak a glob谩lis hat谩rokon 谩tny煤l贸/t枚bbf茅le p茅nznemben bonyol铆tott fizet茅蝉i szolg谩ltat谩sok fejleszt茅蝉茅hez a gyorsabb, olcs贸bb, 谩tl谩that贸bb 茅蝉 jobban hozz谩f茅rhet艖 glob谩lis fizet茅蝉i 枚kosziszt茅ma l茅trehoz谩s谩nak t谩mogat谩sa 茅rdek茅ben.

4.1 罢础搁骋贰罢-蝉锄辞濒驳谩濒迟补迟谩蝉辞办

A 罢础搁骋贰罢-蝉锄辞濒驳谩濒迟补迟谩蝉辞办 h谩rom elsz谩mol谩si szolg谩ltat谩st tartalmaznak: ezek a T2, azaz az eurorendszer monet谩ris politik谩val kapcsolatos tev茅kenys茅geit, a bankk枚zi 谩tutal谩sokat 茅蝉 a kereskedelmi p茅nzforgalmat t谩mogat贸, val贸s idej疟 brutt贸 elsz谩mol谩si rendszer az eur贸ban bonyol铆tott fizet茅蝉i m疟veletek eset茅n; a TARGET2-Securities (T2S), azaz az egys茅ges eur贸pai 茅rt茅kpap铆r-elsz谩mol谩si platform; 茅蝉 a TARGET Instant Payment Settlement (TIPS), amely a jegybanki p茅nznemben bonyol铆tott azonnali fizet茅蝉ek elsz谩mol谩s谩ra szolg谩l.

Az EKB 2024-ben valamennyi TARGET-szolg谩ltat谩s fejleszt茅蝉e ter茅n jelent艖s eredm茅nyeket 茅rt el, 茅蝉 枚sszehangolt er艖fesz铆t茅蝉eket tett a T2 茅蝉 a T2S helyre谩ll铆t谩si k茅pess茅g茅nek meger艖s铆t茅蝉茅re lehets茅ges komolyabb incidensek (pl. kibert谩mad谩sok) eset茅n, illetve a 罢础搁骋贰罢-蝉锄辞濒驳谩濒迟补迟谩蝉辞办 funkci贸inak a v谩ltoz贸 piaci ig茅nyeknek megfelel艖 tov谩bbfejleszt茅蝉e 茅rdek茅ben. Annak 茅rdek茅ben, hogy fenntarts谩k az automatiz谩lt feldolgoz谩st a hat谩rokon 谩tny煤l贸 fizet茅蝉ek eset茅n, a T2-眉zeneteket a nagy 茅rt茅k疟 p茅nzforgalmi rendszerekre vonatkoz贸 piaci szabv谩nyok (HVPS Plus) leg煤jabb fejleszt茅蝉einek megfelel艖en m贸dos铆tott谩k. A T2S-t 茅rint艖 fontos eredm茅nyekhez tartozik az 煤j jelent茅蝉i szolg谩ltat谩sok teljes k枚r疟 bevezet茅蝉e, a T2S-platformon k铆v眉li k枚zponti 茅rt茅kt谩rakkal t枚rt茅n艖 tranzakci贸k elsz谩mol谩s谩ra szolg谩l贸 funkci贸k b艖v铆t茅蝉e, a r茅蝉zt vev艖 bankoknak ny煤jtott k茅蝉zp茅nzkezel茅蝉i szolg谩ltat谩sok tov谩bbfejleszt茅蝉e, valamint az 煤j v茅gbefektet艖i piacok tervezett integr谩ci贸j谩nak el艖k茅蝉z铆t茅蝉茅t c茅lz贸 munka folytat谩sa. A T2S ir谩ny铆t贸 test眉letei meghat谩roz贸 szerepet j谩tszottak tov谩bb谩 olyan kritikus politikai 茅蝉 szab谩lyoz谩si kezdem茅nyez茅蝉ekben, mint az 茅rt茅kpap铆r-elsz谩mol谩si ciklus j枚v艖beni ler枚vid铆t茅蝉e az EU-n bel眉l (T+1-re), valamint az elsz谩mol谩si fegyelem rendszer茅nek fel眉lvizsg谩lata, k眉l枚n枚s tekintettel a szankci贸s mechanizmus tov谩bbfejleszt茅蝉茅re a hat茅konys谩g n枚vel茅蝉e 茅rdek茅ben. A 罢础搁骋贰罢-蝉锄辞濒驳谩濒迟补迟谩蝉辞办 ter茅n el茅rt eredm茅nyek jelent艖s hat茅konys谩gn枚veked茅蝉t eredm茅nyeztek a piacon.

A 罢础搁骋贰罢-蝉锄辞濒驳谩濒迟补迟谩蝉辞办 t枚bbf茅le p茅nznemmel kapcsolatos funkci贸i teszik lehet艖v茅, hogy az eur贸t贸l elt茅r艖 p茅nznemekben is biztos铆thass谩k az elsz谩mol谩si szolg谩ltat谩sokat, amennyiben az 茅rintett jegybankok 铆gy d枚ntenek. 2024-ig ezt a funkci贸t a TS2-ben kiz谩r贸lag a d谩n koron谩ban denomin谩lt 茅rt茅kpap铆rok elsz谩mol谩sa sor谩n alkalmazt谩k. 2024. febru谩rj谩t贸l a t枚bbf茅le p茅nznemmel kapcsolatos funkci贸kat a TIPS-ben is alkalmazz谩k a sv茅d koron谩ban bonyol铆tott azonnali fizet茅蝉ek elsz谩mol谩s谩ra. Ezt fogj谩k alkalmazni akkor is, amikor 2025 谩prilis谩ban megkezd艖dik a d谩n koron谩ban bonyol铆tott kifizet茅蝉ek elsz谩mol谩sa a T2-ben 茅蝉 a TIPS-ben.

A h谩rom elsz谩mol谩si szolg谩ltat谩s (a T2, a T2S 茅蝉 a TIPS) mellett az eurorendszer ECMS n茅ven 煤j TARGET szolg谩ltat谩si komponens, az eurorendszer biztos铆t茅kkezel茅蝉i rendszer茅nek (ECMS) fejleszt茅蝉茅n is dolgozik, amely az eurorendszer hitelm疟veleteiben fedezetk茅nt haszn谩lt eszk枚z枚k kezel茅蝉茅t v茅gzi az euro枚vezeten bel眉li 枚sszes joghat贸s谩gban. Az ECMS ind铆t谩s谩t 2024 谩prilis谩r贸l 2025 j煤nius谩ra halasztott谩k, hogy a felhaszn谩l贸knak t枚bb idej眉k maradjon az ECMS funkci贸inak stabil k枚rnyezetben t枚rt茅n艖 tesztel茅蝉茅re.

2024. folyam谩n az 枚sszes TARGET-szolg谩ltat谩son n艖tt a forgalom. A T2 naponta 谩tlagosan 421 875 fizet茅蝉i m疟veletet bonyol铆tott, amely 3,2 %-os b艖v眉l茅蝉nek felel meg az el艖z艖 茅vhez k茅pest; a b艖v眉l茅蝉 els艖sorban kereskedelmi fizet茅蝉i m疟veleteknek tulajdon铆that贸. A T2S naponta 谩tlagosan 791 416 tranzakci贸t bonyol铆tott, amely 13,1 %-os n枚veked茅蝉nek felel meg; a b艖v眉l茅蝉 nagyj谩b贸l egyenletesen oszlott meg a k眉l枚nf茅le piaci szegmensek 茅蝉 r茅蝉ztvev艖k k枚z枚tt. A TIPS-szolg谩ltat谩sokban r茅蝉zt vev艖k sz谩m谩nak folytat贸d贸 n枚veked茅蝉e 茅蝉 az eur贸t贸l elt茅r艖 els艖 deviz谩ra vonatkoz贸 elsz谩mol谩si m疟veletek febru谩ri indul谩sa (l谩sd fent) 2024-ben a TIPS fizet茅蝉i m疟veletek sz谩m谩nak jelent艖s n枚veked茅蝉茅t eredm茅nyezte. Az eur贸ban denomin谩lt volument tekintve a napi 谩tlag a 2023. decemberi napi 963 894 db fizet茅蝉i m疟velethez k茅pest 2024 december茅re 1 657 421 db-ra n艖tt (+72,0 %). 2024 febru谩rja 贸ta az 茅v v茅g茅ig naponta 谩tlagosan 2 686 745 sv茅d koron谩ban t枚rt茅n艖 fizet茅蝉i m疟veletre ker眉lt sor.

4.2 Innov谩ci贸 茅蝉 integr谩ci贸 a piaci infrastrukt煤ra 茅蝉 a p茅nzforgalom ter眉let茅n

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2024. j煤lius 18-谩n j贸v谩hagyta az eurorendszer a nem banki p茅nzforgalmi szolg谩ltat贸k (nem banki PSP-k) az 枚sszes euro枚vezeti jegybank 谩ltal m疟k枚dtetett fizet茅蝉i rendszerhez 茅蝉 jegybanki sz谩ml谩khoz val贸 hozz谩f茅r茅蝉茅re vonatkoz贸 politik谩j谩t.^[51] A politika 谩ltal谩nos alapelvk茅nt r枚gz铆ti, hogy a jegybankok 谩ltal m疟k枚dtetett euro枚vezeti fizet茅蝉i rendszerekhez val贸 hozz谩f茅r茅蝉t az 枚sszes kock谩zatcs枚kkent茅蝉i k枚vetelm茅nynek megfelel艖 nem banki PSP-k sz谩m谩ra biztos铆tj谩k. Az eurorendszer a nem banki PSP-k sz谩m谩ra nem biztos铆t sz谩mla-hozz谩f茅r茅蝉t az 眉gyfelek p茅nzeszk枚zeinek v茅delme c茅lj谩b贸l; a jegybanki banksz谩mla vezet茅蝉e az elsz谩mol谩si k枚telezetts茅gek teljes铆t茅蝉茅hez sz眉ks茅ges p茅nzeszk枚z枚k elhelyez茅蝉茅t jelenti. A jegybankok a p茅nz眉gyi stabilit谩ssal 茅蝉 a monet谩ris politik谩val kapcsolatos agg谩lyainak enyh铆t茅蝉e 茅rdek茅ben az eurorendszeren bel眉l maxim谩lis tart谩si hat谩r茅rt茅ket 谩llap铆tanak meg a nem banki PSP-k 谩ltal tartott sz谩ml谩kra. A politika 枚sszhangban van az ^[52], amely t枚bbek k枚z枚tt az ^[53] m贸dos铆totta, hogy lehet艖v茅 tegye a nem banki PSP-k sz谩m谩ra a r茅蝉zv茅telt a kijel枚lt fizet茅蝉i rendszerekben. Az eurorendszer a ^[54] hajtotta v茅gre a politik谩t; az ehhez kapcsol贸d贸 m贸dos铆t谩sok a 2025 j煤nius谩ban ker眉lnek be a ^[55].

Az EKB 2024 augusztus谩ban tette k枚zz茅 az eurorendszer hitelm疟veletei sor谩n a biztos铆t茅kok mobiliz谩l谩s谩ra 茅蝉 kezel茅蝉茅re vonatkoz贸 harmoniz谩lt szab谩lyokat 茅蝉 elj谩r谩sokat, amely tov谩bbi l茅p茅蝉t jelent az euro枚vezeten bel眉li p茅nz眉gyi integr谩ci贸 茅蝉 a t艖kepiacok egyes铆t茅蝉e fel茅.

A t艖kepiaci uni贸 l茅trehoz谩s谩nak folyamatos t谩mogat谩sa keret茅ben az eurorendszer 茅rt茅kpap铆r- 茅蝉 biztos铆t茅ki piaci infrastrukt煤r谩kkal foglalkoz贸 tan谩csad贸 csoportja (AMI-SeCo) folyamatosan figyelte az egyes nemzeti piacok a T2S harmoniz谩ci贸s szabv谩nyoknak, valamint az egys茅ges eur贸pai biztos铆t茅kkezel茅蝉i szab谩lyk枚nyv (SCoRE) el艖铆r谩sainak 茅蝉 az eur贸pai v谩llalati esem茅nyszabv谩nyoknak val贸 megfelel茅蝉茅t. Mind a 2024. 茅vi v谩llalati esem茅nyekkel kapcsolatos megfelel茅蝉re vonatkoz贸 jelent茅蝉, mind a SCoREBOARD 2024 m谩sodik f茅l茅v茅re vonatkoz贸 jelent茅蝉e r谩mutat az AMI-SeCo szabv谩nyoknak val贸 megfelel茅蝉 ter茅n el茅rt korl谩tozott eredm茅nyekre 茅蝉 k茅蝉edelemre; ugyanakkor v谩rhat贸an 2025 j煤nius谩ig megsz眉ntetnek t枚bb jelenlegi hi谩nyoss谩got. A megfelel茅蝉 egyik mozgat贸rug贸ja a SCoRE-szabv谩nyok 谩ltal el艖铆rt k枚z枚s 眉zenetk眉ld茅蝉i szabv谩ny haszn谩lata, amely alapvet艖 fontoss谩g煤 a v谩llalati tev茅kenys茅g 茅蝉 a h谩romoldal煤 fedezetkezel茅蝉i folyamatok automatiz谩l谩s谩nak fejleszt茅蝉e szempontj谩b贸l. Az AMI-SeCo ISO 20022 谩t谩ll谩si strat茅gi谩val foglalkoz贸 munkacsoport strat茅gi谩t dolgoz ki az ISO 20022-re, a leg煤jabb 眉zenetk眉ld茅蝉i szabv谩nyra t枚rt茅n艖 谩t谩ll谩sra, amely az eg茅蝉z piacra vonatkozik.

2024. folyam谩n az eurorendszer sikeresen befejezte a megosztott f艖k枚nyvi technol贸gia k枚zponti banki p茅nzben elsz谩molt nagykereskedelmi tranzakci贸khoz val贸 haszn谩lat谩nak tesztel茅蝉茅re ir谩nyul贸 el艖zetes kutat谩sokat.^[56] Hat h贸nap alatt 58 k眉l枚nb枚z艖 felhaszn谩l谩si esetet teszteltek. Az eurorendszer 枚sszesen t枚bb mint 200 tranzakci贸t dolgozott fel, 枚sszesen 1,59 milli谩rd euro 茅rt茅kben. A kutat谩sban kilenc orsz谩g 64 szervezete, jegybankok, p茅nz眉gyi piaci szerepl艖k 茅蝉 DLT-眉zemeltet艖k vettek r茅蝉zt.

Az eredm茅nyek elemz茅蝉e jelenleg is tart a digit谩lis t艖kepiaci uni贸 j枚v艖j茅r艖l sz贸l贸 谩tfog贸 eur贸pai elk茅pzel茅蝉ek megalapoz谩sa c茅lj谩b贸l.^[57] 2024. folyam谩n az eurorendszer folytatta a p谩rbesz茅det a piaccal a nagy 茅rt茅k疟 elsz谩mol谩st seg铆t艖 煤j technol贸gi谩kkal kapcsolatos, kifejezetten erre a c茅lra l茅trehozott kapcsolattart贸 csoportban.

V茅gezet眉l 2024 janu谩rj谩ban elindult az . Az Eur贸pai Bizotts谩g 谩ltal a TS2-ben a hitelviszonyt megtestes铆t艖 uni贸s 茅rt茅kpap铆rok biztons谩gos, hat茅kony 茅蝉 semleges m贸don t枚rt茅n艖 kibocs谩t谩s谩ra 茅蝉 elsz谩mol谩s谩ra haszn谩lt szolg谩ltat谩s az indul谩sa 贸ta intenz铆ven 茅蝉 sikeresen m疟k枚dik. Az EIS semleges megk枚zel铆t茅蝉e alapj谩n a Nationale Bank van Belgi毛/Banque Nationale de Belgique k枚zponti 茅rt茅kt谩r谩n kereszt眉l t枚bb mint 100 milli谩rd euro 茅rt茅k疟 hitelviszonyt megtestes铆t艖 茅rt茅kpap铆r ker眉lt kibocs谩t谩sra.

4.3 A digit谩lis euro projekt

2023 november茅ben az EKB elind铆totta a digit谩lis euro projekt k茅t 茅ves el艖k茅蝉z铆t艖 szakasz谩t a digit谩lis euro lehets茅ges kibocs谩t谩s谩nak megalapoz谩s谩ra. 2024-ben az eurorendszer el艖rel茅pett a legfontosabb m茅rf枚ldk枚veket illet艖en, 茅蝉 rendszeresen t谩j茅koztatott az el茅rt eredm茅nyekr艖l. A digit谩lis eur贸val kapcsolatos els艖 helyzetjelent茅蝉 j煤niusban, a digit谩lis eur贸val kapcsolatos m谩sodik helyzetjelent茅蝉 pedig decemberben l谩tott napvil谩got. Az EKB a felk茅蝉z眉l茅蝉i szakasz keret茅ben a digit谩lis euro rendszer茅nek szab谩lyk枚nyv茅n dolgozik, amelyet alapvet艖 fontoss谩g煤 eszk枚znek sz谩nnak a digit谩lis euro haszn谩lat谩nak 茅蝉 kezel茅蝉茅nek az euro枚vezeten bel眉li egys茅ges铆t茅蝉茅hez. A szab谩lyk枚nyv-fejleszt艖 csoport 2024-ben k茅t f艖 feladatra koncentr谩lt: a szab谩lyk枚nyv els艖 tervezet茅nek fel眉lvizsg谩lat谩ra 茅蝉 a tov谩bbi szakaszok kidolgoz谩s谩nak folytat谩s谩ra a h茅t 煤j szab谩lyk枚nyv-fejleszt茅蝉i munkafolyamat 迟谩尘辞驳补迟谩蝉谩惫补濒.

A digit谩lis euro kialak铆t谩s谩hoz a legmodernebb technol贸gi谩kat k铆v谩nj谩k alkalmazni, hogy ellen谩ll贸v谩 v谩ljon a kibert谩mad谩sokkal szemben, 茅蝉 megfeleljen a felhaszn谩l贸i ig茅nyeknek. Az EKB janu谩r folyam谩n p谩ly谩zati felh铆v谩sokat tett k枚zz茅 a digit谩lis euro-komponensek 茅蝉 a kapcsol贸d贸 szolg谩ltat谩sok potenci谩lis szolg谩ltat贸i sz谩m谩ra, 茅蝉 m谩r a kiv谩laszt谩si folyamat is megkezd艖d枚tt.

A felhaszn谩l贸i preferenci谩kkal kapcsolatos t谩j茅koz贸d谩s 茅rdek茅ben 2024 szeptember茅ben tov谩bbi k铆s茅rletek 茅蝉 felhaszn谩l贸i kutat谩si tev茅kenys茅gek kezd艖dtek. Ezek keret茅ben online felm茅r茅蝉eket 茅蝉 interj煤kat v茅geztek k眉l枚nf茅le c茅lcsoportok, pl. kiskeresked艖k 茅蝉 kiszolg谩ltatott fogyaszt贸i csoportok k枚r茅ben. Innov谩ci贸s partneri kezdem茅nyez茅蝉ekre ker眉lt sor a mag谩n- 茅蝉 k枚zszf茅ra szerepl艖ivel a 鈥瀎elt茅teles p茅nzforgalmi m疟veletek鈥� tesztel茅蝉e 茅蝉 m谩s innovat铆v felhaszn谩l谩si esetek megvizsg谩l谩sa 茅rdek茅ben.

Az EKB eredm茅nyeket 茅rt el a digit谩lis euro offline funkci贸inak kidolgoz谩s谩ban, amelyek a k茅蝉zp茅nzhez hasonl贸 adatv茅delmi szint mellett tenn茅k lehet艖v茅 az internetkapcsolat n茅lk眉li fizet茅蝉i m疟veleteket. Megvizsg谩lt谩k az offline funkci贸k a v茅gfelhaszn谩l贸i eszk枚z枚k枚n t枚rt茅n艖 telep铆t茅蝉茅nek lehet艖s茅geit, bele茅rtve a technol贸giai, biztons谩gi 茅蝉 眉zemeltet茅蝉i szempontokat.

Az 茅rdekelt felekkel val贸 kapcsolattart谩s 2024-ben is fontos priorit谩s maradt; ennek jegy茅ben az EKB akt铆v kommunik谩ci贸t folytatott a nyilv谩noss谩ggal, a piaci szerepl艖kkel 茅蝉 a politikai d枚nt茅蝉hoz贸kkal egyar谩nt. Ennek keret茅ben m疟szaki egyeztet茅蝉eket folytattak az euro kereskedelmi p茅nzforgalom茅rt felel艖s bizotts谩ggal (ERPB), k茅toldal煤 tal谩lkoz贸kat tartottak k眉l枚nf茅le piaci szerepl艖kkel, illetve a digit谩lis eur贸r贸l sz贸l贸, a civil szervezeteknek sz贸l贸 szemin谩riumok r茅v茅n er艖fesz铆t茅蝉eket tettek a k枚zv茅lem茅ny figyelm茅nek felkelt茅蝉e 茅蝉 a projekt 谩tl谩that贸s谩g谩nak jav铆t谩sa 茅rdek茅ben.

Az EKB 2024 folyam谩n technikai hozz谩j谩rul谩ssal t谩mogatta az Eur贸pai Parlamentben 茅蝉 az Eur贸pai Uni贸 Tan谩cs谩ban az Eur贸pai Bizotts谩g 2023 j煤nius谩ban k枚zz茅tett, vonatkoz贸 javaslatr贸l folytatott vit谩kat.

Az EKB rendszeres egyeztet茅蝉eket folytatott tov谩bb谩 a t谩rsjogalkot贸kkal 茅蝉 a piaci szerepl艖kkel, hogy t谩j茅koztassa 艖ket a projekt sor谩n el茅rt eredm茅nyekr艖l, 茅蝉 visszajelz茅蝉eket gy疟jts枚n a tart谩si hat谩r茅rt茅k kalibr谩l谩si m贸dszertan谩nak 枚sszetev艖it illet艖en.^[58] B谩r a digit谩lis euro tart谩si hat谩r茅rt茅k茅t a bevezet茅蝉 id艖pontj谩hoz k枚zelebbi id艖pontban fogj谩k meghat谩rozni, hogy az jobban megfeleljen az aktu谩lis gazdas谩gi felt茅teleknek, az EKB m谩r 2024-ben megkezdte a monet谩ris 茅蝉 gazdas谩gi szempontokkal kapcsolatos m贸dszertan kidolgoz谩s谩t, hogy egyens煤lyba hozza a jogszab谩lytervezetben meghat谩rozott c茅lokat: a digit谩lis euro sz茅les k枚rben haszn谩lt fizet艖eszk枚zz茅 t茅tel茅t, valamint a p茅nz眉gyi stabilit谩s 茅蝉 a monet谩ris politika transzmisszi贸j谩nak v茅delm茅t. Az EKB szak茅rt艖inek bevon谩s谩val, a nemzeti jegybankok 茅蝉 az illet茅kes nemzeti hat贸s谩gok t谩mogat谩s谩val k眉l枚n munkacsoport kezdte meg az 谩llom谩ny tart谩si hat谩r茅rt茅k茅nek meghat谩roz谩s谩t befoly谩sol贸 legfontosabb t茅nyez艖k azonos铆t谩s谩t, hogy koherens m贸dszertant lehessen kialak铆tani, amely figyelembe veszi ezeket a t茅nyez艖ket.

A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2025 v茅g茅ig hat谩roz a digit谩lis euro projekt k枚vetkez艖 szakasz谩ba t枚rt茅n艖 esetleges tov谩bbl茅p茅蝉r艖l. A digit谩lis euro bevezet茅蝉茅r艖l majd csak azt k枚vet艖en hoznak d枚nt茅蝉t, ha az Eur贸pai Uni贸 a jogszab谩lyi kereteket elfogadta.

4.4 Fel眉gyelet 茅蝉 a kibocs谩t贸 k枚zponti bank szerepe

Az euro枚vezeten bel眉li p茅nz眉gyi piaci infrastrukt煤r谩k 茅蝉 p茅nzforgalom biztons谩gos 茅蝉 hat茅kony m疟k枚d茅蝉e az eurorendszer felvigy谩z谩si jogk枚r茅n bel眉l tov谩bbra is priorit谩s marad. Ezen t煤lmen艖en az eurorendszer, mint az eur贸t kibocs谩t贸 k枚zponti bank, r茅蝉zt vesz az eur贸ban denomin谩lt tev茅kenys茅geket folytat贸 p茅nz眉gyi piaci infrastrukt煤r谩k m谩s fel眉gyel艖i szerveivel 茅蝉 illet茅kes hat贸s谩gaival k枚t枚tt egy眉ttm疟k枚d茅蝉i meg谩llapod谩sokban.

A 罢础搁骋贰罢-蝉锄辞濒驳谩濒迟补迟谩蝉辞办 fel眉gyelet茅vel kapcsolatban az egyik legfontosabb priorit谩s a T2 茅蝉 a T2S 2023. 茅vi konszolid谩ci贸j谩t k枚vet艖 els艖 谩tfog贸 茅rt茅kel茅蝉 volt. A 2025-ben v茅gleges铆t茅蝉re ker眉l艖 茅rt茅kel茅蝉 k眉l枚n hangs煤lyt fektetett a kock谩zatkezel茅蝉i keretrendszer 茅蝉 a 罢础搁骋贰罢-蝉锄辞濒驳谩濒迟补迟谩蝉辞办 kock谩zatkezel茅蝉i funkci贸j谩nak kiberbiztons谩ggal kapcsolatos ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅vel 茅蝉 informatikai biztons谩g谩val kapcsolatos keretrendszer megval贸s铆t谩s谩nak nyomon k枚vet茅蝉茅re. A 罢础搁骋贰罢-蝉锄辞濒驳谩濒迟补迟谩蝉辞办 茅蝉 az 枚sszes rendszerkock谩zati szempontb贸l fontos fizet茅蝉i rendszer (SIPS) folyamatos fel眉gyelete mellett 茅rt茅kel茅蝉i gyakorlatokat v茅geztek a T2-n k铆v眉li SIPS rendszerek, nevezetesen az EURO1, a STEP2-T 茅蝉 a szint茅n 2025-ben v茅gleges铆t茅蝉re ker眉l艖 Mastercard Clearing Management System eset茅ben is.

Az eurorendszer fel眉lvizsg谩lta tov谩bb谩 a ^[59], 茅蝉 sz谩mos ter眉letet hat谩roztak meg, ahol m贸dos铆t谩sra van sz眉ks茅g. A m贸dos铆t谩sok a rendelet 谩tdolgoz谩s谩t jelentik, amelyek keret茅ben 煤j k枚vetelm茅nyeket vezetnek be az ir谩ny铆t谩sra, a kiberkock谩zatra 茅蝉 a kiszervez茅蝉re, tov谩bb谩 m贸dos铆tj谩k a SIPS-眉zemeltet艖 fogalm谩t, amely kiv茅teles jelleggel mag谩ban foglalja az euro枚vezeten k铆v眉li jogi szem茅lyek euro枚vezeti fi贸ktelepeit is. 2024 okt贸ber茅ben nyilv谩nos konzult谩ci贸 indult a SIPS-rendelet tervezett 谩tdolgoz谩s谩r贸l, az 谩tdolgozott v茅gleges rendelet 2025 folyam谩n ker眉l kihirdet茅蝉re.

Az eurorendszer folytatta az elektronikus fizet茅蝉i eszk枚z枚k, rendszerek 茅蝉 meg谩llapod谩sok (PISA) felvigy谩z谩s谩val kapcsolatos tev茅kenys茅g茅t a PISA keretrendszerben, befejezte az 煤jonnan fel眉gyelt szervezetek felv茅tel茅t, 茅蝉 谩tfog贸 茅rt茅kel茅蝉t v茅gzett a fel眉gyelt 枚sszeur贸pai rendszereket 茅蝉 meg谩llapod谩sokat illet艖en. A felvigy谩z贸 funkci贸 2024 m谩sodik fel茅ben tov谩bb folytatta a ^[60] szerinti 煤j feladatainak v茅grehajt谩s谩ra val贸 felk茅蝉z眉l茅蝉t.

Az eurorendszer a kiberreziliencia ter茅n fel眉lvizsg谩lta saj谩t 办颈产别谤谤别锄颈濒颈别苍肠颈补-蝉迟谤补迟茅驳颈谩箩谩迟, 茅蝉 kiterjesztette annak hat贸k枚r茅t a PISA-keretrendszer keret茅ben felvigy谩zott szervezetekre. A K枚zponti Bankok Eur贸pai Rendszere a TIBER-EU keretrendszer fel眉lvizsg谩lat谩n is dolgozott, t枚bbek k枚z枚tt annak 茅rdek茅ben, hogy 枚sszehangolj谩k azt a ^[61] szerinti szab谩lyoz谩stechnikai standardokkal a fenyegetetts茅gi szempont煤 behatol谩si tesztel茅蝉 ter眉let茅n.^[62] A m贸dos铆tott TIBER-EU keretrendszert 2025 febru谩rj谩ban tett茅k k枚zz茅.

Az eurorendszer az eur贸t kibocs谩t贸 k枚zponti bankk茅nt hozz谩j谩rult az uni贸s k枚zponti szerz艖d艖 felek (CCP-k) fel眉gyeleti 茅蝉 szan谩l谩si test眉leteinek munk谩j谩hoz, 茅蝉 r茅蝉zt vett a rendszerszinten jelent艖s harmadik orsz谩gbeli k枚zponti szerz艖d艖 felek folyamatos fel眉gyelet茅ben. Az 茅rt茅kpap铆r-elsz谩mol谩s tekintet茅ben az eurorendszer folytatta a k枚zponti 茅rt茅kt谩rak rendszeres fel眉lvizsg谩lat谩t 茅蝉 茅rt茅kel茅蝉茅t a ^[63] alapj谩n. Megkezdte tov谩bb谩 a DLT-alap煤 piaci infrastrukt煤r谩kat 眉zemeltet艖 szervezetek enged茅lyez茅蝉i folyamat谩ban bet枚lt枚tt szerep茅nek gyakorl谩s谩t a ^[64] 茅谤迟别濒尘茅产别苍.

Az EKB felvigy谩z贸k茅nt t枚bb nemzetk枚zi munkafolyamathoz is hozz谩j谩rult, t枚bbek k枚z枚tt a k枚zponti szerz艖d艖 felek 谩rr茅蝉eivel, az 茅ghajlattal kapcsolatos 茅蝉 az 谩ltal谩nos 眉zleti kock谩zatokkal, valamint az 枚sszekapcsolt gyors fizet茅蝉i rendszerek ir谩ny铆t谩s谩val 茅蝉 fel眉gyelet茅vel kapcsolatban. Az uni贸s szab谩lyoz贸i t茅rben az eurorendszer az 茅rintett eur贸pai fel眉gyeleti hat贸s谩gokkal egy眉ttm疟k枚dve hozz谩j谩rult a szab谩lyoz谩stechnikai standardok kidolgoz谩s谩hoz, t枚bbek k枚z枚tt a ^[65], a DORA 茅蝉 a CSDR REFIT (a CSDR keretrendszer tov谩bbi finomhangol谩sa 茅蝉 pontos铆t谩sa) keret茅ben. Az EMIR 3-mal kapcsolatos megbesz茅l茅蝉ek keret茅ben az EKB folyamatosan figyelemmel k铆s茅rte az uni贸s elsz谩mol谩si k枚rnyezet alakul谩s谩t, 茅蝉 kvantitat铆v elemz茅蝉eket v茅gzett k眉l枚nf茅le szab谩lyoz谩si int茅zked茅蝉ekkel, pl. az EMIR 3 akt铆v sz谩mla k枚vetelm茅ny茅vel kapcsolatban. V茅gezet眉l az EKB 茅蝉 az Eur贸pai Bankhat贸s谩g k枚zz茅tette a fizet茅蝉i csal谩sokr贸l sz贸l贸 els艖 k枚z枚s jelent茅蝉茅t, amelyben k眉l枚n kiemelt茅k az er艖s 眉gyf茅lhiteles铆t茅蝉i k枚vetelm茅nyek hat茅konys谩g谩t.

5 Piaci operat铆v tev茅kenys茅gek 茅蝉 egy茅b int茅zm茅nyeknek ny煤jtott p茅nz眉gyi szolg谩ltat谩sok

Az eurorendszer swap- 茅蝉 rep贸keretei monet谩ris politikai eszk枚z枚k, amelyeket stresszes id艖szakokban stabiliz谩l贸 eszk枚zk茅nt haszn谩lnak a glob谩lis p茅nz眉gyi piacokon. Az euro枚vezeten k铆v眉li k枚zponti bankokkal k枚t枚tt euro-likvidit谩si hitelkeretek tov谩bbi fedezetet biztos铆tottak a piaci alap煤 finansz铆roz谩shoz. Az EKB tov谩bbra is rendszeresen k铆n谩l amerikai doll谩rban v茅gzett m疟veleteket megfelel艖 euro枚vezeti szerz艖d艖 felek r茅蝉z茅re, amelyhez a f艖bb jegybankok 鈥� vagyis az EKB mellett a Federal Reserve System, a Bank of Canada, a Bank of England, a Bank of Japan 茅蝉 a Sv谩jci Nemzeti Bank 鈥� 谩lland贸 swapkeret-h谩l贸zata ny煤jt t谩mogat谩st. Az EKB 2024. folyam谩n nem avatkozott be a devizapiacon. Az EKB tov谩bbra is felel艖s az Eur贸pai Uni贸 nev茅ben folytatott k眉l枚nb枚z艖 p茅nz眉gyi m疟veletek adminisztrat铆v lebonyol铆t谩s谩茅rt, 茅蝉 koordin谩l贸 szerepet j谩tszik az eurorendszer tartal茅kkezel茅蝉i szolg谩ltat谩sainak keretrendszer茅vel kapcsolatban.

5.1 A piaci m疟veletek alakul谩sa

Euro- 茅蝉 devizalikvidit谩si keretek

Az eurorendszer swap- 茅蝉 rep贸keretei monet谩ris politikai eszk枚z枚k, amelyek seg铆tenek megakad谩lyozni, hogy a nemzetk枚zi finansz铆roz谩si piacokon jelentkez艖 fesz眉lts茅gek akad谩lyozz谩k az euro枚vezeti monet谩ris politikai transzmisszi贸 hat茅konys谩g谩t. Az 5.1. t谩bl谩zat a 2024. december 31-茅n 茅rv茅nyben l茅v艖 likvidit谩si kereteket mutatja.

A deviza-likvidit谩si kereteket illet艖en az EKB 2024-ben is heti rendszeress茅ggel, h茅tnapos futamid艖vel biztos铆t USA-doll谩r likvidit谩st, 枚sszehangolva ezt a tev茅kenys茅get a Federal Reserve Systemmel, a Bank of Canad谩val, a Bank of Englanddel, a Bank of Japannel 茅蝉 a Swiss National Bankkel (swapkeret-h谩l贸zat). Az euro枚vezeti partnerek az 茅v sor谩n igen korl谩tozott m茅rt茅kben vettek fel hitelt.

Az EKB az euro枚vezeten k铆v眉li k枚zponti bankok sz谩m谩ra ny煤jtott euro-likvidit谩sra vonatkoz贸 煤j keretrendszer茅nek 2024. janu谩r 16-i hat谩lyba l茅p茅蝉茅t k枚vet艖en valamennyi meghosszabb铆tani k铆v谩nt euro-likvidit谩si hitelkeretet eredetileg 2025. janu谩r 31-ig, majd 2027. janu谩r 31-ig meghosszabb铆tottak.^[66] Az euro-likvidit谩si kereteket 2024-ben csak korl谩tozott m茅rt茅kben vett茅k ig茅nybe.

A devizapiaci intervenci贸s m疟veletekr艖l sz贸l贸 besz谩mol谩s

Az EKB 2024-ben nem avatkozott be a devizapiacon. Az euro bevezet茅蝉e 贸ta az EKB k茅tszer: 2000-ben 茅蝉 2011-ben avatkozott be a devizapiacon. A devizapiaci intervenci贸kra vonatkoz贸 adatokat negyed茅vente, egy negyed茅ves k茅蝉茅蝉sel teszik k枚zz茅 az EKB honlapj谩n 茅蝉 az EKB adatport谩lj谩n, 茅蝉 az 5.2. t谩bl谩zatban is 枚sszefoglalt谩k 艖ket. Amennyiben a vonatkoz贸 negyed茅vben nem ker眉lt sor devizapiaci intervenci贸ra, ez a t谩bl谩zatban kifejezetten megjelenik.

A besz谩mol谩si keret kiterjed az EKB 谩ltal egyoldal煤an 茅蝉 m谩s nemzetk枚zi hat贸s谩gokkal 枚sszehangoltan v茅gzett devizapiaci intervenci贸s m疟veletekre, tov谩bb谩 az 谩rfolyam-mechanizmussal (ERM-II) kapcsolatos 鈥瀞谩vsz茅li鈥� intervenci贸kra.

5.2 Az EU hitelfelv茅teli 茅蝉 hitelny煤jt谩si m疟veleteinek kezel茅蝉e

Az EKB felel艖s az EU hitelfelv茅teli 茅蝉 hitelny煤jt谩si m疟veleteivel kapcsolatos sz谩ml谩k kezel茅蝉茅茅rt 茅蝉 a kifizet茅蝉ek feldolgoz谩s谩茅rt a tag谩llamok fizet茅蝉i m茅rlegeivel kapcsolatos ^[67], az (EFSM)^[68], a (SURE)^[69], a (NGEU) program^[70], ^[71] (a kiv茅teles 谩thidal贸 finansz铆roz谩st is bele茅rtve), valamint az Egyiptomi Arab K枚zt谩rsas谩gnak ny煤jtand贸 r枚vid t谩v煤 ^[72] keret茅ben. Az EKB felel艖s tov谩bb谩 az (EFSF)^[73] 茅蝉 az (ESM)^[74] keret茅ben v茅gzett m疟veletekkel kapcsolatban felmer眉l艖 egyes kifizet茅蝉ek kezel茅蝉茅茅rt, valamint a 骋枚谤枚驳辞谤蝉锄谩驳gal k枚t枚tt hitelkeret-meg谩llapod谩s keret茅ben v茅grehajtott valamennyi kifizet茅蝉 feldolgoz谩s谩茅rt^[75]. 2024-ban az EKB ^[76].

2024. december 31-茅n az MTFA-eszk枚z keret茅ben fenn谩ll贸 teljes nomin谩lis 谩llom谩ny 0,2 milli谩rd EUR, az EFSM keret茅ben fenn谩ll贸 谩llom谩ny 42 milli谩rd EUR, a SURE keret茅ben fenn谩ll贸 谩llom谩ny 98,35 milli谩rd EUR, a 骋枚谤枚驳辞谤蝉锄谩驳nak ny煤jtott hitelkeret-meg谩llapod谩s keret茅ben fenn谩ll贸 谩llom谩ny pedig 31,605 milli谩rd EUR volt. V茅gezet眉l: 2024-ben az EKB feldolgozta a tag谩llamok r茅蝉z茅re, illetve a tag谩llamok 谩ltal biztos铆tott NGEU-k枚lcs枚n枚kkel 茅蝉 t谩mogat谩sokkal, valamint az Ukrajn谩nak ny煤jtott hitelekkel kapcsolatos kifizet茅蝉eket 茅蝉 kamatfizet茅蝉eket.

5.3 Az eurorendszer tartal茅kkezel茅蝉i szolg谩ltat谩sai

2024-ben tov谩bbra is a p茅nz眉gyi szolg谩ltat谩sok 谩tfog贸 k枚r茅t k铆n谩lt谩k az eurorendszer 2005-ben l茅trehozott tartal茅kkezel茅蝉i szolg谩ltat谩sainak (ERMS) keretein bel眉l az 眉gyfelek eur贸ban denomin谩lt tartal茅keszk枚zeinek kezel茅蝉茅re. Az eurorendszer sz谩mos nemzeti k枚zponti bankja ny煤jt e kereten bel眉l 鈥� harmoniz谩lt felt茅telek mellett 茅蝉 a piaci norm谩knak megfelel艖en 鈥� p茅nz眉gyi szolg谩ltat谩sokat az euro枚vezeten k铆v眉li k枚zponti bankoknak, monet谩ris hat贸s谩goknak 茅蝉 谩llami szerveknek, valamint nemzetk枚zi szervezeteknek. Az EKB 谩ltal谩nos koordin谩l贸 szerepet t枚lt be, figyelemmel k枚veti a szolg谩ltat谩sok z枚kken艖mentes m疟k枚d茅蝉茅t, el艖seg铆ti a keretrendszer jav铆t谩s谩t szolg谩l贸 v谩ltoz谩sokat, 茅蝉 ezzel kapcsolatban besz谩mol贸kat k茅蝉z铆t az EKB d枚nt茅蝉hoz贸 szervei sz谩m谩ra.

Az ERMS-be bejelentett 眉gyf茅lsz谩ml谩k sz谩ma 2024 v茅g茅n 287 volt, szemben a 2023. 茅v v茅gi 273 眉gyf茅lsz谩ml谩val. 2024 negyedik negyed茅v茅ben az ERMS keretein bel眉l kezelt teljes aggreg谩lt (k茅蝉zp茅nzvagyont 茅蝉 茅rt茅kpap铆r-谩llom谩nyt tartalmaz贸) 谩llom谩ny mintegy 8 %-kal n艖tt 2023 negyedik negyed茅v茅hez k茅pest.

6 Az eur贸pai polg谩rok k枚r茅ben tov谩bbra is a k茅蝉zp茅nzes fizet茅蝉 a leggyakoribb fizet茅蝉i m贸d

2024-ben m茅rs茅kelten n艖tt a forgalomban l茅v艖 bankjegyek mennyis茅ge, a k茅蝉zp茅nz tov谩bbra is a legelterjedtebb fizet艖eszk枚z az 茅rt茅kes铆t茅蝉i helyeken.

Az eurorendszer arra t枚rekszik, hogy a k茅蝉zp茅nz el茅rhet艖, hozz谩f茅rhet艖 茅蝉 elfogadott fizet艖eszk枚z maradjon a lehet艖 legfenntarthat贸bb 茅蝉 k枚rnyezetbar谩tabb m贸don. Az 煤j eurobankjegy-sorozat kifejleszt茅蝉茅nek el艖k茅蝉z眉letei lehet艖s茅get ny煤jtanak arra, hogy az eurobankjegyek jobban megismerhet艖v茅 v谩ljanak valamennyi eur贸pai polg谩r sz谩m谩ra.

6.1 碍茅蝉锄辫茅苍锄forgalom 茅蝉 k茅蝉zp茅nzkezel茅蝉

2024 v茅g茅n az eurobankjegyek forgalma el茅rte a 30,5 milli谩rd darabot, kb. 1,6 billi贸 EUR 枚ssz茅rt茅kkel (6.1. 谩bra). A forgalomban l茅v艖 bankjegyek darabsz谩ma 茅蝉 茅rt茅ke 2,4 %-kal, illetve 1,3 %-kal n艖tt az 茅v sor谩n.

6.1. 谩bra

Forgalomban lev艖 eurobankjegyek darabsz谩ma 茅蝉 茅rt茅ke

(bal oldali sk谩la: billi贸 EUR; jobb oldali sk谩la: milli谩rd db)

A hitelint茅zetek 2024-ben 25,4 milli谩rd bankjegyet juttattak vissza az euro枚vezeti nemzeti k枚zponti bankokhoz (NKB-k), ami 2023-hoz k茅pest enyhe, 0,9 milli谩rd db-os cs枚kken茅蝉t jelent. Az NKB-kn谩l let茅tbe helyezett bankjegyek 茅rt茅ke 2024-ben 856 milli谩rd euro volt, ez 谩ll szemben a 2023-as 890 milli谩rd euro 茅rt茅kkel. A cs枚kken茅蝉 oka, hogy a hitelint茅zetek nagyobb mennyis茅g疟 bankjegyet forgattak vissza az 眉gyfelekhez, azaz ezeket nem juttatt谩k vissza az NKB-khoz. A hitelint茅zetek bankjegykezel茅蝉i gyakorlat谩nak v谩ltoz谩sa a hat茅konys谩g jav铆t谩s谩ra ir谩nyul贸 er艖fesz铆t茅蝉eiknek tulajdon铆that; ennek k枚vetkezt茅ben p茅ld谩ul t枚bb bankjegybefizet茅蝉i 茅蝉 -visszaforgat谩si funkci贸val rendelkez艖 ATM berendez茅蝉t telep铆tettek.

2024-ben az euro枚vezeten bel眉l a (nett贸) euro茅rme-kibocs谩t谩s az el艖z艖 k茅t 茅vhez hasonl贸an 3,0 milli谩rd 茅rm茅vel n艖tt, ami n茅v茅rt茅ken 953 milli贸 eur贸nak felelt meg.

Az EKB melegen 眉dv枚zli azt a sz谩nd茅kot, hogy az uni贸s jogban k枚telez艖 茅rv茅ny疟 szab谩lyokat 铆rjanak el艖 az eurobankjegyek 茅蝉 -茅rm茅k t枚rv茅nyes fizet艖eszk枚z st谩tusz谩ra vonatkoz贸an. Egy uni贸s rendelet elfogad谩sa nagyobb jogbiztons谩got eredm茅nyezne arra vonatkoz贸an, hogy a polg谩rok szem茅lyes tranzakci贸kat k茅蝉zp茅nzzel is z枚kken艖mentesen tudj谩k lebonyol铆tani. A hitelint茅zetek t谩rsadalmi felel艖ss茅ge, hogy 谩tfog贸 茅蝉 hat茅kony k茅蝉zp茅nzszolg谩ltat谩st ny煤jtsanak a polg谩rok 茅蝉 a v谩llalkoz谩sok sz谩m谩ra. Az EKB 茅蝉 az NKB-k 2024-ben is folytatt谩k a polg谩rok a hitelint茅zetek 谩ltal k铆n谩lt k茅蝉zp茅nzszolg谩ltat谩sokhoz val贸 hozz谩f茅r茅蝉茅nek elemz茅蝉茅t, 茅蝉 meg谩llap铆tott谩k, hogy bizonyos ter眉leteken tov谩bb romlottak ezek a szolg谩ltat谩sok. Ez茅rt hat谩rozottan 眉dv枚z枚lj眉k a polg谩rok k茅蝉zp茅nzhez val贸 hozz谩f茅r茅蝉茅nek v茅delm茅re vonatkoz贸 szab谩lyok az uni贸s jogba val贸 be茅p铆t茅蝉茅t.

6.2 A k茅蝉zp茅nz haszn谩lata a fogyaszt贸k 茅蝉 v谩llalkoz谩sok r茅蝉z茅r艖l

2023. szeptember鈥�2024. j煤nius k枚z枚tt az EKB az euro枚vezeti fogyaszt贸k fizet茅蝉i attit疟dj茅t vizsg谩lta, hogy felm茅rje fizet茅蝉i szok谩saikat 茅蝉 preferenci谩ikat, valamint a k眉l枚nb枚z艖 fizet茅蝉i eszk枚z枚kh枚z val贸 hozz谩f茅r茅蝉眉ket. A kutat谩sb贸l az der眉lt ki, hogy a k茅蝉zp茅nz a leggyakrabban haszn谩lt fizet茅蝉i m贸d az 茅rt茅kes铆t茅蝉i pontokon; az 枚sszes tranzakci贸 52 %-谩ban k茅蝉zp茅nzhaszn谩latra ker眉lt sor. A k茅蝉zp茅nzfizet茅蝉 ar谩nya azonban cs枚kkent a 2022-es 59 %-hoz k茅pest. Az 茅rt茅ket tekintve a tranzakci贸k sor谩n a k谩rtya (45 %) haszn谩lata megel艖zte a k茅蝉zp茅nzhaszn谩latot (39 %). Az online p茅nzforgalom ar谩nya a fogyaszt贸k mindennapi fizet茅蝉eiben 17 %-r贸l 21 %-ra n艖tt, m铆g a hagyom谩nyos 茅rt茅kes铆t茅蝉i helyeken v茅gzett fizet茅蝉ek ar谩nya 80 %-r贸l 75 %-ra cs枚kkent. A kutat谩sb贸l az is kider眉lt, hogy a fogyaszt贸k t枚bbs茅ge (2024-ben 62 %, a 2022. 茅vi 60 %-hoz k茅pest) fontosnak tartja a k茅蝉zp茅nz mint fizet茅蝉i lehet艖s茅g megl茅t茅t. Ugyanakkor az euro枚vezeti fogyaszt贸k t枚bbs茅ge (2024-ben 87 %, a 2022. 茅vi 89 %-hoz k茅pest) arr贸l sz谩molt be, hogy viszonylag k枚nnyen vagy nagyon k枚nnyen jut el ATM-hez vagy bankhoz.

Az EKB 2024-ben k枚zz茅tette az euro枚vezeti v谩llalatok k茅蝉zp茅nzhaszn谩lat谩r贸l sz贸l贸 felm茅r茅蝉 eredm茅nyeit, amely a v谩llalatok az egyes fizet茅蝉i eszk枚z枚k elfogad谩s谩t 茅蝉 a k茅蝉zp茅nz haszn谩lat谩val 茅蝉 elfogad谩s谩val kapcsolatos strat茅giai n茅zeteiket vizsg谩lta. A felm茅r茅蝉b艖l kider眉lt, hogy a k茅蝉zp茅nzt elfogad贸 v谩llalatok ar谩nya a 2021-es 96 %-r贸l 2024-re 88 %-ra cs枚kkent. A k茅蝉zp茅nz elfogad谩s谩nak cs枚kken茅蝉e k眉l枚n枚sen a sz谩llod谩k, 茅ttermek 茅蝉 k谩v茅z贸k k枚r茅ben volt jelent艖s. A jelenleg k茅蝉zp茅nzt elfogad贸 v谩llalatok 94 %-a nyilatkozott 煤gy, hogy a j枚v艖ben is folytatni k铆v谩nja ezt a gyakorlatot.

6.3 Hamis铆t谩s 茅蝉 az eurobankjegyek tov谩bbfejleszt茅蝉e

2024-ben mintegy 554 000 db hamis铆tott eurobankjegyet vontak ki a forgalomb贸l, ami t枚rt茅nelmi 枚sszehasonl铆t谩sban az 枚sszes forgalomban l茅v艖 bankjegyhez viszony铆tva alacsony ar谩nynak min艖s眉l (6.2. 谩bra). Az alacsony ar谩nysz谩m ellen茅re az ar谩ny magasabb, mint a kor谩bbi 茅vekben, amikor a COVID-19 vil谩gj谩rv谩ny miatt a hamis铆tv谩nyok sz谩ma kiv茅telesen alacsony volt. Egymilli贸 forgalomban l茅v艖 val贸di bankjegyre 18 db felfedezett hamis铆tv谩ny jutott. Ez azt jelenti, hogy kicsi a val贸sz铆n疟s茅ge, hogy hamis铆tv谩nnyal tal谩lkozunk.

A legt枚bb hamis铆tv谩ny gyenge min艖s茅g疟, 茅蝉 nem, vagy csak nagyon gyeng茅n k茅pes imit谩lni a bankjegyek biztons谩gi elemeit. A bankjegyeket a bankjegyek biztons谩gi jellemz艖it bemutat贸 weboldalon 茅蝉 az euro枚vezet nemzeti k枚zponti bankjainak honlapjain ismertetett egyszer疟 鈥瀟apint谩s, szemrev茅telez茅蝉, mozgat谩s鈥� m贸dszerrel ellen艖rizhetj眉k.

6.2. 谩bra

A forgalomban l茅v艖 1 milli贸 val贸di bankjegyre vet铆tett, 茅vente felder铆tett hamis铆tv谩nyok sz谩ma

A j枚v艖beni eurobankjegyekkel kapcsolatos el艖k茅蝉z眉letek

Az EKB 煤j eurobankjegy-sorozat kidolgoz谩s谩ra k茅蝉z眉l annak 茅rdek茅ben, hogy a bankjegyek tov谩bbra is nehezen legyenek hamis铆that贸k, 茅蝉 a gy谩rt谩suk a lehet艖 legk枚rnyezetbar谩tabb m贸don t枚rt茅njen. A folyamat az eurorendszer a k茅蝉zp茅nz ir谩nti elk枚telezetts茅g茅t t眉kr枚zi, 茅蝉 lehet艖s茅get k铆n谩l arra, hogy az eur贸pai polg谩rok jobban megismerhess茅k az eurobankjegyeket.

2024-ben egy multidiszciplin谩ris tan谩csad贸 csoport 鈥� az 茅rintett ter眉letek szak茅rt艖inek bevon谩s谩val 鈥� 枚ssze谩ll铆totta a k茅t v谩lasztott t茅m谩val 鈥� 鈥濫ur贸pai kult煤ra鈥� 茅蝉 鈥濬oly贸k 茅蝉 madarak鈥� 鈥� kapcsolatos lehets茅ges mot铆vumokat. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2025. janu谩r 29-茅n mindk茅t t茅m谩hoz kiv谩lasztotta a mot铆vumokat, 茅蝉 kijel枚lte a tervp谩ly谩zat 鈥� az euro枚vezet valamennyi orsz谩g谩b贸l 茅rkez艖 tagokb贸l 谩ll贸 鈥� zs疟rij茅t, amely a tervek szerint m茅g az 茅v folyam谩n elind铆tja a p谩ly谩zatot. Az EKB v谩rhat贸an 2026-ban d枚nt a j枚v艖beni formatervez茅蝉i mint谩kr贸l 茅蝉 az 煤j bankjegyek elk茅蝉z铆t茅蝉茅nek 茅蝉 kibocs谩t谩s谩nak id艖z铆t茅蝉茅r艖l. Ezt k枚vet艖en t枚bb 茅vbe telik, am铆g az els艖 bankjegyeket legy谩rtj谩k 茅蝉 kibocs谩tj谩k.

7 厂迟补迟颈蝉锄迟颈办谩办

Az EKB a nemzeti k枚zponti bankok seg铆ts茅g茅vel olyan statisztikai adatok sz茅les k枚r茅t fejleszti, gy疟jti, szerkeszti 茅蝉 terjeszti, amelyek sz眉ks茅gesek az EKB monet谩ris politik谩j谩nak t谩mogat谩s谩hoz, csak煤gy mint a K枚zponti Bankok Eur贸pai Rendszere, illetve az Eur贸pai Rendszerkock谩zati Test眉let p茅nz眉gyi stabilit谩ssal kapcsolatos 茅蝉 k眉l枚nb枚z艖 egy茅b feladatainak t谩mogat谩s谩hoz. Ezeket az adatokat felhaszn谩lj谩k 谩llami hat贸s谩gok, nemzetk枚zi szervezetek, a p茅nz眉gyi piacok szerepl艖i, a m茅dia 茅蝉 a nagyk枚z枚ns茅g is, 茅蝉 seg铆tik az EKB-t munk谩ja 谩tl谩that贸s谩g谩nak n枚vel茅蝉茅ben.

2024-ben az EKB kib艖v铆tette a p茅nzpiaci statisztik谩k adatszolg谩ltat贸inak k枚r茅t, 铆gy a kapcsol贸d贸 adat谩llom谩ny reprezentat铆vabb谩 v谩lt. Az EKB k枚zz茅tett a p茅nz眉gyi sz谩ml谩kra vonatkoz贸 煤j statisztik谩kat is, nevezetesen a h谩ztart谩sok befektet茅蝉i jegyeinek 谩llom谩ny谩ra vonatkoz贸 r茅蝉zletesebb adatokat, tov谩bb谩 megkezdte a k眉l枚nleges c茅l煤 gazdas谩gi egys茅gek negyed茅ves k眉ls艖 statisztik谩ival kapcsolatos 煤jabb adatok k枚zz茅t茅tel茅t. Az EKB 茅ghajlat- 茅蝉 term茅蝉zetv茅delmi terv茅nek r茅蝉zek茅nt az 茅ghajlattal kapcsolatos statisztikai mutat贸kat is tov谩bbfejlesztett茅k. Az EKB folytatta a bankok adatszolg谩ltat谩si terheinek cs枚kkent茅蝉茅t c茅lz贸 strat茅gi谩j谩nak v茅grehajt谩s谩t az integr谩lt jelent茅蝉i keretrendszer 茅蝉 az integr谩lt banki jelent茅蝉i sz贸t谩r alapj谩n.

7.1 Az euro枚vezetre vonatkoz贸 statisztik谩k fejleszt茅蝉e a v谩ltoz贸 szakpolitikai ig茅nyek kiel茅g铆t茅蝉e 茅rdek茅ben

Az euro p茅nzpiaci statisztik谩k adatszolg谩ltat贸i k枚r茅nek b艖v铆t茅蝉e

A p茅nzpiaci statisztikai adatszolg谩ltat谩s (MMSR) adatszolg谩ltat贸i k枚r茅nek b艖v眉l茅蝉e hozz谩j谩rul az euro p茅nzpiaci statisztik谩k min艖s茅g茅nek jav铆t谩s谩hoz. 2024. j煤lius 1-j茅n az MMSR adatszolg谩ltat贸i k枚r 24 煤j bankkal b艖v眉lt a megl茅v艖 45 adatszolg谩ltat贸 bank mellett. A b艖v眉l茅蝉 t枚bb euro枚vezeti orsz谩g eset茅ben n枚velte a minta m茅ret茅t, 茅蝉 els艖 alkalommal terjesztette ki az adatszolg谩ltat谩st Luxemburgra 茅蝉 Portug谩li谩ra.

Az 煤j adatszolg谩ltat贸kt贸l sz谩rmaz贸 adatokat be fogj谩k vonni a r枚vid lej谩rat煤 euro-kamatl谩b (鈧琒TR) sz谩m铆t谩s谩ba, amint meg谩llap铆tott谩k, hogy az 煤jonnan k枚z枚lt adatok megfelel艖 min艖s茅g疟ek. Az adatszolg谩ltat贸i k枚r b艖v眉l茅蝉e er艖s铆ti az euro p茅nzpiacokra vonatkoz贸 statisztik谩k reprezentativit谩s谩t, robusztuss谩g谩t 茅蝉 megb铆zhat贸s谩g谩t.

A p茅nz眉gyi sz谩ml谩kra vonatkoz贸 煤j statisztik谩k k枚zz茅t茅tele

2024 谩prilis谩ban az EKB megkezdte a h谩ztart谩sok befektet茅蝉i alapokban tartott r茅蝉zv茅nyeire/ befektet茅蝉i jegyeire vonatkoz贸 adatok k枚zz茅t茅tel茅t m枚g枚ttes eszk枚z枚k 茅蝉 眉gyf茅lszektor szerinti bont谩sban. Ezek az adatok alaposabb betekint茅蝉t ny煤jtanak a h谩ztart谩sok a befektet茅蝉i alapokon kereszt眉l fenn谩ll贸 k枚zvetett kitetts茅g茅be, 茅蝉 lehet艖v茅 teszik a p茅nz眉gyi m茅rleg眉k 茅蝉 az egyes eszk枚zoszt谩lyokkal 茅蝉 partnerekkel szembeni kitetts茅g眉k pontosabb elemz茅蝉茅t.

2024 okt贸ber茅ben, ^[77] m贸dos铆t谩s谩t k枚vet艖en az EKB megkezdte az egy茅b p茅nz眉gyi k枚zvet铆t艖kre (EPK-k) vonatkoz贸 p茅nz眉gyi sz谩ml谩kra vonatkoz贸 tov谩bbi adatok alszektoronk茅nti k枚zz茅t茅tel茅t. A monet谩ris p茅nz眉gyi int茅zm茅nyek (MPI-k) ut谩n az euro枚vezeten bel眉l a m谩sodik legnagyobb p茅nz眉gyi szektort alkot贸 EPK-k els艖sorban nem p茅nz眉gyi v谩llalatok (NPV-k), illetve kisebb m茅rt茅kben a h谩ztart谩sok 茅蝉 m谩s szektorok r茅蝉z茅re ny煤jtanak finansz铆roz谩st. Szerepet j谩tszanak tov谩bb谩 a vil谩g t枚bbi r茅蝉z茅be ir谩nyul贸 茅蝉 onnan 茅rkez艖 p茅nzeszk枚z枚k mozgat谩s谩ban is.

V茅gezet眉l: az NPV-k hitelviszonyt megtestes铆t艖 茅rt茅kpap铆rjainak finansz铆roz谩si csatorn谩kon kereszt眉l t枚rt茅n艖 kibocs谩t谩s谩ra vonatkoz贸 煤jonnan k枚zz茅tett adatok tov谩bbi inform谩ci贸kat ny煤jtanak az NPV-k piaci alap煤 finansz铆roz谩s谩r贸l az euro枚vezetben 茅蝉 az euro枚vezeti orsz谩gokban.

A k眉ls艖 statisztik谩kban szerepl艖 k眉l枚nleges c茅l煤 gazdas谩gi egys茅gekre vonatkoz贸 friss adatok

Az EKB 2024 谩prilis谩ban kezdte meg a k眉l枚nleges c茅l煤 gazdas谩gi egys茅gekre (煤n. SPE-k) vonatkoz贸 k眉ls艖 statisztik谩kban szerepl艖 煤jabb adatok k枚zz茅t茅tel茅t, ahogyan ez ^[78] szerepel. A 2020 els艖 negyed茅v茅re vonatkoz贸 adatokkal kezd艖d艖en az euro枚vezetben 茅蝉 az euro枚vezet orsz谩gaiban m疟k枚d艖 SPE-k negyed茅ves, hat谩rokon 谩tny煤l贸 tranzakci贸ira 茅蝉 poz铆ci贸ira vonatkoz贸 煤jabb t谩j茅koztat谩s c茅lja, hogy teljesebb k茅pet kapjunk az SPE-k szerep茅t illet艖en a k眉ls艖 statisztik谩k k眉l枚nb枚z艖 枚sszetev艖iben.^[79]

7.2 Az 茅ghajlattal kapcsolatos statisztikai mutat贸k tov谩bbfejleszt茅蝉e az EKB 茅ghajlat- 茅蝉 term茅蝉zetv茅delmi terv茅nek r茅蝉zek茅nt

Az EKB az 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal kapcsolatos statisztikai mutat贸kat h谩rom nagyobb csoportban teszi k枚zz茅.

• A fenntarthat贸 finansz铆roz谩sra vonatkoz贸 mutat贸k 谩ttekint茅蝉t adnak az euro枚vezeti rezidensek fenntarthat贸s谩gi jellemz艖kkel b铆r贸 hitelviszonyt megtestes铆t艖 茅rt茅kpap铆rjainak kibocs谩t谩s谩r贸l 茅蝉 azok 谩llom谩ny谩r贸l. Inform谩ci贸t ny煤jtanak tov谩bb谩 a fenntarthat贸 projektek 茅蝉 a kl铆masemleges gazdas谩gra t枚rt茅n艖 谩tt茅r茅蝉 finansz铆roz谩s谩t c茅lz贸 bev茅telekr艖l.
• A p茅nz眉gyi int茅zm茅nyekre vonatkoz贸 analitikus sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩si mutat贸k inform谩ci贸t szolg谩ltatnak a p茅nz眉gyi int茅zm茅nyek 茅rt茅kpap铆r- 茅蝉 hitelportf贸li贸inak sz茅n-dioxid-intenzit谩s谩r贸l, 茅蝉 铆gy seg铆tenek felm茅rni a szektor szerep茅t a kl铆masemleges gazdas谩gra t枚rt茅n艖 谩t谩ll谩s finansz铆roz谩s谩ban 茅蝉 megmutatni az ezzel kapcsolatos kock谩zatokat.
• A p茅nz眉gyi int茅zm茅nyek portf贸li贸inak fizikai kock谩zataira vonatkoz贸 analitikus mutat贸k jelzik az 茅ghajlatv谩ltoz谩s okozta term茅蝉zeti vesz茅lyek 鈥� p茅ld谩ul 谩rvizek 茅蝉 erd艖t眉zek 鈥� k枚vetkezt茅ben a hitelek, k枚tv茅nyek 茅蝉 r茅蝉zv茅nyek teljes铆tm茅ny茅re gyakorolt hat谩sb贸l ered艖 kock谩zatokat.

Ezeket a mutat贸kat a K枚zponti Bankok Eur贸pai Rendszer茅n (KBER) bel眉l kialak铆tott szoros egy眉ttm疟k枚d茅蝉ben 谩ll铆tj谩k 枚ssze, 茅蝉 azok az EKB sz茅lesebb k枚r疟 茅ghajlat- 茅蝉 term茅蝉zetv茅delmi terv茅nek r茅蝉z茅t k茅pezik. A mutat贸k 枚ssze谩ll铆t谩sa sor谩n sz谩mos EKB/KBER, illetve k眉ls艖 felek 谩ltal gy疟jt枚tt adatot haszn谩lnak; ilyenek t枚bbek k枚z枚tt az AnaCredit, az 脡rt茅kpap铆r-谩llom谩nystatisztika, az Int茅zm茅nyek 茅蝉 kapcsolt v谩llalkoz谩sok adatainak nyilv谩ntart谩sa (RIAD), valamint az 眉vegh谩zhat谩s煤 g谩zok kibocs谩t谩s谩ra vonatkoz贸 adatok, tov谩bb谩 a Katasztr贸fakock谩zat-kezel茅蝉i Tud谩sk枚zpont (DRMKC) kock谩zati adatokat tartalmaz贸 adatk枚zpontja (RDH), a Copernicus, az 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal foglalkoz贸 korm谩nyk枚zi munkacsoport (IPCC) 茅蝉 m谩s szervezetek fizikai vesz茅lyekre vonatkoz贸 adatai.

A mutat贸kat 2024. 谩prilisban friss铆tett茅k. A fenntarthat贸 p茅nz眉gyi mutat贸kat a fenntarthat贸 hitelviszonyt megtestes铆t艖 茅rt茅kpap铆rok biztos铆t茅ki szintj茅re vonatkoz贸 煤j adatokkal eg茅蝉z铆tett茅k ki. A sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩si 茅蝉 fizikai kock谩zati mutat贸k friss铆t茅蝉e keret茅ben jelent艖sen tov谩bbfejlesztett茅k a fogalmakat, a lefedetts茅get, az egys茅gess茅get 茅蝉 a felbontotts谩got.^[80] A fenntarthat贸 p茅nz眉gyi mutat贸k tov谩bbi bont谩s谩t 2024 szeptember茅ben tett茅k k枚zz茅; az adatk茅蝉zlet st谩tusz谩t k铆s茅rleti adatb贸l hivatalos KBER-statisztik谩v谩 m贸dos铆tott谩k.

Mindh谩rom adatk茅蝉zlettel kapcsolatban folytat贸dott a munka a rendelkez茅蝉re 谩ll贸 adatok 茅蝉 r茅蝉zletes bont谩sok min艖s茅g茅nek tov谩bbi jav铆t谩sa 茅rdek茅ben. A G20-ak adathi谩ny-kezel茅蝉i kezdem茅nyez茅蝉茅nek jegy茅ben m谩s kutat谩si ter眉leteket is vizsg谩lnak, nevezetesen az adapt谩ci贸ra ford铆tott kiad谩sok m茅r茅蝉茅t, a biztos铆t谩si fedezethez 茅蝉 a k枚zvetlen k眉lf枚ldi befektet茅蝉ekhez (FDI) kapcsol贸d贸 szempontokat, valamint a j枚v艖re vonatkoz贸 fizikai 茅蝉 谩tmeneti kock谩zati mutat贸k kidolgoz谩s谩nak koncepcion谩lis keret茅t. P谩rhuzamosan a nemzetk枚zi statisztikai szabv谩nyok 鈥� p茅ld谩ul a Nemzeti Sz谩ml谩k Rendszere 茅蝉 a Fizet茅蝉i m茅rleg k茅zik枚nyv 鈥� fejleszt茅蝉茅vel, amely lehet艖v茅 teszik az 茅ghajlattal kapcsolatos gazdas谩gi adatok tov谩bbi bont谩s谩t, ez v谩rhat贸an n枚velni fogja a sz贸ban forg贸 ter眉letekre vonatkoz贸 adatok hozz谩f茅rhet艖s茅g茅t az elk枚vetkez艖 茅vekben.

7.3 A banki adatszolg谩ltat谩s hat茅konys谩g谩nak jav铆t谩sa

Az EKB a bankok adatszolg谩ltat谩si terheinek cs枚kkent茅蝉茅t c茅lz贸 strat茅gi谩ja h谩rom pill茅ren alapul: i) m谩s eur贸pai 茅蝉 nemzeti hat贸s谩gokkal folytatott egy眉ttm疟k枚d茅蝉 a statisztikai, prudenci谩lis 茅蝉 szan谩l谩si adatszolg谩ltat谩s integr谩l谩sa 茅rdek茅ben; ii) a jelenlegi statisztikai adatszolg谩ltat谩s be茅p铆t茅蝉e az Integr谩lt Jelent茅蝉i Keretrendszerbe (IReF) a sz茅lesebb k枚r疟 integr谩ci贸 fel茅 vezet艖 els艖 l茅p茅蝉k茅nt; tov谩bb谩 iii) a bankszektorral folytatott egy眉ttm疟k枚d茅蝉 a hat贸s谩gok 谩ltal el艖铆rt adatszolg谩ltat谩si k枚vetelm茅nyek, illetve a bankok 谩ltal haszn谩lt kifejez茅蝉ek 茅蝉 meghat谩roz谩sok az Integr谩lt banki jelent茅蝉i sz贸t谩r (BIRD) r茅v茅n t枚rt茅n艖 枚sszekapcsol谩sa 茅rdek茅ben.

A m谩s hat贸s谩gokkal val贸 egy眉ttm疟k枚d茅蝉 2024-ben felgyorsult a k枚z枚s banki adatszolg谩ltat谩si bizotts谩g (JBRC) l茅trehoz谩s谩val, amelyben az EKB, az Eur贸pai Bankfel眉gyeleti Hat贸s谩g, az Eur贸pai Bizotts谩g, az Egys茅ges Szan谩l谩si Test眉let 茅蝉 az 茅rintett nemzeti hat贸s谩gok vesznek r茅蝉zt. 2024-ben a JBRC l茅trehozta az Adatszolg谩ltat谩si Kapcsolattart贸 Csoport (RCG) elnevez茅蝉疟 alstrukt煤r谩t, amely a banki 谩gazaton bel眉l a bankok szab谩lyoz贸i adatszolg谩ltat谩s谩val foglalkoz贸 szak茅rt艖ket t枚m枚r铆ti. Az RCG a hat贸s谩gokkal val贸 egy眉ttm疟k枚d茅蝉 茅蝉 v茅lem茅nycsere rendszeres csatorn谩jak茅nt m疟k枚dik. A JBRC els艖 sz谩m煤 priorit谩sa az 煤j 茅蝉 a megl茅v艖 jelent茅蝉ekben haszn谩land贸 k枚z枚s fogalmak 茅蝉 meghat谩roz谩sok kialak铆t谩sa.

Az IReF c茅lja az euro枚vezeti bankok statisztikai adatszolg谩ltat谩s谩nak 枚sszehangol谩sa. 2024-ben az EKB bejelentette, hogy az IReF keret茅ben az adatszolg谩ltat谩s a tervek szerint 2029 v茅g茅n kezd艖dik. Az 煤j 眉temterv a bankszektort贸l kapott visszajelz茅蝉eket is t眉kr枚zi, amelyek szerint biztos铆tani kell az IReF z枚kken艖mentes v茅grehajt谩s谩t.

2024-ben a hat贸s谩gokat 茅蝉 az 谩gazatot is mag谩ban foglal贸 BIRD egy眉ttm疟k枚d茅蝉 keret茅ben l茅trehozt谩k az els艖 integr谩lt fel眉gyeleti 茅蝉 statisztikai keretrendszereket. A BIRD honlapj谩n k枚zz茅tett茅k az integr谩lt adatmodellt, amely meghat谩rozza, hogyan nyerhet艖k ki az adatok a bankok bels艖 rendszereib艖l, tov谩bb谩 azokat a szab谩lyokat, amelyek szerint az adatokat 谩talak铆tj谩k a hat贸s谩gok 谩ltal ig茅nyelt jelent茅蝉ekk茅.

5. keretes 铆r谩s
A makrogazdas谩gi statisztik谩k tov谩bbfejleszt茅蝉e az euro枚vezet hat谩rokon 谩tny煤l贸 p茅nz眉gyi kapcsolatainak alaposabb megismer茅蝉e 茅rdek茅ben

Az EKB sz谩mos 煤j bont谩st tett k枚zz茅 az euro枚vezet fizet茅蝉i m茅rleg茅re 茅蝉 nemzetk枚zi befektet茅蝉i poz铆ci贸j谩ra (b.o.p./i.i.p.) vonatkoz贸 statisztik谩k 茅蝉 a negyed茅ves 谩gazati sz谩ml谩k (QSA) alapj谩n. Az 煤j adatok a globaliz谩ci贸val kapcsolatos, az EKB 2021-es monet谩ris politikai strat茅gi谩j谩nak fel眉lvizsg谩lat谩ban ismertetett m茅r茅蝉technikai kih铆v谩sokhoz kapcsol贸dnak, amelyek t枚bbek k枚z枚tt a multinacion谩lis v谩llalatok jelenl茅t茅vel 茅蝉 a nemzetk枚zi p茅nz眉gyi k枚zvet铆t茅蝉i l谩ncok b艖v眉l茅蝉茅vel f眉ggnek 枚ssze.

A b.o.p./i.i.p. adatk茅蝉zletben mostant贸l r茅蝉zletesebb 谩gazati, f枚ldrajzi 茅蝉 p茅nz眉gyi eszk枚zadatok, valamint a kifejezetten az SPE-kre vonatkoz贸 adatok is rendelkez茅蝉re 谩llnak; ezek k眉l枚n枚sen hasznosak a portf贸li贸befektet茅蝉ek 茅蝉 az FDI alakul谩s谩nak elemz茅蝉e szempontj谩b贸l. A sz贸ban forg贸 k茅t b.o.p./i.i.i.p. kateg贸ria volt a f艖 枚sszetev艖je az euro枚vezet nemzetk枚zi p茅nz谩ramaiban az elm煤lt 茅vek sor谩n bek枚vetkezett ingadoz谩soknak.^[81] A finansz铆roz谩si 谩raml谩sok elemz茅蝉茅hez 煤j adatok 谩llnak rendelkez茅蝉re az EPK-k alszektoraira vonatkoz贸an 鈥� amelyek mostant贸l a QSA-ban is rendelkez茅蝉re 谩llnak 鈥�, illetve az NPV-k a k眉l枚nf茅le finansz铆roz谩si konstrukci贸kon kereszt眉l t枚rt茅n艖 hitelviszonyt megtestes铆t艖 茅rt茅kpap铆r-kibocs谩t谩s谩t illet艖en. V茅g眉l a befektet茅蝉i alapokon kereszt眉l a h谩ztart谩sok 谩ltal tartott 谩llom谩nyra vonatkoz贸 煤j QSA-adatok 鈥� a m枚g枚ttes befektet茅蝉 t铆pusa 茅蝉 a szerz艖d艖 f茅l 谩gazata szerinti bont谩sban 鈥� megk枚nny铆tik a h谩ztart谩sok az egyes eszk枚zoszt谩lyoknak val贸 kitetts茅g茅nek elemz茅蝉茅t.

A b.o.p./i.i.i.p. statisztik谩k kib艖v铆tett 谩gazati bont谩sa 茅蝉 a h谩ztart谩sok k枚zvetett kitetts茅g茅re vonatkoz贸 煤j QSA-adatok a befektet茅蝉i alapok szektor谩nak t煤ls煤ly谩t jelzik az euro枚vezeten k铆v眉li rezidensek 谩ltal kibocs谩tott portf贸li贸befektet茅蝉i 茅rt茅kpap铆rok ter眉let茅n.^[82] A partnerorsz谩gok szerinti r茅蝉zletesebb bont谩s lehet艖v茅 teszi az euro枚vezet hat谩rokon 谩tny煤l贸 p茅nz眉gyi tranzakci贸inak alaposabb megismer茅蝉茅t a fejlett gazdas谩gok 茅蝉 a felt枚rekv艖 piacgazdas谩gok vonatkoz谩s谩ban egyar谩nt.^[83]

Az SPE-kr艖l 茅蝉 az EPK-kr贸l frissen k枚zz茅tett adatok r谩vil谩g铆tanak az euro枚vezet p茅nz眉gyi kapcsolataiban bet枚lt枚tt szerep眉kre. Az SPE-k 鈥� amelyek az orsz谩gok egy bizonyos csoportj谩ban kiemelt jelent艖s茅ggel b铆rnak 鈥� annak ellen茅re, hogy a sz茅khely眉k szerinti orsz谩gban csak igen korl谩tozott hat谩st gyakorolnak a re谩lgazdas谩gi tev茅kenys茅gre, jelent艖s p茅nz谩raml谩sokat mutatnak, 茅蝉 az euro枚vezeten bel眉l a hat谩rokon 谩tny煤l贸 k枚zvetlen k眉lf枚ldi t艖kebefektet茅蝉i kapcsolatok mintegy 30 %-谩茅rt felel艖sek (A. 谩bra).^[84] Az euro枚vezeti NPV-k r茅蝉z茅re ny煤jtott hitelek 23 %-谩t, az euro枚vezeti h谩ztart谩sok r茅蝉z茅re ny煤jtott hitelek 8 %-谩t EPK-k biztos铆tj谩k. Az NPV-k teljes hitelviszonyt megtestes铆t艖 茅rt茅kpap铆r-finansz铆roz谩s谩nak mintegy 15 %-谩t az euro枚vezet m谩s orsz谩gaiban m疟k枚d艖 finansz铆roz谩si csatorn谩kon kereszt眉l ny煤jtott谩k.

A) 谩bra

Az euro枚vezet k枚zvetlen k眉lf枚ldi k枚zvetlen t艖kebefektet茅蝉i poz铆ci贸i analitikai bont谩sban

(billi贸 EUR; id艖szak v茅gi 谩llom谩nyok)

8 Az EKB kutat谩si tev茅kenys茅gei

Ez a szakasz az EKB szakpolitikai szempontb贸l relev谩ns kutat谩sair贸l sz谩mol be, 茅蝉 a 2024-ben elv茅gzett feladatokat foglalja 枚ssze. Az EKB kutat谩s谩nak min艖s茅g茅r艖l sz贸l贸 besz谩mol贸val kezd艖dik, majd a kutat谩s 茅蝉 a szakpolitikai tan谩csad谩s 枚t f艖 ter眉let茅t, valamint az 茅v sor谩n el茅rt eredm茅nyeket, t枚bbek k枚z枚tt a mesters茅ges intelligencia hat谩saival kapcsolatos kutat谩sokat ismerteti. A Makrogazdas谩gi 茅蝉 p茅nz眉gyi heterogenit谩ssal foglalkoz贸 kutat谩si munkacsoport munk谩j谩t a 6. keretes 铆r谩s mutatja be.

Az EKB munkat谩rsai 2024-ben sz茅les k枚r疟 gazdas谩gi, monet谩ris 茅蝉 p茅nz眉gyi kutat谩sokat v茅geztek, amelyek 茅rt茅kes seg铆ts茅get ny煤jtottak a politikai d枚nt茅蝉hozatalhoz, t枚bbek k枚z枚tt a folyamatban l茅v艖 monet谩ris politikai strat茅gia fel眉lvizsg谩lat谩hoz. A fogyaszt贸i v谩rakoz谩sok felm茅r茅蝉茅n 茅蝉 a h谩ztart谩sok p茅nz眉gyi 茅蝉 fogyaszt谩si felm茅r茅蝉茅n eredm茅nyeit is felhaszn谩l贸 kutat谩sok p茅ld谩ul tov谩bbra is rendk铆v眉l fontos adatokat szolg谩ltattak a monet谩ris politika alak铆t谩s谩hoz.

Az EKB magas sz铆nvonal煤 kutat贸munk谩t k铆v谩n v茅gezni a jegybankok munk谩ja szempontj谩b贸l fontos ter眉leteken. 2024 decembere 贸ta az RePEc 鈥� a k枚zgazdas谩gi kutat谩sok k枚zponti indexe 鈥� a monet谩ris k枚zgazdas谩gtan ter眉let茅n m疟k枚d艖 int茅zm茅nyek k枚z枚tt az els艖 helyre sorolja az EKB-t, amelyet sorrendben a Nemzetk枚zi Valutaalap (IMF), illetve a Federal Reserve System korm谩nyz贸tan谩csa k枚vet. A t谩gabb 茅rtelemben vett makrogazdas谩gtani ter眉leten az EKB a 2023-as 茅vhez k茅pest egy helyet jav铆tva jelenleg a m谩sodik helyen 谩ll a Harvard Egyetem k枚zgazdas谩gi tansz茅ke m枚g枚tt, megel艖zve az IMF-et. A banki ter眉leten az EKB, egy helyet jav铆tva 2023-hoz k茅pest jelenleg az els艖 helyen 谩ll, megel艖zve a Chicag贸i Egyetem keret茅ben m疟k枚d艖 Booth School of Business-t 茅蝉 a Nemzetk枚zi Fizet茅蝉ek Bankj谩t (BIS). A vil谩g k枚zponti bankjai 茅蝉 hasonl贸 int茅zm茅nyei k枚z枚tt az EKB a m谩sodik helyen 谩ll az IMF m枚g枚tt, megel艖zve a Federal Reserve Boardot, a Federal Reserve Bank of New Yorkot 茅蝉 a BIS-t. Eur贸p谩ban az 枚sszes ter眉letet 茅蝉 int茅zm茅nyt tekintve 鈥� az egyetemeket is bele茅rtve 鈥� a harmadik helyen 谩ll (a London School of Economics and Political Science 茅蝉 a Paris School of Economics el艖zik meg).

A 2024 sor谩n v茅grehajtott kutat谩si projektek 枚t nagy t茅mak枚rbe sorolhat贸k. A nemzeti k枚zponti bankok valamennyi ter眉leten r茅蝉zt vettek a munk谩ban, amelyet a K枚zponti Bankok Eur贸pai Rendszer茅nek kutat谩si klaszterein bel眉li egy眉ttm疟k枚d茅蝉e is seg铆tett. A monet谩ris politika kialak铆t谩sa 茅蝉 v茅grehajt谩sa ter茅n a monet谩ris politika optim谩lis kialak铆t谩s谩val 茅蝉 az 煤j m疟k枚d茅蝉i kerettel, valamint m谩s fontos t茅m谩kkal, p茅ld谩ul a piac m疟k枚d茅蝉茅vel, a biztos铆t茅kokkal 茅蝉 a monet谩ris politika infl谩ci贸s dinamik谩ra gyakorolt hat谩s谩val kapcsolatos kutat谩sokat v茅geztek. A Challenges for Monetary Policy Transmission in a Changing World (ChaMP) kutat谩si h谩l贸zat 茅gisze alatt jelent艖s kutat谩sokat v茅geztek a v谩ltoz贸 monet谩ris politikai transzmisszi贸s mechanizmusok m茅lyebb megismer茅蝉e 茅rdek茅ben. M谩sodszor, az euro枚vezeten bel眉li gazdas谩gi fejlem茅nyek ter茅n a kutat谩si projektek keret茅ben elemz茅蝉eket v茅geztek a v谩llalatokat, a termel茅kenys茅get 茅蝉 a beruh谩z谩sokat, a h谩ztart谩sok fogyaszt谩s谩t, a munkaer艖piacokat, az 谩rakat 茅蝉 a gazdas谩gi tev茅kenys茅geket illet艖en, tov谩bb谩 煤j m贸dszereket 茅蝉 technik谩kat dolgoztak ki az el艖rejelz茅蝉ek min艖s茅g茅nek jav铆t谩sa 茅rdek茅ben. Harmadszor, a vil谩ggazdas谩g elemz茅蝉e ter茅n a projektek a nemzetk枚zi monet谩ris rendszert, a glob谩lis p茅nz眉gyi piacokat 茅蝉 kereskedelmet, a glob谩lis tovagy疟r疟z艖 hat谩sokat, az infl谩ci贸 nemzetk枚zi mozgat贸rug贸it 茅蝉 a glob谩lis n枚veked茅蝉i kil谩t谩sokat vizsg谩lt谩k. Negyedszer, a gazdas谩gi 茅蝉 monet谩ris uni贸 (GMU) integr谩ci贸ja 茅蝉 korm谩nyz谩sa t茅mak枚r茅ben a kutat谩sok els艖sorban a fisk谩lis politika a makrogazdas谩gra gyakorolt hat谩saira 枚sszpontos铆tottak, bele茅rtve az EU k枚vetkez艖 gener谩ci贸s programj谩nak (NGEU) elfogad谩s谩t, az uni贸s k枚lts茅gvet茅蝉i keret reformj谩t, a fisk谩lis politika 茅蝉 az infl谩ci贸 枚sszef眉gg茅蝉eit, illetve a monet谩ris 茅蝉 fisk谩lis k枚lcs枚nhat谩sokat. 脰t枚dsz枚r, a p茅nz眉gyi stabilit谩s, a (makro)prudenci谩lis politik谩k 茅蝉 a bankfel眉gyelet ter眉let茅n a kutat谩sok a bankok 茅蝉 a nem banki int茅zm茅nyek ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅re, a monet谩ris politika a p茅nz眉gyi piacokra 茅蝉 p茅nz眉gyi stabilit谩sra gyakorolt hat谩saira, valamint a prudenci谩lis politik谩k kialak铆t谩s谩ra 茅蝉 茅rt茅kel茅蝉茅re terjedtek ki. A bankfel眉gyelet ter茅n v茅gzett kutat谩sok els艖sorban a fel眉gyelet 丑补迟茅办辞苍测蝉谩驳谩谤补 茅蝉 az 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal kapcsolatos szab谩lyoz谩snak a bankok magatart谩s谩ra gyakorolt hat谩s谩ra ir谩nyultak. A digit谩lis jegybankp茅nzzel kapcsolatos kutat谩sok 2024-ben is folytat贸dtak, 茅蝉 sz谩mos tervez茅蝉i jellemz艖 (pl. d铆jaz谩s, tart谩si korl谩tok 茅蝉 adatv茅delem) k枚vetkezm茅nyeit vizsg谩lt谩k.

A mesters茅ges intelligencia gyors fejl艖d茅蝉e k枚vetkez茅ben az EKB-n谩l is jelent艖s kutat贸munka indult a mesters茅ges intelligencia a gazdas谩gra 茅蝉 politikai d枚nt茅蝉hozatalra gyakorolt hat谩sainak jobb megismer茅蝉e 茅rdek茅ben. 2024-ben k眉l枚n枚s figyelmet kapott t枚bbek k枚z枚tt a mesters茅ges intelligencia alkalmaz谩sa a gazdas谩gi elemz茅蝉, p茅ld谩ul a gazdas谩gi el艖rejelz茅蝉ek 茅蝉 a k枚zponti banki kommunik谩ci贸 elemz茅蝉e ter茅n. Az el艖bbi eset茅ben a kutat谩s a g茅pi tanul谩si technik谩k lehets茅ges alkalmaz谩s谩t vizsg谩lta az infl谩ci贸 el艖rejelz茅蝉茅ben. Ezek a technik谩k k茅pesek figyelembe venni a gazdas谩gi dinamika saj谩toss谩gait, ez谩ltal fejleszteni lehet az el艖rejelz茅蝉ek min艖s茅g茅t z疟rzavaros id艖szakokban. M谩s kutat谩sok a nagy nyelvi modellek (LLM) 谩ltal gener谩lt h铆rek sz枚veges elemz茅蝉茅b艖l sz谩rmaz贸 hangulati mutat贸kat haszn谩ltak a gazdas谩gi tev茅kenys茅g r枚vid t谩v煤 el艖rejelz茅蝉e sor谩n.^[85] A k枚zponti banki kommunik谩ci贸 eset茅ben az LLM-ek 谩ltal gener谩lt sz枚veges elemz茅蝉 seg铆ts茅g茅vel azt vizsg谩lt谩k, hogy az EKB nyilatkozatai hogyan befoly谩solj谩k a p茅nz眉gyi piacokat, k眉l枚n枚sen gazdas谩gi bizonytalans谩g idej茅n. Az ilyen t铆pus煤 kutat谩sok betekint茅蝉t ny煤jtanak abba, hogyan seg铆theti a k枚zponti banki kommunik谩ci贸 谩ltal t眉kr枚z枚tt hangulat az infl谩ci贸ra 茅蝉 a kamatl谩bakra vonatkoz贸 piaci v谩rakoz谩sok alaposabb megismer茅蝉茅t.^[86]

Az EKB 2024-ben is magas szint疟 kutat谩sokat folytatott. Az EKB munkat谩rsai 枚sszesen 124 tanulm谩nyt publik谩ltak a tanulm谩nysorozatban 茅蝉 12 cikket jelentettek meg a 碍耻迟补迟谩蝉i Szeml茅ben (Research Bulletin). Sz谩mos munkadokumentum k眉ls艖 tudom谩nyos foly贸iratokban is megjelent.

9 Jogi tev茅kenys茅gek 茅蝉 feladatok

Ez a fejezet az Eur贸pai Uni贸 B铆r贸s谩g谩nak (EUB) az EKB-t 茅rint艖 joghat贸s谩g谩val foglalkozik, t谩j茅koztat谩st ny煤jt az EKB-v茅lem茅nyekr艖l, valamint az EKB-val a hat谩sk枚r茅be tartoz贸 jogszab谩lytervezetekr艖l folytatand贸 konzult谩ci贸 ir谩nti k枚telezetts茅g elmulaszt谩s谩nak eseteir艖l. Besz谩mol tov谩bb谩 a monet谩ris finansz铆roz谩s 茅蝉 a kiv谩lts谩gos hozz谩f茅r茅蝉 tilalma betart谩s谩nak EKB 谩ltali ellen艖rz茅蝉茅r艖l.

9.1 Az Eur贸pai Uni贸 B铆r贸s谩g谩nak az EKB-ra vonatkoz贸 illet茅kess茅ge

2024 j煤nius谩ban a T枚rv茅nysz茅k elutas铆totta a Banca Carige r茅蝉zv茅nyeseinek k谩rt茅r铆t茅蝉i k茅relm茅t (T-134/21, Malacalza Investimenti 茅蝉 Malacalza kontra EKB), amelyben a szerint眉k az EKB 谩ltal a bank felett 2014 茅蝉 2019 k枚z枚tt gyakorolt fel眉gyeleti hat谩sk枚r茅nek keret茅ben hozott int茅zked茅蝉ekkel okozott k谩r茅rt ig茅nyeltek k谩rt茅r铆t茅蝉t. 脥t茅let茅ben a T枚rv茅nysz茅k mindenekel艖tt meg谩llap铆totta, hogy az EKB k枚z茅rdek疟 c茅lb贸l, azaz a piacok megfelel艖 m疟k枚d茅蝉茅nek 茅蝉 stabilit谩s谩nak biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben gyakorolja fel眉gyeleti hat谩sk枚r茅t. Az EKB szerz艖d茅蝉en k铆v眉li felel艖ss茅ge a fel眉gyeleti hat谩sk枚r gyakorl谩s谩val 枚sszef眉gg艖 cselekm茅nyek茅rt 茅蝉 mulaszt谩sok茅rt ez茅rt korl谩tozott, ez ugyanis mag谩nszem茅lyek sz谩m谩ra jogokat keletkeztet艖 jogszab谩ly megs茅rt茅蝉茅t felt茅telezi. A T枚rv茅nysz茅k ugyanakkor a megl茅v艖 铆t茅lkez茅蝉i gyakorlattal 枚sszhangban elismerte, hogy az 谩ltal谩nos jogelvek 鈥� mint p茅ld谩ul a megfelel艖 眉gyint茅z茅蝉 elve 鈥� megs茅rt茅蝉e szerz艖d茅蝉en k铆v眉li felel艖ss茅get keletkeztethet. Ebben az 眉gyben azonban a T枚rv茅nysz茅k arra a k枚vetkeztet茅蝉re jutott, hogy nem s茅rtettek meg 谩ltal谩nos jogelvet. Az 眉gyben az EUB-nak el艖sz枚r ny铆lt lehet艖s茅ge arra, hogy 茅rt茅kelje egy az EKB fel眉gyeleti elj谩r谩sa miatt ind铆tott k谩rt茅r铆t茅蝉i kereset megalapozotts谩g谩t. Jelenleg fellebbez茅蝉 van folyamatban (C-557/24 P, Malacalza Investimenti 茅蝉 Malacalza kontra EKB).

2024 j煤nius谩ban a T枚rv茅nysz茅k elutas铆tott h茅t keresetet^[87], amelyeket fel眉gyelt bankok ny煤jtottak be a nemzeti bet茅tbiztos铆t谩si rendszerekhez 茅蝉 az egys茅ges szan谩l谩si alaphoz val贸 el艖zetes hozz谩j谩rul谩s r茅蝉z茅t k茅pez艖 visszavonhatatlan fizet茅蝉i k枚telezetts茅gv谩llal谩sok kapcs谩n el艖铆rt levon谩si k枚vetelm茅ny 茅蝉 jelent茅蝉t茅teli k枚vetelm茅ny megsemmis铆t茅蝉茅t k茅rve. Az EKB a k茅rd茅蝉es int茅zked茅蝉eket a 2. pill茅r keret茅ben hozta a bankok t艖kehelyzet茅nek t煤l茅rt茅kel茅蝉茅b艖l ad贸d贸 kock谩zat fedez茅蝉茅re, amely abb贸l eredt, hogy a visszavonhatatlan fizet茅蝉i k枚telezetts茅gv谩llal谩st fedez艖 biztos铆t茅k 谩truh谩z谩sa miatt keletkez艖 gazdas谩gi vesztes茅get nem vett茅k figyelembe, 铆gy az m谩r nem volt felhaszn谩lhat贸 a vesztes茅gek folyamatos fedez茅蝉茅re. Az EKB ezeket az int茅zked茅蝉eket egy 煤j m贸dszertannal 枚sszhangban hozta, mely tekintettel van a T枚rv茅nysz茅k 2020 贸ta hozott 铆t茅leteire 鈥� ezek arra hivatkozva semmis铆tett茅k meg az ilyen int茅zked茅蝉eket elrendel艖 hat谩rozatokat, hogy nem 茅rt茅kelt茅k egyedileg, hogy a felt谩rt kock谩zatot hogyan kezelt茅k 茅蝉 fedezt茅k a bankok 谩ltal bevezetett int茅zked茅蝉ekkel 茅蝉 az 谩ltaluk tartott szavatol贸t艖k茅vel 茅蝉 likvid eszk枚z枚kkel. Az EKB ezen 煤j hat谩rozataiban arra t枚rekszik, hogy az int茅zked茅蝉 jobban t眉kr枚zze az elv茅gzett egyedi 茅rt茅kel茅蝉t. E hat谩rozatokat a T枚rv茅nysz茅k a fent eml铆tett h茅t 铆t茅lettel helybenhagyta, 茅蝉 meger艖s铆tette, hogy az EKB helyesen alkalmazta az SSM-rendelet 16. cikk茅t annak 茅rt茅kel茅蝉ekor,^[88] hogy a bankok ki voltak-e t茅ve nem kell艖en fedezett kock谩zatnak, illetve akkor, amikor int茅zked茅蝉t 铆rt el艖 a kock谩zat fedez茅蝉茅re. A h茅t bank k枚z眉l n茅gy fellebbezett az 眉gy茅ben hozott 铆t茅let ellen, a fellebbez茅蝉eket jelenleg vizsg谩lja az EUB.

2024 谩prilis谩ban az EUB (枚t枚dik tan谩csa) 铆t茅letet hozott a n茅met Sz枚vets茅gi K枚zigazgat谩si B铆r贸s谩g 谩ltal k茅rt el艖zetes d枚nt茅蝉hozatali elj谩r谩sban (C-758/22. 茅蝉 C-759/22. sz. egyes铆tett 眉gyek). Az 眉gyben az el艖terjeszt艖 b铆r贸s谩g azt k铆v谩nta tiszt谩zni, hogy a nyugd铆jp茅nzt谩rakra vonatkoz贸 statisztikai adatszolg谩ltat谩si k枚vetelm茅nyekr艖l sz贸l贸, 2018. janu谩r 26-i (EU) 2018/231 EKB-rendelet 茅rtelm茅ben nyugd铆jp茅nzt谩rnak min艖s眉lnek-e bizonyos n茅metorsz谩gi, k枚lcs枚n枚ss茅gi alapon m疟k枚d艖 foglalkoztat贸i biztos铆t贸int茅zetek, 茅蝉 铆gy vonatkoznak-e r谩juk az EKB statisztikai adatk枚zl茅蝉i k枚vetelm茅nyei. A felperesek azzal 茅rveltek, hogy ezek t谩rsadalombiztos铆t谩si alapok, 铆gy nem vonatkoznak r谩juk az EKB adatk枚zl茅蝉i k枚vetelm茅nyei. A B铆r贸s谩g meg谩llap铆totta, hogy a felperesek nyugd铆jalapnak tekinthet艖k, mivel tev茅kenys茅geik eleget tesznek az ezen szektorba sorol谩s n茅gy krit茅rium谩nak. 脰sszegezve, i. rendeltet茅蝉眉k, hogy nyugell谩t谩ssal, hal谩lesettel 茅蝉 rokkants谩ggal 枚sszef眉gg艖 kock谩zatok fedez茅蝉茅re szolg谩l贸 ell谩t谩sokat ny煤jtsanak; ii. ir谩ny铆t谩si jogk枚rrel 茅蝉 teljes k枚r疟 sz谩mviteli nyilv谩ntart谩ssal rendelkeztek; iii. tagjaik jelent艖s t枚bbs茅g茅nek csatlakoznia kellett a k枚lcs枚n枚ss茅gi alapon m疟k枚d艖 biztos铆t贸int茅zetekhez, amelyek 鈥� elviekben 鈥� m谩sok szem茅lyeknek nem ny煤jthattak szolg谩ltat谩sokat; valamint iv. a szolg谩ltat谩sokat az 谩llam nem garant谩lta, azok a befizetett hozz谩j谩rul谩sok 枚sszeg茅t艖l 茅蝉 att贸l f眉ggtek, hogy a k枚lcs枚n枚ss茅gi alapon m疟k枚d艖 biztos铆t贸int茅zetek mennyire sikeresen gazd谩lkodtak az eszk枚zeikkel. Az 眉gy az茅rt fontos, mert meger艖s铆ti, hogy az EKB-nak jog谩ban 谩ll statisztikai adatokat gy疟jtenie a felperesek 鈥� mint nyugd铆jalapok 鈥� p茅nz眉gyi tev茅kenys茅geir艖l. Mivel a nyugd铆jalapok fontos szerepet t枚ltenek be az euro枚vezet gazdas谩g谩ban, ezekre az inform谩ci贸kra a K枚zponti Bankok Eur贸pai Rendszere (KBER) feladatainak ell谩t谩s谩hoz sz眉ks茅g van, k眉l枚n枚sen ami a monet谩ris politik谩t illeti.

9.2 EKB-v茅lem茅nyek 茅蝉 a meg nem felel茅蝉 esetei

Az Eur贸pai Uni贸 m疟k枚d茅蝉茅r艖l sz贸l贸 szerz艖d茅蝉 127. cikk茅nek (4) bekezd茅蝉e 茅蝉 282. cikk茅nek (5) bekezd茅蝉e el艖铆rja az EKB-val a konzult谩ci贸t az EKB hat谩sk枚r茅be tartoz贸 b谩rmely eur贸pai uni贸s vagy nemzeti jogszab谩lytervezettel kapcsolatban. Az EKB minden v茅lem茅ny茅t k枚zz茅teszik az EUR-Lex honlapj谩n.

2024-ben kilenc olyan egy茅rtelm疟 茅蝉 fontos esetet regisztr谩ltak, amikor nem tartott谩k be az EKB-val a jogszab谩lytervezetekr艖l folytatand贸 konzult谩ci贸 k枚telezetts茅g茅t. N茅gy esetben uni贸s jogi aktusokr贸l, h谩rom esetben pedig nemzeti jogszab谩lyokr贸l volt sz贸. Az EKB h茅t esetben saj谩t kezdem茅nyez茅蝉疟 v茅lem茅nyt fogadott el. K茅t esetben k枚teless茅gszeg茅蝉i 茅rtes铆t茅蝉t adott ki.

Az els艖 uni贸s jogi aktussal kapcsolatos 眉gy az alternat铆v befektet茅蝉i alapokr贸l sz贸l贸 ir谩nyelvre ir谩nyul贸 uni贸s javaslatra vonatkozott. Az 眉gy az茅rt sz谩m铆t egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak, mert a k枚vetkez艖ket 茅rinti: a KBER hozz谩f茅r茅蝉e az alternat铆v befektet茅蝉i alapok 谩gazat谩val kapcsolatos r茅蝉zletes adatokhoz 茅蝉 az EKB e szektorra vonatkoz贸 statisztikai k枚vetelm茅nyei. A m谩sodik uni贸s vonatkoz谩s煤 眉gy a P茅nzmos谩s 茅蝉 Terrorizmusfinansz铆roz谩s Elleni Hat贸s谩g (AMLA) l茅trehoz谩s谩r贸l sz贸l贸 rendeletet 茅rintette. Az 眉gy az茅rt sz谩m铆t egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak, mert rendelkez茅蝉eket tartalmaz az AMLA 茅蝉 az EKB k枚z枚tti egy眉ttm疟k枚d茅蝉r艖l. A harmadik uni贸s vonatkoz谩s煤 眉gy az 茅p眉letek energiahat茅konys谩g谩r贸l sz贸l贸 ir谩nyelvet 茅rintette. Az 眉gy az茅rt sz谩m铆t egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak, mert az EKB-nak hozz谩 kell f茅rnie az energetikai tan煤s铆tv谩nyokhoz. A negyedik uni贸s vonatkoz谩s煤 眉gynek a fenntarthat贸s谩ggal kapcsolatos v谩llalati 谩tvil谩g铆t谩sr贸l sz贸l贸 ir谩nyelv volt a t谩rgya. Az 眉gy az茅rt sz谩m铆t egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak, mert l茅nyeges a k枚rnyezeti, t谩rsadalmi 茅蝉 ir谩ny铆t谩si (ESG) kock谩zatok bankok 谩ltali kezel茅蝉e szempontj谩b贸l, 茅蝉 mert minden 茅rintett hat贸s谩g^[89] k枚z枚tt biztos铆tani kell a koordin谩ci贸t 茅蝉 az inform谩ci贸cser茅t. Az 枚t枚dik uni贸s vonatkoz谩s煤 眉gy a k枚rnyezeti, t谩rsadalmi 茅蝉 ir谩ny铆t谩si (ESG) min艖s铆t茅蝉i tev茅kenys茅gek 谩tl谩that贸s谩g谩r贸l 茅蝉 integrit谩s谩r贸l sz贸l贸 rendeletet 茅rintette. Az 眉gyet az茅rt tartott谩k egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak, mert az eurorendszer fedezetts茅gi k枚vetelm茅nyeinek a rendszer 谩ltali f眉ggetlen 茅rt茅kel茅蝉e a t谩rgya.

A meg nem felel茅蝉 els艖 nemzeti vonatkoz谩s煤 esete a Bolg谩r Nemzeti Bankot (袘褗谢谐邪褉褋泻邪 薪邪褉芯写薪邪 斜邪薪泻邪) 茅rint艖 bolg谩r t枚rv茅nyekkel kapcsolatos. Az 眉gy az茅rt sz谩m铆t egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak, mert a Bolg谩r Nemzeti Bank 别濒苍枚办茅nek 茅蝉 al别濒苍枚办einek 眉gyviv艖 miniszter别濒苍枚办k茅 val贸 ideiglenes kinevez茅蝉e fontos agg谩lyokat vet fel a Bolg谩r Nemzeti Bank f眉ggetlens茅g茅vel kapcsolatban. A m谩sodik 眉gy egy g枚r枚g t枚rv茅nnyel kapcsolatos, amely az 谩llam g枚r枚g bankokban fenn谩ll贸 r茅蝉zesed茅蝉eit k眉l枚nb枚z艖 k枚zjogi szerveknek adn谩 谩t. Az 眉gy az茅rt sz谩m铆t egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak, mert a t枚rv茅ny 茅rinti az EKB k枚zvetlen fel眉gyelete al谩 tartoz贸 g枚r枚g hitelint茅zeteket. A harmadik eset egy magyar t枚rv茅nyre vonatkozik, amely a Magyar Nemzeti Bankot a kiberbiztons谩gi t枚rv茅ny hat谩lya al谩 helyezi. Az 眉gy a Magyar Nemzeti Bank f眉ggetlens茅g茅re gyakorolt hat谩sa miatt sz谩m铆t egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak. A negyedik 眉gy egy m谩ltai t枚rv茅nyre vonatkozik, amely a 惭谩濒迟补i K枚zponti Bank 别濒苍枚办茅nek 茅蝉 al别濒苍枚办einek a javadalmaz谩s谩t 茅rinti. Az 眉gy a 惭谩濒迟补i K枚zponti Bank f眉ggetlens茅g茅re gyakorolt hat谩sa miatt sz谩m铆t egy茅rtelm疟nek 茅蝉 fontosnak.

Az EKB n茅gy v茅lem茅nyt fogadott el uni贸s jogalkot谩si javaslatokr贸l, az al谩bbiak t谩rgy谩ban: i. p茅nzforgalmi 茅蝉 elektronikusp茅nz-szolg谩ltat谩sok, ii. monet谩ris meg谩llapod谩sok eur贸t haszn谩l贸 harmadik orsz谩gokkal, iii. adatszolg谩ltat谩si k枚vetelm茅nyek a p茅nz眉gyi szolg谩ltat谩sok 茅蝉 a befektet茅蝉t谩mogat谩s ter眉let茅n, valamint iv. a p茅nz眉gyi adatok hozz谩f茅r茅蝉i kerete.

Az EKB 38 v茅lem茅nyt fogadott el nemzeti jogszab谩lytervezetekr艖l. Nemzeti jogszab谩lyokr贸l gyakran egyn茅l t枚bb t谩rgyban fogad el v茅lem茅nyt. Az EKB elfogadott:
鈥� t铆z v茅lem茅nyt a k茅蝉zp茅nzhez val贸 hozz谩f茅r茅蝉r艖l;
- hat v茅lem茅ny a nemzeti k枚zponti bankokr贸l (NKB-k);
- 枚t v茅lem茅ny a Nemzetk枚zi Valutaalappal kapcsolatos 眉gyekben;
鈥� n茅gy v茅lem茅nyt banki k眉l枚nad贸kr贸l vagy p茅nz眉gyi tranzakci贸s ad贸kr贸l;
鈥� k茅t v茅lem茅nyt a kiberbiztons谩gr贸l;
鈥� k茅t v茅lem茅nyt a nemzetk枚zi szankci贸kr贸l;
鈥� egy v茅lem茅nyt az euro bevezet茅蝉茅r艖l;
鈥� egy v茅lem茅nyt a fizet茅蝉i rendszerek felvigy谩z谩s谩r贸l;
鈥� egy v茅lem茅nyt a tartal茅kk茅pz茅蝉i k枚vetelm茅nyr艖l;
鈥� egy v茅lem茅nyt a kriptoeszk枚z枚kr艖l;
鈥� egy v茅lem茅nyt a hitelfelvev艖knek ny煤jtott seg铆ts茅gr艖l;
- egy v茅lem茅ny a k枚zponti szerz艖d艖 f茅l szan谩l谩s谩ra vonatkoz贸an;
鈥� egy v茅lem茅nyt a lobbitev茅kenys茅g nyilv谩ntart谩sba v茅tel茅re vonatkoz贸 k枚vetelm茅nyeknek egy nemzeti k枚zponti bank tiszts茅gvisel艖ire val贸 alkalmaz谩s谩r贸l;
鈥� egy v茅lem茅nyt a s眉rg艖ss茅gi likvidit谩si t谩mogat谩snak egy nemzeti k枚zponti bank 谩ltali biztos铆t谩s谩r贸l;
鈥� egy v茅lem茅nyt a p茅nzforgalmi statisztikai adatok jelent茅蝉茅r艖l;
鈥� egy v茅lem茅nyt egy nemzeti p茅nz眉gyi stabilit谩si tan谩csr贸l.

9.3 A monet谩ris finansz铆roz谩s 茅蝉 a kiv谩lts谩gos hozz谩f茅r茅蝉 tilalma

Az Eur贸pai Uni贸 m疟k枚d茅蝉茅r艖l sz贸l贸 szerz艖d茅蝉 271. cikke (d) pontja 茅rtelm茅ben az EKB feladata annak figyelemmel k铆s茅r茅蝉e, hogy az EU nemzeti k枚zponti bankjai (NKB-k) megfelelnek-e a Szerz艖d茅蝉 123. 茅蝉 124. cikk茅ben, valamint a 3603/93/EK 茅蝉 a 3604/93/EK tan谩csi rendeletekben foglalt tilalmaknak. A 123. cikk megtiltja az EKB-nak 茅蝉 az NKB-knak, hogy foly贸sz谩mlahiteleket vagy b谩rmilyen m谩s hitelt ny煤jtsanak korm谩nyoknak 茅蝉 az EU int茅zm茅nyeinek vagy test眉leteinek, valamint, hogy az els艖dleges piacon ezen int茅zm茅nyek 谩ltal kibocs谩tott ad贸ss谩ginstrumentumokat v谩s谩roljanak. A 124. cikk megtilt minden olyan, nem prudenci谩lis megfontol谩son alapul贸 int茅zked茅蝉t, amely korm谩nyok, valamint az EU int茅zm茅nyeinek 茅蝉 test眉leteinek p茅nzint茅zetekhez val贸 kiv谩lts谩gos hozz谩f茅r茅蝉茅t biztos铆tja. Az EKB 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉谩val p谩rhuzamosan az Eur贸pai Bizotts谩g is figyelemmel k铆s茅ri, hogy a tag谩llamok betartj谩k-e a fenti rendelkez茅蝉eket.

Az EKB figyelemmel k铆s茅ri tov谩bb谩 az uni贸s NKB-k a m谩sodlagos piacokon t枚rt茅n艖 ad贸ss谩ginstrumentum-v谩s谩rl谩sait, ahol az instrumentumokat a belf枚ldi k枚zszektor, m谩s tag谩llamok k枚zszektora, valamint az EU int茅zm茅nyei 茅蝉 test眉letei bocs谩tott谩k ki. A 3603/93/EK tan谩csi rendelet vonatkoz贸 r茅蝉zei szerint a k枚zszektor ad贸ss谩ginstrumentumainak m谩sodlagos piacon t枚rt茅n艖 megv谩s谩rl谩s谩t tilos a Szerz艖d茅蝉 123. cikke c茅lj谩nak kij谩tsz谩s谩ra haszn谩lni.

A 2024. 茅vre vonatkoz贸an az EKB 谩ltal lefolytatott ellen艖rz茅蝉 igazolta, hogy a Szerz艖d茅蝉 123. 茅蝉 124. cikk茅ben foglaltakat 谩ltal谩ban tiszteletben tartott谩k.

Az EKB tov谩bbra is figyelemmel k铆s茅ri a Magyar Nemzeti Bank r茅蝉zv茅tel茅t a Budapesti 脡rt茅kt艖zsd茅ben, mivel a Budapesti 脡rt茅kt艖zsde t枚bbs茅gi tulajdon谩nak Magyar Nemzeti Bank 谩ltali 2015-ben t枚rt茅nt megv谩s谩rl谩sa m茅g mindig 煤gy tekinthet艖, hogy monet谩ris finansz铆roz谩si aggodalmakra ad okot.

A k枚zszektor Nemzetk枚zi Valutaalappal (IMF) szembeni k枚telezetts茅geinek NKB-k 谩ltali finansz铆roz谩sa nem sz谩m铆t monet谩ris finansz铆roz谩snak, amennyiben olyan k眉lf枚ldi k枚vetel茅蝉eket eredm茅nyez, amelyek a tartal茅keszk枚z枚k minden jellemz艖j茅vel b铆rnak. Ugyanakkor a kor谩bbi 茅vekben a Nationale Bank van Belgi毛/Banque Nationale de Belgique 茅蝉 a Banque de France 谩ltal a s煤lyosan elad贸sodott szeg茅ny orsz谩goknak ad贸ss谩gk枚nny铆t茅蝉 c茅lj谩b贸l az IMF-en kereszt眉l ny煤jtott p茅nz眉gyi adom谩nyok nem eredm茅nyeztek k眉lf枚ldi k枚vetel茅蝉eket, 茅蝉 ez茅rt tov谩bbra is sz眉ks茅g van korrekci贸s int茅zked茅蝉ekre.

A spanyol p茅nz眉gyi inform谩ci贸s egys茅g (Servicio Ejecutivo de la Comisi贸n de Prevenci贸n del Blanqueo de Capitales e Infracciones Monetarias 鈥� Sepblac) a Banco de Espa帽a 谩ltal t枚rt茅n艖 finansz铆roz谩sa nem 枚sszeegyeztethet艖 a p茅nz眉gyi finansz铆roz谩s a 123. cikkben meghat谩rozott tilalm谩val, mivel a Sepblac 谩llami szervnek min艖s眉l. A Sepblac-kal kapcsolatos megold谩st ennek megfelel艖en a tilalomnak val贸 megfelel茅蝉 茅rdek茅ben fel眉l kell vizsg谩lni.

10 Az EKB eur贸pai uni贸s 茅蝉 nemzetk枚zi k枚rnyezetben

Az EKB 2024-ben is ny铆lt p谩rbesz茅det folytatott eur贸pai 茅蝉 nemzetk枚zi partnereivel. Az EKB kapcsolata az Eur贸pai Parlamenttel az EKB 别濒蝉锄谩尘辞濒迟补迟丑补迟贸蝉谩驳i keretrendszer茅nek k枚zponti eleme. Az EKB rendszeres meghallgat谩sokat 茅蝉 lev茅lv谩lt谩sokat folytatott az Eur贸pai Parlament Gazdas谩gi 茅蝉 Monet谩ris Bizotts谩g谩val (ECON). Emellett az EKB a digit谩lis eur贸val kapcsolatos folyamatban l茅v艖 munk谩ja r茅蝉zek茅nt egy眉ttm疟k枚d枚tt az ECON-nal. A nemzetk枚zi sz铆nt茅ren az EKB egyeztet茅蝉eket folytatott G20-as partnereivel, 茅蝉 nyomat茅kos铆totta, hogy mind a bankszektor, mind a nem banki p茅nz眉gyi k枚zvet铆t艖i szektor rezilienci谩j谩t er艖s铆teni kell, valamint tov谩bbi l茅p茅蝉eket kell tenni a G20-csoport elfogadott 眉temterveinek 茅蝉 a B谩zel III v茅grehajt谩sa ter茅n. Az EKB a Nemzetk枚zi Valutaalapn谩l (IMF) folytatott, a k枚zponti bankok szempontj谩b贸l relev谩ns szakpolitikai egyeztet茅蝉ekben is k枚zrem疟k枚d枚tt, t枚bbek k枚z枚tt az IMF felt枚rekv艖 piacgazdas谩gokat 茅蝉 alacsony j枚vedelm疟 orsz谩gokat c茅lz贸 hitelez茅蝉i politik谩it 茅蝉 eszk枚zeit illet艖en.

10.1 Az EKB 别濒蝉锄谩尘辞濒迟补迟丑补迟贸蝉谩驳a

Az Eur贸pai Uni贸 m疟k枚d茅蝉茅r艖l sz贸l贸 szerz艖d茅蝉 (EUMSZ) f眉ggetlens茅get garant谩l az EKB-nak annak biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben, hogy az 谩rstabilit谩s fenntart谩s谩ra ir谩nyul贸 megb铆zat谩s谩t politikai befoly谩s n茅lk眉l tudja teljes铆teni. E f眉ggetlens茅g k枚telezetts茅ggel j谩r, azaz az EKB cselekedetei茅rt az Eur贸pai Parlamentnek, az Eur贸pai Uni贸 polg谩rait k茅pvisel艖 test眉letnek tartozik elsz谩mol谩ssal. Az EKB 别濒蝉锄谩尘辞濒迟补迟丑补迟贸蝉谩驳i gyakorlata az EUMSZ 284. cikk茅nek (3) bekezd茅蝉e alapj谩n k茅tir谩ny煤 p谩rbesz茅det tesz lehet艖v茅 az EKB 茅蝉 az Eur贸pai Parlament k枚z枚tt. Az EKB-nak 铆gy lehet艖s茅ge ny铆lik ismertetni szakpolitik谩j谩t 茅蝉 d枚nt茅蝉eit, 茅蝉 meghallgathatja a polg谩rok v谩lasztott k茅pvisel艖inek agg谩lyait. Az EKB 别濒蝉锄谩尘辞濒迟补迟丑补迟贸蝉谩驳i kerete emellett kieg茅蝉z眉l az Eur贸pai Uni贸 B铆r贸s谩ga 谩ltal biztos铆tott b铆r贸s谩gi fel眉lvizsg谩lattal.

2024 j煤nius谩ban az uni贸s polg谩rok 煤j Eur贸pai Parlamentet v谩lasztottak, ez茅rt a Parlament 谩prilis v茅ge 茅蝉 j煤lius eleje k枚z枚tt nem 眉l茅蝉ezett. Az EKB 别濒苍枚办e enn茅lfogva h谩rom rendes meghallgat谩son vett r茅蝉zt az ECON-bizotts谩g el艖tt 鈥� egyen febru谩rban a lek枚sz枚n艖 bizotts谩g el艖tt, kett艖n pedig az 茅v m谩sodik fel茅ben az 煤jonnan megv谩lasztott k茅pvisel艖kkel. Az 别濒苍枚办 az EKB 2022. 茅vi 脡ves jelent茅蝉茅nek plen谩ris vit谩j谩n is r茅蝉z vett. E tev茅kenys茅gek el艖seg铆tett茅k az eszmecser茅t a legfontosabb monet谩ris politikai d枚nt茅蝉ekr艖l 茅蝉 m谩s jegybanki 眉gyekr艖l. 脕prilisban az al别濒苍枚办 az EKB 2023. 茅vi 脡ves jelent茅蝉茅t is beny煤jtotta az ECON-bizotts谩gnak. Az EKB emellett 谩prilisban az Eur贸pai Parlamentnek a 2022. 茅vi 脡ves jelent茅蝉r艖l sz贸l贸 谩ll谩sfoglal谩s谩val kapcsolatos visszajelz茅蝉茅t is k枚zz茅tette.

Az EKB az eur贸pai parlamenti k茅pvisel艖k 12 铆r谩sbeli k茅rd茅蝉茅re v谩laszolt az 茅v folyam谩n. A k茅rd茅蝉ek t枚bbek k枚z枚tt olyan t茅m谩kra ir谩nyultak, mint a monet谩ris politika, a gazdas谩gi kil谩t谩sok, a digit谩lis euro 茅蝉 az EKB-t 茅rint艖 int茅zm茅nyi 眉gyek. Az 煤j Parlament megv谩laszt谩sa ut谩n szeptemberben nyit贸眉l茅蝉t tartottak az EKB-r贸l, hogy a Parlament szem茅lyzete megismerje az EKB tev茅kenys茅geit 茅蝉 az 别濒蝉锄谩尘辞濒迟补迟丑补迟贸蝉谩驳gal kapcsolatos k枚telezetts茅geit. 2024. novemberben az ECON-bizotts谩g k眉ld枚tts茅ge 鈥� amelynek az Eur贸pai Parlament t枚bb 煤j k茅pvisel艖je is tagja volt 鈥� r茅蝉zt vett az EKB Frankfurt am Mainban tal谩lhat贸 sz茅khely茅re tett 茅ves l谩togat谩son.

2024-ben az EKB folytatta az Eur贸pai Parlamenttel a szoros egy眉ttm疟k枚d茅蝉t a digit谩lis euro el艖k茅蝉z铆t茅蝉i szakasz谩val kapcsolatban. Piero Cipollone igazgat贸s谩gi tag k茅t meghallgat谩son vett r茅蝉zt az ECON-bizotts谩g el艖tt, ahol besz谩molt a digit谩lis euro projekt^[90] el艖rehalad谩s谩r贸l. Emellett az ECON 别濒苍枚办e 茅蝉 a bizotts谩gi tagok 茅rtes铆t茅蝉 煤tj谩n t谩j茅koztat谩st kaptak a digit谩lis eur贸t 茅rint艖 minden fejlem茅nyr艖l. Az EKB r茅蝉zt vett tov谩bb谩 eur贸pai parlamenti k茅pvisel艖k 谩ltal tartott, a digit谩lis euro projekt k眉l枚nb枚z艖 dimenzi贸ival foglalkoz贸 esem茅nyeken.

A szerint az euro枚vezeti v谩laszad贸k 81 %-a t谩mogatja a k枚z枚s valut谩t, ami 煤j t枚rt茅nelmi cs煤csot jelent. Az euro枚vezeti v谩laszad贸k 51 %-a jelezte emellett, hogy b铆zik az EKB-ban, 2009 艖sze 贸ta ez a legmagasabb ar谩ny, 8 sz谩zal茅kponttal t枚bb 2023 ugyanezen id艖szak谩hoz k茅pest. Az EKB tov谩bbra is elk枚telezett az Eur贸pai Parlamenttel 茅蝉 az euro枚vezet polg谩raival folytatott konstrukt铆v p谩rbesz茅d mellett. Azzal, hogy elmagyar谩zza d枚nt茅蝉eit, foglalkozik a polg谩rok agg谩lyaival 茅蝉 ny铆lt p谩rbesz茅det folytat, az EKB a bizalom er艖s铆t茅蝉茅re 茅蝉 arra t枚rekszik, hogy eredm茅nyesen eleget tegyen az 别濒蝉锄谩尘辞濒迟补迟丑补迟贸蝉谩驳gal kapcsolatos k枚telezetts茅geinek.

10.2 Nemzetk枚zi kapcsolatok

G20

Braz铆lia 2024-es G20-别濒苍枚办s茅ge alatt az enyh眉l艖 infl谩ci贸s nyom谩s 茅蝉 a glob谩lis gazdas谩g rezilienci谩ja dac谩ra a vil谩ggazdas谩g tov谩bbra is jelent艖s kih铆v谩sokkal szembes眉lt Oroszorsz谩g Ukrajna elleni h谩bor煤j谩nak 茅蝉 a K枚zel-Keleten eszkal谩l贸d贸 konfliktusnak k枚sz枚nhet艖en. A geopolitikai fesz眉lts茅gek ellen茅re a brazil 别濒苍枚办s茅g sikerrel mozd铆totta el艖 a t枚bboldal煤 egy眉ttm疟k枚d茅蝉t, a G20-ak p茅nz眉gyminisztereinek 茅蝉 jegybank别濒苍枚办einek j煤liusi 茅蝉 okt贸beri tal谩lkoz贸j谩n k枚zlem茅nyekr艖l, m铆g novemberben a Rio de Janeiro-i nyilatkozatr贸l jutottak egyezs茅gre. A priorit谩sok az egyenl艖tlens茅gekre, az 茅ghajlatv谩ltoz谩sra, a fenntarthat贸 fejl艖d茅蝉re, a multilater谩lis fejleszt茅蝉i bankok szerep茅nek er艖s铆t茅蝉茅re, a p茅nz眉gyi stabilit谩sra 茅蝉 az ad贸眉gyekben val贸 nemzetk枚zi egy眉ttm疟k枚d茅蝉re helyezt茅k a hangs煤lyt. Elfogadt谩k a G20 jobb, nagyobb 茅蝉 eredm茅nyesebb multilater谩lis fejleszt茅蝉i bankokra vonatkoz贸 眉temterv茅t. Az EKB 眉dv枚z枚lte, hogy a brazil 别濒苍枚办s茅g m茅ltatta a P茅nz眉gyi Stabilit谩si Tan谩csnak (FSB) a bankszektor 茅蝉 a nem banki p茅nz眉gyi k枚zvet铆t艖i szektor szab谩lyoz谩s谩ban bet枚lt枚tt szerep茅t, kiemelve, hogy v茅gre kell hajtani i. a G20 眉temterv茅t 茅蝉 az FSB kriptoeszk枚z枚kre vonatkoz贸 aj谩nl谩sait; ii. a G20 hat谩ron 谩tny煤l贸 p茅nzforgalomra vonatkoz贸 眉temterv茅t; iii. a B谩zel III-at; valamint iv. az FSB nem banki p茅nz眉gyi k枚zvet铆t艖kre vonatkoz贸 aj谩nl谩sait. Az EKB azt is hangs煤lyozta, hogy fontos az innovat铆v technol贸gi谩k, p茅ld谩ul a mesters茅ges intelligencia 茅蝉 a tokeniz谩ci贸 szab谩lyoz谩sa, hogy azok kiakn谩z谩s谩t szil谩rd szab谩lyoz谩si keretek alapozz谩k meg.

Az IMF-fel 茅蝉 a nemzetk枚zi p茅nz眉gyi strukt煤r谩val kapcsolatos ir谩nyelvi k茅rd茅蝉ek

Az EKB tov谩bbra is akt铆v szerepet j谩tszott az IMF 茅蝉 m谩s f贸rumok nemzetk枚zi monet谩ris 茅蝉 p茅nz眉gyi rendszerrel kapcsolatos vit谩iban^[91]. 2024-ben az IMF jelent艖s l茅p茅蝉eket tett a felt枚rekv艖 piacgazdas谩gok 茅蝉 az alacsony j枚vedelm疟 orsz谩gok tov谩bbi t谩mogat谩s谩ra.

Okt贸berben l茅pett hivatalba az IMF 眉gyvezet艖 igazgat贸s谩g谩nak 25. 别濒苍枚办e. Az 煤j 别濒苍枚办 k茅t m谩sik 别濒苍枚办kel egy眉tt k茅pviseli a szubszaharai Afrik谩t, 茅蝉 ennek k枚sz枚nhet艖en a t茅rs茅g er艖sebben hallathatja a hangj谩t 茅蝉 jobban k茅pviseltetheti mag谩t. Az IMF is meg煤j铆totta, hogy p茅nz眉gyi kapacit谩s谩nak meg艖rz茅蝉e mellett sz谩mottev艖en cs枚kkenthesse a hitelfelv茅tel k枚lts茅geit a r谩szorul贸 tagorsz谩gok sz谩m谩ra. Az alacsony j枚vedelm疟 orsz谩gok eset茅ben az IMF a hangs煤lyt a Szeg茅nys茅gcs枚kkent艖 茅蝉 N枚veked茅蝉t T谩mogat贸 Alapot (PRGT) fenntarthat贸 alapokra k铆v谩nja helyezni, r茅蝉zben egy t枚bb茅ves szakpolitikai reformcsomag 茅蝉 a forr谩sok biztos铆t谩s谩ra szolg谩l贸 finansz铆roz谩s elfogad谩sa 谩ltal a kedvezm茅nyes IMF-hitelez茅蝉t lehet艖v茅 tev艖 forr谩sok biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben. Elv茅gezte (RST) els艖 id艖k枚zi fel眉lvizsg谩lat谩t is. Ez az alap az alacsony j枚vedelm疟 orsz谩goknak 茅蝉 a s茅r眉l茅keny, k枚zepes j枚vedelm疟 orsz谩goknak seg铆t meger艖s铆teni az 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal 茅蝉 a j枚v艖beli vil谩gj谩rv谩nyokkal szembeni makrogazdas谩gi rezilienci谩jukat, 铆gy t谩mogatva a fizet茅蝉i m茅rleg眉k majdani stabilit谩s谩t. Az EU tag谩llamai 茅蝉 k枚zponti bankjaik jelent艖s befizet艖i mind a PRGT-nek, mind az RST-nek. Az EU k枚zponti bankjainak hozz谩j谩rul谩sa csak akkor vehet艖 ig茅nybe, ha az 铆gy keletkez艖, alappal szembeni k枚vetel茅蝉 tartal茅keszk枚znek min艖s眉l, ez ugyanis elej茅t veszi a t谩mogat谩sok vagy adom谩nyok form谩j谩ban biztos铆tott 谩llami t谩mogat谩sokhoz val贸 hozz谩j谩rul谩snak. Az EKB tov谩bbra is t谩mogatta azokat a nemzetk枚zi kezdem茅nyez茅蝉eket, amelyek c茅lja, hogy seg铆ts茅k a s茅r眉l茅keny orsz谩gokat a n枚vekv艖 ad贸ss谩g miatti sebezhet艖s茅g kezel茅蝉茅ben, k眉l枚n枚sen a G20-ak k枚z枚s ad贸ss谩gkezel茅蝉i keretrendszer茅nek jav铆t谩s谩t, valamint az IMF 茅蝉 a Vil谩gbank kezdem茅nyez茅蝉茅t a likvidit谩si kih铆v谩sokkal k眉zd艖, de fenntarthat贸 ad贸ss谩ggal rendelkez艖 orsz谩gok t谩mogat谩s谩ra.

H谩rom 茅vvel a k眉l枚nleges leh铆v谩si jogok (Special Drawing Rights 鈥� SDR) utols贸, 2021. 茅vi, IMF 谩ltali 谩ltal谩nos kioszt谩s谩t k枚vet艖en az EKB 茅蝉 az eurorendszer nemzeti k枚zponti bankjai fel眉lvizsg谩lt谩k a Nemzetk枚zi Valutaalappal k枚t枚tt 枚nk茅ntes SDR-keresked茅蝉i meg谩llapod谩saikat.^[92] Novemberben az EKB 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉a meg谩llap铆totta, hogy az eurorendszer jelenlegi 枚nk茅ntes keresked茅蝉i meg谩llapod谩sai megfelel艖k, a keresked茅蝉i tartom谩nyokat is ide茅rtve.

11 A j贸 ir谩ny铆t谩s 茅蝉 a t谩rsadalmi 茅蝉 k枚rnyezeti fenntarthat贸s谩g el艖mozd铆t谩sa

Az EKB fontos tev茅kenys茅geket v茅gez a k枚rnyezeti, t谩rsadalmi 茅蝉 ir谩ny铆t谩si (ESG) probl茅m谩k kezel茅蝉e c茅lj谩b贸l. K枚zint茅zm茅nyk茅nt az EKB felel艖ss茅ggel tartozik az Eur贸pai Uni贸 polg谩rainak 茅蝉 v谩lasztott tiszts茅gvisel艖inek. E felel艖ss茅g r茅蝉ze a k眉l枚nb枚z艖 c茅lcsoportokkal val贸 eredm茅nyes kommunik谩ci贸 茅蝉 kapcsolattart谩s, a legszigor煤bb etikai norm谩k 茅蝉 az 谩tl谩that贸s谩g elv茅nek tiszteletben tart谩sa, alkalmazottjai szakmai kibontakoz谩s谩nak lehet艖v茅 t茅tele 茅蝉 ezzel egyidej疟leg j贸ll茅t眉k el艖mozd铆t谩sa, valamint az 茅ghajlati 茅蝉 k枚rnyezeti hat谩sok 茅蝉 kock谩zatok vizsg谩lata. 2024-ben az EKB 茅ghajlati 茅蝉 term茅蝉zeti terv茅ben meghat谩rozott t枚bb m茅rf枚ldk艖 is teljes眉lt.

11.1 A k枚rnyezeti, t谩rsadalmi 茅蝉 ir谩ny铆t谩si k茅rd茅蝉ekkel kapcsolatos friss铆t茅蝉ek

A 2024. 茅vi legfontosabb ESG fejlem茅nyek 谩ttekint茅蝉茅t az 茅ves jelent茅蝉 m谩s szakaszai 茅蝉 az EKB honlapj谩n el茅rhet艖 tov谩bbi inform谩ci贸k eg茅蝉z铆tik ki (11.1. t谩bl谩zat).

A 11.2. 茅蝉 a 11.3. szakasz r茅蝉zletesen bemutatja, hogy az EKB eur贸pai int茅zm茅nyk茅nt a 2024-ben megval贸s铆tott f艖bb kezdem茅nyez茅蝉ekkel az 谩tl谩that贸s谩g 茅蝉 a polg谩rokkal val贸 kapcsolattart谩s el艖mozd铆t谩sa mellett hogyan fejlesztette folyamatosan ir谩ny铆t谩si keretrendszer茅t. A 11.2. szakasz abba ny煤jt betekint茅蝉t, hogy az EKB hogyan m疟k枚dik szorosan egy眉tt eur贸pai 茅蝉 nemzetk枚zi szinten a t谩rsint茅zm茅nyekkel az etika, a feddhetetlens茅g 茅蝉 a helyes magatart谩s megszil谩rd铆t谩sa 茅rdek茅ben 茅蝉 reag谩l ezzel is az e ter眉let ir谩nti megn枚vekedett k枚z茅rdekl艖d茅蝉re. A 11.3. szakasz felv谩zolja az EKB 谩ltal a polg谩rok el茅r茅蝉茅nek jav铆t谩sa, 谩tl谩that贸s谩g谩nak n枚vel茅蝉e 茅蝉 nyilv谩noss谩g谩nak fokoz谩sa 茅rdek茅ben megval贸s铆tott kezdem茅nyez茅蝉eket. A 11.4. szakasz 谩ttekint茅蝉t ad a szem茅lyzeti politik谩r贸l 茅蝉 arr贸l, hogy az EKB hogyan teremt nyitott munkakult煤r谩t 茅蝉 t谩mogatja a szakmai fejl艖d茅蝉t 茅蝉 el艖menetelt, valamint besz谩mol a soksz铆n疟s茅g 茅蝉 a befogad谩s 茅rdek茅ben tett leg煤jabb er艖fesz铆t茅蝉ekr艖l, kit茅rve 2024 legfontosabb fejlem茅nyeire. V茅g眉l a 11.5. szakasz az EKB 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal 茅蝉 k枚rnyezetv茅delmi t茅m谩kkal kapcsolatos munk谩j谩val foglalkozik, 茅蝉 r茅蝉zletesen ismerteti az e ter眉letre vonatkoz贸 speci谩lisabb kiadv谩nyokat.

Az ESG kock谩zatokat az EKB a p茅nz眉gyi 茅蝉 nem p茅nz眉gyi kock谩zatok kock谩zatkezel茅蝉i keretrendszer茅nek r茅蝉zek茅nt kezeli. Ezt az EKB 2024. 茅vi 茅ves besz谩mol贸j谩nak kock谩zatkezel茅蝉r艖l sz贸l贸 fejezete ismerteti. E keretrendszer egyik alkot贸eleme az eurorendszer m茅rleg茅nek kl铆makock谩zati stressztesztje^[93], amelynek sor谩n az EKB felm茅ri az eurorendszer p茅nz眉gyi kock谩zati profilj谩nak 茅rz茅kenys茅g茅t az 茅ghajlatv谩ltoz谩sra. Az els艖 kl铆makock谩zati stressztesztet 2022-ben v茅gezte, az贸ta e tesztek rendszeres gyakorlatt谩 v谩ltak, a legut贸bbira 2024-ben ker眉lt sor.

11.2 Az etika 茅蝉 a feddhetetlens茅g er艖s铆t茅蝉e

Az EKB Jogk枚vet茅蝉i 茅蝉 Szervezetir谩ny铆t谩si Irod谩ja (CGO) felel艖s a legszigor煤bb magatart谩si norm谩knak megfelel艖 etikai 茅蝉 蝉锄别谤惫别锄别迟颈谤谩苍测铆迟谩蝉i szab谩lyok meg谩llap铆t谩s谩茅rt 茅蝉 e szab谩lyok betart谩s谩nak figyelemmel k铆s茅r茅蝉茅茅rt.

Annak 茅rdek茅ben, hogy t谩mogassa a nemzeti k枚zponti bankokat 茅蝉 a nemzeti illet茅kes hat贸s谩gokat az v茅grehajt谩s谩ban, 2024-ben az Etikai 茅蝉 Jogk枚vet茅蝉i Bizotts谩g ir谩nymutat谩st adott a mag谩njelleg疟 p茅nz眉gyi tranzakci贸k korl谩toz谩s谩val, valamint a k眉ls艖 tev茅kenys茅gek 枚sszef茅rhetetlens茅g茅vel 茅蝉 a fizetetlen szabads谩ggal kapcsolatos k茅rd茅蝉ekben. Emellett a k眉l枚nf茅le n茅z艖pontok el艖nyeinek 茅蝉 a bel艖l眉k nyert megl谩t谩sok maxim谩lis kiakn谩z谩sa c茅lj谩b贸l a bizotts谩g tematikus 眉l茅蝉eket szervezett k眉ls艖 el艖ad贸k r茅蝉zv茅tel茅vel, amelyekre mintegy 50 k眉l枚nb枚z艖 k枚zint茅zm茅nyt艖l 茅蝉 szervezett艖l l谩togattak el r茅蝉ztvev艖k. Az etikai vil谩gnap alkalm谩b贸l 茅蝉 a k枚z枚s elk枚telezetts茅get hangs煤lyozva a bizotts谩g az EU valamennyi hivatalos nyelv茅n transzparenst k茅蝉z铆tett 鈥濫tika: a k枚z枚s ir谩nyt疟nk鈥� felirattal.

Eur贸pai szinten az EKB m谩s eur贸pai int茅zm茅nyekkel k枚z枚sen elfogad谩s谩n dolgozott. A meg谩llapod谩s al谩铆r谩sa komoly eredm茅ny, 茅蝉 l茅tfontoss谩g煤 a helyes magatart谩s k枚z枚s kult煤r谩j谩nak el艖mozd铆t谩s谩hoz az eur贸pai int茅zm茅nyek k枚r茅ben. Nemzetk枚zi szinten az EKB akt铆van r茅蝉zt vett a tud谩s 茅蝉 a legjobb gyakorlatok megoszt谩s谩ban a Multilater谩lis Szervezetek Etikai H谩l贸zata (ENMO) keret茅n bel眉l, mind a h谩l贸zat al别濒苍枚办ek茅nt, mind az 眉l茅蝉eken, munkacsoportokban 茅蝉 val贸 r茅蝉zv茅tel茅vel, ezzel is er艖s铆tve a nemzetk枚zi egy眉ttm疟k枚d茅蝉t.

Az etika 茅蝉 az integrit谩s tudatos铆t谩sa 2024-ben is kulcsfontoss谩g煤 priorit谩s maradt Az 煤jonnan felvett munkat谩rsakat c茅lz贸 programok mellett a CGO az egyes szervezeti funkci贸k sz谩m谩ra kialak铆tott 茅蝉 r谩juk szabott k茅pz茅蝉ek szervez茅蝉茅t, valamint a mag谩njelleg疟 p茅nz眉gyi tranzakci贸kra vonatkoz贸 szab谩lyokr贸l sz贸l贸 ismeretfriss铆t艖 tanfolyamok fontoss谩g谩t hangs煤lyozta. Az etikai vil谩gnap jegy茅ben t枚bb t谩j茅koztat谩si c茅l煤 kezdem茅nyez茅蝉t is szervezett, t枚bbek k枚z枚tt standok 茅蝉 az EKB valamennyi munkat谩rs谩nak sz贸l贸 kv铆zek form谩j谩ban. A CGO folytatta digitaliz谩ci贸s t枚rekv茅蝉eit, hogy a munkat谩rsak egyszer疟bben vehess茅k ig茅nybe az etikai tan谩csad谩st, p茅ld谩ul az EKB mobileszk枚zein kereszt眉l. Az EKB magas beoszt谩s煤 tiszts茅gvisel艖i 茅rdekelts茅gi nyilatkozat谩nak beny煤jt谩si folyamata is digitaliz谩lt lett, 铆gy gyorsabban 茅蝉 z枚kken艖mentesebben adhat贸k le a nyilatkozatok.

A figyelemfelh铆v谩st szolg谩l贸 kezdem茅nyez茅蝉ek 茅蝉 az intuit铆v digit谩lis eszk枚z枚k fejleszt茅蝉茅re tett folyamatos er艖fesz铆t茅蝉ek eredm茅nyek茅nt 茅rezhet艖en n艖tt az etikai tan谩csad谩s ir谩nti megkeres茅蝉ek sz谩ma, m铆g 2023-ban 2767, 2024-ben 3070 volt a sz谩muk (11.1.&苍产蝉辫;谩产谤补). A CGO 谩ltal 2024-ben szervezett 茅ves jogk枚vet茅蝉-ellen艖rz艖 vizsg谩latok ism茅t meger艖s铆tett茅k, hogy az EKB munkat谩rsai 茅蝉 magas beoszt谩s煤 tiszts茅gvisel艖i 枚sszess茅g茅ben betartj谩k a mag谩njelleg疟 p茅nz眉gyi tranzakci贸kra vonatkoz贸 szab谩lyokat.

11.1.&苍产蝉辫;谩产谤补

Az EKB munkat谩rsait贸l 2024-ben 茅rkezett tan谩csad谩s ir谩nti megkeres茅蝉ek 谩ttekint茅蝉e

Az EKB f眉ggetlen Etikai Bizotts谩ga az EKB Sz谩mvizsg谩l贸 Bizotts谩g谩val egy眉tt kieg茅蝉z铆ti az EKB ir谩ny铆t谩si strukt煤r谩j谩t. Tan谩csokkal l谩tja el az EKB magas beoszt谩s煤 tiszts茅gvisel艖it etikai k茅rd茅蝉ekben, amelyek t枚bbnyire mag谩ntev茅kenys茅gekre 茅蝉 az EKB-t贸l val贸 kil茅p茅蝉 ut谩ni foglalkoztat谩sra vonatkoznak, valamint 茅rt茅keli 茅rdekelts茅gi nyilatkozataikat. Ezenk铆v眉l az Etikai Bizotts谩g figyelemmel k铆s茅ri az eur贸pai 茅蝉 a nemzetk枚zi folyamatokat az etika 茅蝉 a helyes magatart谩s ter眉let茅n. 2024-ben az 茅rdekelts茅gi nyilatkozatok seg铆ts茅g茅vel vizsg谩lta a mag谩njelleg疟 p茅nz眉gyi tranzakci贸kra vonatkoz贸 szab谩lyok magas beoszt谩s煤 EKB-tiszts茅gvisel艖k 谩ltali betart谩s谩t, 茅蝉 34 v茅lem茅nyt adott ki k眉l枚nb枚z艖 t茅m谩kban, p茅ld谩ul t铆z v茅lem茅nyt a munkaviszony megsz疟n茅蝉e ut谩ni korl谩toz谩sokr贸l (ezen v茅lem茅nyek k枚z眉l t枚bb aj谩nl谩sokat tartalmazott a v谩rakoz谩si id艖 betart谩s谩r贸l). Az Etikai Bizotts谩g v茅lem茅nyei megtekinthet艖k az EKB honlapj谩n hat h贸nappal a kiad谩sukat k枚vet艖en.

11.3 Az EKB politik谩j谩nak kommunik谩ci贸ja 茅蝉 谩tl谩that贸s谩ga

惭颈耻迟谩苍 2024-ben az infl谩ci贸 tov谩bb m茅rs茅kl艖d枚tt 茅蝉 2025-ben megk枚zel铆ti a 2 %-os c茅l茅rt茅ket, az EKB politik谩it t谩mogatta az infl谩ci贸s v谩rakoz谩sok stabilit谩sa. 碍耻迟补迟谩蝉ok egyre ink谩bb arra utalnak, hogy a fogyaszt贸k 茅蝉 a v谩llalkoz谩sok v谩rakoz谩sai legal谩bb annyira sz谩m铆tanak a monet谩ris politika transzmisszi贸ja szempontj谩b贸l, mint a p茅nz眉gyi piacok v谩rakoz谩sai. A v谩rakoz谩sok sikeres alak铆t谩s谩hoz az EKB-nak vil谩gosan, k枚vetkezetesen 茅蝉 茅rthet艖en kell kommunik谩lnia.

2024 fordul贸pont volt az ir谩nyad贸 kamatok ciklus谩ban. Az els艖, 2024. j煤niusi kamatcs枚kkent茅蝉t a d枚nt茅蝉 茅蝉 a gazdas谩gi kil谩t谩sok elmagyar谩z谩s谩ra ir谩nyul贸, 枚sszehangolt kommunik谩ci贸s tev茅kenys茅g k铆s茅rte. Ennek r茅蝉zek茅nt az 别濒苍枚办 v茅lem茅nycikkei sz谩mos m茅diaorg谩numban (茅蝉 az EKB blogj谩n a kamatcs枚kkent茅蝉 okair贸l sz贸l贸 blogbejegyz茅蝉k茅nt is) megjelentek szerte Eur贸p谩ban, valamint t茅v茅- 茅蝉 r谩di贸interj煤k k茅蝉z眉ltek az 滨驳补锄驳补迟贸蝉谩驳 tagjaival. Az EU valamennyi nyelv茅n el茅rhet艖v茅 v谩lt egy kisokos arr贸l, hogy mit jelent az emberek mindennapi 茅let茅ben a kamatcs枚kkent茅蝉, melyet az EKB k枚z枚ss茅gim茅dia-csatorn谩i is n茅pszer疟s铆tettek.

Jobb t谩j茅koztat谩s

Az emelked艖 谩rak igen fontos t茅m谩v谩 v谩ltak Eur贸p谩ban az emberek k枚r茅ben a legutols贸 infl谩ci贸s hull谩m alatt, 茅蝉 sz谩mos k茅rd茅蝉t 茅蝉 agg谩lyt vetettek fel. Az EKB tov谩bbra is elmagyar谩zta l茅p茅蝉eit a nyilv谩noss谩gnak. 碍耻迟补迟谩蝉ok azt mutatj谩k, hogy a legt枚bb eur贸pai m茅g mindig a telev铆zi贸b贸l vagy a r谩di贸b贸l hall az EKB-r贸l 鈥� egyre t枚bb emberhez jut el azonban online h铆reken kereszt眉l is. Az EKB d枚nt茅蝉hoz贸i ez茅rt a telev铆zi贸ra, a k枚z枚ss茅gi m茅di谩ra 茅蝉 az 谩ltal谩nos m茅di谩ra 枚sszpontos铆tottak mint azok a csatorn谩k, amelyeken kereszt眉l ismertethet艖 az EKB politik谩ja 茅蝉 elmagyar谩zhat贸, hogy hogyan biztos铆tja az 谩rstabilit谩st mindenki sz谩m谩ra el艖ny枚s m贸don.

脷j form谩k felt茅rk茅pez茅蝉茅re ker眉lt sor, ilyen volt p茅ld谩ul arr贸l, hogy hogyan sz眉letnek a d枚nt茅蝉ek, amely szem茅lyes betekint茅蝉t engedett az EKB m疟k枚d茅蝉茅be. Annak 茅rdek茅ben, hogy k枚zvetlen kapcsolatot alak铆tson ki az euro枚vezeti orsz谩gok polg谩raival, az EKB d枚nt茅蝉hoz贸i a hivatalos l谩togat谩sokat gyakran 枚tv枚zt茅k olyan , vagy iskol谩k 茅蝉 egyetemek. Az EKB k眉l枚n er艖fesz铆t茅蝉eket tett olyan emberek el茅r茅蝉茅re, akik 谩ltal谩ban nem felt茅tlen眉l hallanak a jegybanki politik谩r贸l 鈥� magyar谩zta el egyszer疟en 茅蝉 k枚z茅rthet艖en, hogy mit tesz az EKB az 谩rak ellen艖rz茅蝉 alatt tart谩s谩茅rt, hogyan befoly谩solja a mesters茅ges intelligencia a gazdas谩got, 茅蝉 hogyan kezelhet艖 a nagyobb gazdas谩gi bizonytalans谩g.

A monet谩ris politika 茅蝉 a re谩lgazdas谩g teljes铆tm茅nye k枚z枚tti kapcsolat k茅zzelfoghat贸v谩 t茅tele 茅rdek茅ben az EKB d枚nt茅蝉hoz贸i v谩llalatokhoz l谩togattak el az euro枚vezet k眉l枚nb枚z艖 orsz谩gaiban 鈥� felkerest茅k p茅ld谩ul 贵谤补苍肠颈补辞谤蝉锄谩驳ban, 狈茅尘别迟辞谤蝉锄谩驳ban 茅蝉 Hollandi谩ban. Ezek a l谩togat谩sok nemcsak annak megvitat谩s谩ra adnak alkalmat, hogy az EKB politik谩ja hogyan hat a gazdas谩gra 茅蝉 a v谩llalkoz谩sokra. A d枚nt茅蝉hoz贸knak is seg铆tenek jobban meg茅rteni, hogy milyen gazdas谩gi kih铆v谩sokkal szembes眉lnek a v谩llalkoz谩sok 鈥� p茅ld谩ul hogyan befoly谩solja a szab谩lyoz谩s 茅蝉 a technol贸gia a termel茅kenys茅get, milyen neh茅zs茅gekkel j谩r j贸l k茅pzett munkav谩llal贸kat tal谩lni, vagy mi sz眉ks茅ges a z枚ld 谩t谩ll谩shoz.

Az EKB tov谩bbra is t枚rekedett arra, hogy mint int茅zm茅ny j贸 polg谩ra legyen Frankfurt am Main v谩ros谩nak 茅蝉 k枚zvetlen kapcsolatot 谩poljon a helyiekkel. 2024-ben az EKB ism茅t megnyitotta kapuit a l谩togat贸k el艖tt az 茅ves 鈥炩�� fesztiv谩l alatt. R茅蝉zt vett az Eur贸pa-napon (m谩jus 9.) tartott helyi is, ahol standj谩t sokan felkerest茅k, a Frankfurti R谩di贸 szimfonikus zenekar谩val k枚z枚sen pedig nagy sikerrel megszervezte az szabadt茅ri koncertet az EKB iroda茅p眉letei k枚zel茅ben, amelyre mintegy 17 000 茅rdekl艖d艖 l谩togatott el.

El茅rhet艖bb茅 tessz眉k az EKB-t

Az 茅v sor谩n az EKB l谩togat贸k枚zpontja 枚sszesen 21 325 l谩togat贸t fogadott, k枚z眉l眉k 12 798 茅rdekl艖d艖 vett r茅蝉zt csoportos bej谩r谩son 茅蝉 8527 f艖 hallgatott meg el艖ad谩st. Tekintettel arra, hogy a nyilv谩noss谩g mekkora 茅rdekl艖d茅蝉t mutat az EKB f艖茅p眉let茅nek 茅p铆t茅蝉zete ir谩nt, 2024. j煤liusban 煤jraindultak az 茅p眉let 茅p铆t茅蝉zet茅t bemutat贸 bej谩r谩sok, amelyeken 1040 l谩togat贸 vett r茅蝉zt. Ez csak t枚red茅ke az 茅rdekl艖d艖knek, a bej谩r谩sokon azonban a v茅ges kapacit谩s miatt korl谩tozott sz谩mban vehetnek r茅蝉zt.

Annak 茅rdek茅ben, hogy az EKB 茅蝉 politik谩i 鈥� online is 鈥� el茅rhet艖bb茅 v谩ljanak, az EKB felhaszn谩l贸-k枚zpont煤 megk枚zel铆t茅蝉t k枚vetve 谩talak铆totta weboldalainak strukt煤r谩j谩t, hogy a felhaszn谩l贸k k枚nnyebben tudjanak inform谩ci贸kat keresni. 脷jabb c茅lcsoportok el茅r茅蝉e 茅rdek茅ben 煤j WhatsApp-csatorn谩t is l茅trehozott. A csatorn谩n h铆rek, kv铆zek 茅蝉 m谩s interakt铆v tartalmak tal谩lhat贸k, 茅蝉 2024 v茅g茅re t枚bb mint 90 000 el艖fizet艖vel rendelkezett. Az EKB tov谩bbra is t枚rekedett arra, hogy a technol贸gia alkalmaz谩s谩val biztos铆tsa, hogy az 谩ltala k枚zz茅tett inform谩ci贸k k枚nnyen 茅rthet艖k legyenek. E c茅lb贸l zajlik egy mesters茅ges intelligenci谩n alapul贸 eszk枚z fejleszt茅蝉e, amely jav铆tja a sz枚veg st铆lus谩t, 茅蝉 t枚bb t枚bbnyelv疟 tartalom v谩lik el茅rhet艖v茅 az eTranslation, az Eur贸pai Bizotts谩g g茅pi ford铆t谩si szolg谩ltat谩s谩nak seg铆ts茅g茅vel.

A k眉l枚nleges napok 茅蝉 az 茅vfordul贸k alkalmat adnak arra, hogy felh铆vjuk a nyilv谩noss谩g figyelm茅t az EKB-ra 茅蝉 munk谩j谩ra, elmagyar谩zzuk, hogy mit csin谩l, 茅蝉 hogy munk谩ja hogyan 茅rinti az embereket. 2024-ben volt . Ennek alkalm谩b贸l bankfel眉gyeleti ki谩ll铆t谩sai. Az EKB podcastja is tavaly 眉nnepelte fenn谩ll谩s谩nak 枚t枚dik 茅vfordul贸j谩t, ennek aprop贸j谩n k眉l枚n kaptak v谩laszt a polg谩rok k茅rd茅蝉eikre. Az .

Az EKB nyilv谩nos hozz谩f茅rhet艖s茅gi szab谩lyai kulcsszerepet j谩tszanak 谩tl谩that贸s谩gi politik谩j谩ban. E szab谩lyok el艖seg铆tik a ny铆lts谩got, 茅蝉 er艖s铆tik az EKB demokratikus legitim谩ci贸j谩t azzal, hogy a lehet艖 legsz茅lesebb k枚r疟 hozz谩f茅r茅蝉t biztos铆tj谩k az EKB dokumentumaihoz, mik枚zben gondoskodnak az EKB f眉ggetlens茅g茅nek v茅delm茅r艖l 茅蝉 eredm茅nyes m疟k枚d茅蝉茅r艖l.

2024-ben az EKB-hoz 2023-hoz k茅pest (73 k茅relem) valamivel t枚bb, dokumentumokba val贸 betekint茅蝉 ir谩nti k茅relem (74 k茅relem) 茅rkezett. Ahogy kor谩bban is, a k茅relmek a t茅m谩k v谩ltozatos sk谩l谩j谩t 枚lelt茅k fel, int茅zm茅nyi 茅蝉 ir谩ny铆t谩si szempontokt贸l kezdve a jegybanki tev茅kenys茅gen 谩t fel眉gyeleti k茅rd茅蝉ekig. 2023-hoz hasonl贸an a legt枚bb k茅relem t枚bbek k枚z枚tt az int茅zm茅nyi 眉gyekkel, p茅ld谩ul a k枚zbeszerz茅蝉sel kapcsolatos dokumentumokra vonatkozott. Az EKB 谩tl谩that贸s谩g melletti elk枚telezetts茅g茅vel 枚sszhangban a nyilv谩nos hozz谩f茅rhet艖s茅g ir谩nti k茅relmek alapj谩n k枚zz茅tett dokumentumokat jellemz艖en az EKB nyilv谩nos dokumentumt谩r谩ban tett茅k hozz谩f茅rhet艖v茅. Az EKB emellett 2024-re vonatkoz贸an friss铆tette az EKB-hoz be茅rkezett, dokumentumokhoz val贸 hozz谩f茅r茅蝉 ir谩nti k茅relmekben szerepl艖 t茅m谩k 枚sszefoglal贸j谩t.

A dokumentumokhoz val贸 hozz谩f茅r茅蝉t szab谩lyoz贸 jogi keret ismerts茅g茅nek n枚vel茅蝉e 茅蝉 az 谩tl谩that贸s谩g kult煤r谩j谩nak int茅zm茅nyen bel眉li el艖mozd铆t谩sa 茅rdek茅ben az EKB t谩j茅koztat谩si c茅l煤 kezdem茅nyez茅蝉eket szervezett az EKB valamennyi munkat谩rsa sz谩m谩ra.

Az eur贸pai ombudsman nem tal谩lt hivatali vissz谩ss谩got a nyilv谩nos hozz谩f茅rhet艖s茅gre vonatkoz贸 megkeres茅蝉ek EKB 谩ltali kezel茅蝉茅ben.

11.4 Felk茅蝉z铆tj眉k munkat谩rsainkat arra, hogy kiemelked艖 teljes铆tm茅nyt ny煤jtsanak munk谩juk sor谩n Eur贸pa 茅rdek茅ben

2024-ben az EKB tov谩bbra is kiemelten fontosnak tekintette, hogy t枚rekedjen egy nyitott munkakult煤ra 茅蝉 a munkat谩rsakat kiemelked艖 teljes铆tm茅nyre sarkall贸 dinamikus, befogad贸 茅蝉 t谩mogat贸 munkahely el艖mozd铆t谩s谩ra. T枚bb kezdem茅nyez茅蝉sel fokozta a munkat谩rsak j贸ll茅t茅t, szakmai fejl艖d茅蝉茅t, a soksz铆n疟s茅get 茅蝉 a befogad谩st. Nekil谩tott a munkaterek dinamikuss谩 alak铆t谩s谩nak is, irodahelyis茅gei 铆gy 煤j kialak铆t谩st kaptak, amely t眉kr枚zi a hibrid, a t谩voli 茅蝉 az irodai munkav茅gz茅蝉 v谩ltoz贸 vil谩g谩t. A m茅lt谩nyos munkafelt茅telek el艖mozd铆t谩sa ir谩nti elhivatotts谩ga jegy茅ben az EKB 煤j szab谩lyokat vezetett be 鈥� ilyen p茅ld谩ul a fizetett rendk铆v眉li sz眉l艖i szabads谩g 茅蝉 tov谩bbi szabads谩g a m谩sr贸l gondoskod贸knak. A munkat谩rsak fejl艖d茅蝉茅nek t谩mogat谩sa karrierport谩l indult, ahol mobilit谩si (szervezeten bel眉li 谩ll谩sv谩lt谩s) 茅蝉 mentor谩l谩si lehet艖s茅gek is el茅rhet艖k. A soksz铆n疟s茅gre 茅蝉 befogad谩sra helyezett hangs煤ly tetten 茅rhet艖 a nemeket 茅rint艖 ambici贸zus c茅lkit疟z茅蝉einkben 茅蝉 kezdem茅nyez茅蝉einkben, amelyek e t茅m谩k k眉l枚nb枚z艖 aspektusaira ir谩nyulnak. Ezen er艖fesz铆t茅蝉ek r茅v茅n az EKB olyan munkahelyet k铆v谩n fenntartani, ahol minden munkav谩llal贸 煤gy 茅rzi, hogy 茅rt茅kelik 茅蝉 megteremtik a lehet艖s茅g茅t annak, hogy legjobb tud谩sa szerint j谩ruljon hozz谩 Eur贸pa j枚v艖j茅hez.

Munkakult煤ra 茅蝉 munkak枚r眉lm茅nyek

Az EKB 谩talak铆tja a munkatereit, hogy alkalmazkodjon a t谩voli 茅蝉 az irodai munkav茅gz茅蝉 hibrid modellj茅hez. 2024-ben a rugalmass谩g, a befogad谩s 茅蝉 az egy眉ttm疟k枚d茅蝉 el艖seg铆t茅蝉e c茅lj谩val megtette az els艖 l茅p茅蝉eket a dinamikus munkaterek bevezet茅蝉e fel茅 鈥� t枚bbek k枚z枚tt k枚z枚s 铆r贸asztal-haszn谩lat form谩j谩ban 鈥�, mik枚zben optimaliz谩lta az irodai terek kihaszn谩l谩s谩t. A munkat谩rsak bevon谩sa l茅tfontoss谩g煤 egy olyan munkak枚rnyezet megteremt茅蝉茅ben, amely t谩mogatja az egy茅nek 茅蝉 a munkav茅gz茅蝉 soksz铆n疟s茅g茅t. Egyes csoportok m谩r megtervezt茅k az 煤j munkater眉ket, a bek枚lt枚z茅蝉 2025-ben v谩rhat贸.

2025. janu谩r 1-j茅t艖l az ezt k枚vet艖en sz眉letett vagy 枚r枚kbe fogadott gyereket nevel艖 sz眉l艖knek rendk铆v眉li szabads谩got tesz el茅rhet艖v茅 az EKB. A sz眉let茅蝉t vagy 枚r枚kbefogad谩st k枚vet艖 els艖 h谩rom 茅vben tov谩bbi 40 nap fizetett szabads谩gra jogosultak. 脕tmeneti int茅zked茅蝉k茅nt 20 nap j谩r a 2022. augusztus ut谩n sz眉letett vagy 枚r枚kbe fogadott gyerekek ut谩n. A m谩sr贸l gondoskod贸 munkav谩llal贸kat hosszabb, 茅vente t铆z nap rendk铆v眉li szabads谩g illeti meg. A megl茅v艖 ell谩t谩sok ezen kieg茅蝉z铆t茅蝉e arr贸l tan煤skodik, hogy az EKB elk枚telezett a munka 茅蝉 a mag谩n茅let egyens煤lya, a nemek k枚z枚tti egyenl艖s茅g 茅蝉 egy befogad贸 munkahely mellett.

Az EKB tov谩bbra is fontosnak tartotta, hogy ig茅nyeik jobb meg茅rt茅蝉e 茅rdek茅ben meghallgassa a munkat谩rsait A felm茅r茅蝉ekb艖l nyert visszajelz茅蝉ek alapj谩n az EKB kezdem茅nyez茅蝉eket ind铆tott a j贸ll茅t jav铆t谩s谩ra 茅蝉 a probl茅m谩kr贸l val贸 ny铆lt besz茅d kult煤r谩j谩nak er艖s铆t茅蝉茅re. A j贸ll茅ttel kapcsolatos neh茅zs茅geket p茅ld谩ul f贸kuszcsoportok seg铆tettek meg茅rteni 茅蝉 a megold谩sokat megtal谩lni, kommunik谩ci贸s kamp谩nyok h铆vt谩k fel a figyelmet a rugalmas munkav茅gz茅蝉 lehet艖s茅geire, a munkat谩rsak 茅蝉 a vezet艖k pedig m疟helytal谩lkoz贸kon saj谩t铆tott谩k el, hogy mit tegyenek tiszteletlen magatart谩s eset茅n.

Elv茅gezt眉k a helytelen munkahelyi magatart谩s kezel茅蝉茅re szolg谩l贸 keret szervezeti egys茅geken 谩t铆vel艖 fel眉lvizsg谩lat谩t, hogy az elj谩r谩sok m茅g egy茅rtelm疟bbek 茅蝉 eredm茅nyesebbek legyenek, 茅蝉 megfelel艖bb v茅delmet 茅蝉 t谩mogat谩st biztos铆tsunk.

2024-ben befejez艖d枚tt az 谩ltal谩nos b茅rkiigaz铆t谩si m贸dszertan fel眉lvizsg谩lata. A m贸dszertan azt hat谩rozza meg, hogy hogyan kell 茅vente kiigaz铆tani a b茅reket az EKB-n谩l. Az 煤j m贸dszer az Eurostat 谩ltal k枚zz茅tett adatokon alapszik, 茅蝉 garant谩lja az 谩tl谩that贸s谩got 茅蝉 a t谩rgyilagoss谩got.

Tehets茅gfejleszt茅蝉, szakmai fejl艖d茅蝉 茅蝉 el艖menetel

A szakmai fejl艖d茅蝉 茅蝉 el艖menetel kiemelten fontos az EKB-n谩l, 2024-ben indult egy kulcsfontoss谩g煤 kezdem茅nyez茅蝉, a karrierport谩l. K枚zponti t谩j茅koz贸d谩si pontk茅nt m疟k枚dik, ahol a munkat谩rsak k眉l枚nb枚z艖 lehet艖s茅geket fedezhetnek fel, t枚bbek k枚z枚tt mobilit谩si 茅蝉 mentor谩l谩si lehet艖s茅geket. A karrierport谩l egy 煤j funkci贸t is k铆n谩l, ezzel a munkat谩rsak r谩kereshetnek m谩sokra a szervezeten bel眉l, akikkel 谩ll谩st cser茅lhetnek, 铆gy lehet艖v茅 v谩lik a horizont谩lis mozg谩s, tov谩bb谩 b艖v铆thetik k茅蝉zs茅geiket 茅蝉 fejleszthetik szakmai kapcsolati h谩l贸jukat. A karrierport谩l 2025-ben 煤jabb funkci贸kkal b艖v眉l, lehet艖s茅g ny铆lik p茅ld谩ul szakmai tapasztalatcsere (job shadowing) keret茅ben egy koll茅ga munkahelyi 茅let茅t megtapasztalni. Az indul谩s谩t k枚vet艖 els艖 hat h茅tben 1207 munkat谩rs haszn谩lta a karrierport谩lt.

Ami a mobilit谩st illeti, a 2024-ben ind铆tott, hatodik alkalommal szervezett Schuman-program keret茅ben 39 projektet ind铆tottak kirendel茅蝉i lehet艖s茅gk茅nt, ami lehet艖v茅 tette az EKB, az illet茅kes nemzeti hat贸s谩gok 茅蝉 a nemzeti k枚zponti bankok k枚z枚tti szem茅lycser茅t. Az EKB munkat谩rsai tov谩bbra is r茅蝉zt vettek cser茅kben t枚bb illet茅kes nemzeti hat贸s谩g 茅蝉 eur贸pai int茅zm茅ny r茅蝉zv茅tel茅vel, az egys茅ges fel眉gyeleti mechanizmus (SSM) egy speci谩lis csereprogramja r茅蝉zek茅nt. 2024 v茅g茅n h茅t csereprogram volt el茅rhet艖 n茅gy illet茅kes nemzeti hat贸s谩gn谩l (Banca d鈥橧talia, De Nederlandsche Bank, Banco de Espa帽a 茅蝉 ACPR) 茅蝉 h谩rom uni贸s 眉gyn枚ks茅gn茅l (az Egys茅ges Szan谩l谩si Test眉let, az Eur贸pai Beruh谩z谩si Bank 茅蝉 az Eur贸pai 脡rt茅kpap铆rpiaci Hat贸s谩g).

Munkak枚rnyezet眉nk v谩ltozik 茅蝉 egyre gyorsabban 谩ll铆t minket 煤j kih铆v谩sok el茅. A k茅蝉zs茅gek fejleszt茅蝉e 茅蝉 煤j k茅蝉zs茅gek elsaj谩t铆t谩sa l茅tfontoss谩g煤 mind a szem茅lyes fejl艖d茅蝉hez, mind a szervezeti sikerhez. A 2024-es oktat贸program k枚z茅ppontj谩ban a mesters茅ges intelligencia (MI), az 茅ghajlati kock谩zatok 茅蝉 a vezet茅蝉 谩lltak. Az MI ter眉let茅n a figyelemfelh铆v谩s 茅蝉 az 茅rdekl艖d茅蝉 felkelt茅蝉e volt a f艖 t茅ma: a munkat谩rsakat arra 枚szt枚n枚zt眉k, hogy j谩rjanak ut谩na, mi az MI, 茅蝉 hogy kezdjenek el k铆s茅rletezni a technol贸gi谩kkal 茅蝉 eszk枚z枚kkel. Az 茅ghajlati kock谩zatokr贸l sz贸l贸 oktat贸programnak k枚sz枚nhet艖en a K枚zponti Bankok Eur贸pai Rendszer茅ben (KBER) 茅蝉 az SSM-ben dolgoz贸 munkat谩rsak meg茅rtett茅k, hogy milyen hat谩ssal j谩rnak a p茅nz眉gyi rendszerre. A vezet茅蝉i k茅蝉zs茅gek fejleszt茅蝉茅t c茅lz贸 kezdem茅nyez茅蝉ek r茅蝉z茅t k茅pezte egy minden vezet艖i szintre kiterjed艖 360 fokos 茅rt茅kel茅蝉 茅蝉 鈥� els艖 铆zben 鈥� egy c茅lzott csoportvezet艖i fejleszt茅蝉i program is.

Soksz铆n疟s茅g 茅蝉 befogad谩s

Az EKB-n谩l a soksz铆n疟s茅g, a befogad谩s 茅蝉 a valahova tartoz谩s 茅rz茅蝉e kult煤r谩j谩nak felkarol谩sa k枚z枚s er艖fesz铆t茅蝉. A soksz铆n疟s茅g 茅蝉 befogad谩s vezet艖i v茅dn枚kei (Executive D&I Sponsors) t谩mogat谩st ny煤jtanak a vezet艖s茅gnek 茅蝉 s煤lyt adnak a t茅m谩nak, m铆g a soksz铆n疟s茅g 茅蝉 befogad谩s nagyk枚vetei (D&I Ambassadors) a szervezeti egys茅geken bel眉l mozd铆tj谩k el艖 a soksz铆n疟s茅get 茅蝉 a befogad谩st hat soksz铆n疟s茅get 茅蝉 befogad谩st t谩mogat贸 h谩l贸zat mellett, melyek feler艖s铆tik az alulreprezent谩lt csoportok hangj谩t. Azzal, hogy az EKB politik谩iba be茅p铆tik a soksz铆n疟s茅g 茅蝉 a befogad谩s szempontjait 茅蝉 ny铆lt p谩rbesz茅det tesznek lehet艖v茅 az EKB-n谩l, a soksz铆n疟s茅ggel 茅蝉 befogad谩ssal foglalkoz贸 tan谩csad贸 茅蝉 a HR-s munkat谩rsak egyes铆tik ezeket az er艖fesz铆t茅蝉eket. A soksz铆n疟s茅g 茅蝉 a befogad谩s ter茅n szerzett k枚z枚s tapasztalataink 茅蝉 ismereteink kiakn谩z谩sa 茅rdek茅ben a KBER 茅蝉 az SSM soksz铆n疟s茅get 茅蝉 befogad谩st t谩mogat贸 h谩l贸zata rendszeresen 眉l茅蝉ezik, hogy int茅zm茅nyeink egy l茅p茅蝉sel k枚zelebb ker眉ljenek az EKB 谩ltal szolg谩lt polg谩rok lek茅pez茅蝉茅hez 茅蝉 egyre jobb eredm茅nyeket sz谩ll铆tsanak nekik.

A nemek k枚z枚tti egyenl艖s茅g megval贸s铆t谩s谩ra az EKB ambici贸zus c茅lokat t疟z枚tt ki ezen a t茅ren 茅蝉 ehhez kapcsol贸d贸 int茅zked茅蝉eket vezetett be. 2024-ben a vezet艖 beoszt谩s煤 alkalmazottak (I鈥揕 fizet茅蝉i s谩v) 33,3 %-a, m铆g a fels艖 vezet艖 beoszt谩s煤ak (K鈥揕 fizet茅蝉i s谩v) 37,3 %-a volt n艖, ez 0,7 sz谩zal茅kponttal marad el a vezet艖i 茅蝉 fels艖 vezet艖i c茅l茅rt茅kekt艖l. A vezet艖s茅g 枚sszet茅tel茅t tekintve jelent艖s el艖rel茅p茅蝉 t枚rt茅nt az elm煤lt t铆z 茅vben. Szak茅rt艖i (F/G鈥揋 fizet茅蝉i s谩v) 茅蝉 csoportvezet艖i (H fizet茅蝉i s谩v) szinten azonban a k眉l枚nbs茅g felsz谩mol谩sa tov谩bbra is kih铆v谩st jelent (11.1.&苍产蝉辫;谩产谤补), ami azt er艖s铆ti meg, hogy a nemek k枚z枚tti egyens煤lynak tov谩bbra is kiemelt helyen kell szerepelnie strat茅giai napirend眉nk枚n.

2024-ben t枚bbet tett眉nk a n艖k t谩mogat谩s谩n谩l 鈥� tev茅kenys茅g眉nk a k枚vetkez艖 t茅m谩kra is kiterjedt: a nemi norm谩kr贸l, a f茅rfiass谩gr贸l 茅蝉 az apas谩gi szabads谩gr贸l sz贸l贸 c茅lzott besz茅lget茅蝉ek sorozat谩val a f茅rfiakat is bevontuk. Azzal a c茅llal 枚sszhangban, hogy egy olyan k枚rnyezetet teremts眉nk 茅蝉 tartsunk fenn, ahol minden egy茅ni h谩tteret, tapasztalatot 茅蝉 k茅pess茅get 茅rt茅kelnek, t枚bb m疟helytal谩lkoz贸t tartottunk a befogad贸 magatart谩s 茅蝉 vezet茅蝉, az LGBT+ emberek befogad谩sa, a faji 茅蝉 etnikai sz谩rmaz谩s, valamint a szolidarit谩s t茅m谩j谩ban.

Az EKB a 2024. 茅vi Eur贸pai Soksz铆n疟s茅gi H贸napot a faji 茅蝉 etnikai sz谩rmaz谩snak szentelte k眉ls艖 szak茅rt艖k k枚zrem疟k枚d茅蝉茅vel 茅蝉 az etnikai-faji kisebbs茅ghez tartoz贸 munkat谩rsaknak sz贸l贸 mentor谩l谩si program 茅蝉 f贸kuszcsoportok k铆s茅rleti bevezet茅蝉茅vel. A vezet艖knek tartott, a faji-etnikai kisebbs茅gek befogad谩s谩r贸l sz贸l贸 k铆s茅rleti m疟hely alapj谩t az er艖ss茅gekr艖l 茅蝉 a jav铆t谩sra szorul贸 ter眉letekr艖l gy疟jt枚tt megl谩t谩sok adt谩k.

11.1.&苍产蝉辫;谩产谤补

Munkat谩rsainkr贸l r枚viden

11.5 A k枚rnyezeti 茅蝉 茅ghajlati kih铆v谩sokkal kapcsolatos munka el艖mozd铆t谩sa

A kl铆magazdas谩g 茅蝉 az 茅ghajlat-modellez茅蝉 legut贸bbi eredm茅nyei azt mutatj谩k, hogy a v谩ltozatlan m茅rt茅k疟 茅ghajlatv谩ltoz谩s k枚lts茅gei jelent艖sen magasabbak a kor谩bban felt茅telezettn茅l. Ez r茅蝉zben annak tudhat贸 be, hogy az 茅ghajlatv谩ltoz谩s m茅rs茅kl茅蝉茅ben nem t枚rt茅nt kell艖 el艖rel茅p茅蝉. Ha id艖ben 谩t谩lln谩nk a z枚ld gazdas谩gra, az sokkal kev茅蝉b茅 lenne k枚lts茅ges.^[94] Az 茅ves glob谩lis sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩s jelenleg rekordot d枚nt, a tud贸sok pedig arra sz谩m铆tanak, hogy a glob谩lis felmeleged茅蝉 ebben az 茅vsz谩zadban 2,6鈥�2,8 掳C-kal lesz az iparosod谩s el艖tti szint felett, m茅g ha teljes眉lnek is a jelenlegi politikai k枚telezetts茅gv谩llal谩sok. Ez j贸val magasabb, mint a P谩rizsi Egyezm茅nyben meghat谩rozott 1,5 掳C-os hat谩r茅rt茅k.^[95] Ez茅rt egyre nagyobb a melegebb bolyg贸 茅蝉 a t煤l k茅蝉艖n megval贸sul贸 谩t谩ll谩s kock谩zata. Emellett a term茅蝉zet k谩rosod谩sa hat谩ssal van a gazdas谩gra 茅蝉 p茅nz眉gyi kock谩zatokat eredm茅nyez. Az 茅ghajlat 茅蝉 a term茅蝉zet 枚sszef眉gg egym谩ssal, az EKB-nak megb铆zat谩sa eredm茅nyes teljes铆t茅蝉茅hez 茅rtenie kell, hogy egy眉ttesen milyen hat谩st gyakorolnak a gazdas谩gra 茅蝉 a p茅nz眉gyi szektorra.

Az EKB 2024 sor谩n folytatta a munk谩t a 2024鈥�25. 茅vi 茅ghajlat-politikai 茅蝉 term茅蝉zetv茅delmi terv茅n. A munk谩t az EKB 茅ghajlatv谩ltoz谩si k枚zpontja koordin谩lja, bels艖 茅rdekelt felek 茅蝉 az eurorendszer 茅rintett bizotts谩gainak 茅蝉 kl铆maf贸rumainak k枚zrem疟k枚d茅蝉茅vel. A terv a kor谩bbi eredm茅nyekre 茅p铆t, 茅蝉 felv谩zolja az EKB elk茅pzel茅蝉茅t arr贸l, hogy megb铆zat谩s谩nak keretein bel眉l hogyan kell kezelni az 茅ghajlatv谩ltoz谩s 茅蝉 a term茅蝉zet k谩rosod谩s谩nak hat谩s谩t. A kor谩bban elfogadott int茅zked茅蝉ek^[96] folytat贸lagos v茅grehajt谩sa mellett h谩rom kiemelt ter眉letet is megjel枚l, ahol tov谩bbi munk谩ra van sz眉ks茅g, amelyek a k枚vetkez艖k: (i) a z枚ld gazdas谩gra val贸 谩tt茅r茅蝉, (ii) az 茅ghajlatv谩ltoz谩s fokozott fizikai hat谩s谩nak meg茅rt茅蝉e 茅蝉 (iii) a term茅蝉zettel kapcsolatos kock谩zatok ter茅n v茅gzett munka el艖mozd铆t谩sa. Az 茅ghajlatv谩ltoz谩si k枚zpont kapacit谩s茅p铆t茅蝉i kezdem茅nyez茅蝉eket is kidolgozott, 茅蝉 k枚z枚s k茅pz茅蝉i programokkal, valamint k枚z枚s szemin谩riumokkal 茅蝉 projektekkel er艖s铆tette a szinergi谩kat az eurorendszeren bel眉l. Az EKB munkat谩rsai az eurorendszeren k铆v眉li k枚zponti banki koll茅g谩k 茅蝉 m谩s 茅rdekelt felek r茅蝉zv茅tel茅vel tartott k茅pz茅蝉eken 茅蝉 szakmai m疟helyeken is r茅蝉zt vettek. Az EKB nemzetk枚zi f贸rumokon seg铆tette az 茅ghajlat-politikai program el艖mozd铆t谩s谩t, ezek k枚z茅 tartozott a k枚zponti bankok 茅蝉 fel眉gyeletek h谩l贸zata a p茅nz眉gyi rendszer z枚ldebb茅 t茅tel茅茅rt (NGFS), a P茅nz眉gyi Stabilit谩si Tan谩cs, a B谩zeli Bankfel眉gyeleti Bizotts谩g, az eur贸pai fel眉gyeleti hat贸s谩gok 茅蝉 az Eur贸pai Rendszerkock谩zati Test眉let, a Nemzetk枚zi Fizet茅蝉ek Bankja (BIS), a BIS Fizet茅蝉i 茅蝉 Piaci Infrastrukt煤ra Bizotts谩g, a G7, a G20, valamint a Nemzetk枚zi Valutaalap 茅蝉 a Vil谩gbank.

Ami a monet谩ris politika megval贸s铆t谩s谩t illeti, a 2024. j煤niusi, az eurorendszer monet谩ris politikai c茅l煤 eszk枚z谩llom谩nyaival 茅蝉 az EKB nemzetk枚zi tartal茅k谩val kapcsolatos 茅ghajlati vonatkoz谩s煤 p茅nz眉gyi adatk枚zl茅蝉 terjedelme kib艖v眉lt, a v谩llalati eszk枚z枚k mellett egy茅b eszk枚zoszt谩lyokat is tartalmaz. Az adatk枚zl茅蝉 imm谩r a monet谩ris politikai c茅l煤 teljes eszk枚z谩llom谩ny 99,7 %-谩t lefedi. A v谩llalati eszk枚z枚kh枚z kapcsol贸d贸 sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩s 鈥� amelynek eset茅ben az eurorendszer a P谩rizsi Meg谩llapod谩s c茅ljait 茅蝉 az EU kl铆masemlegess茅gi c茅lkit疟z茅蝉eit t谩mogat贸 dekarboniz谩ci贸s p谩ly谩t ir谩nyoz el艖 鈥� tov谩bb cs枚kkent. 惭颈耻迟谩苍 2024. december 31-茅vel megsz疟nt a v谩llalati k枚tv茅nyek 煤jrabefektet茅蝉e, a cs枚kken茅蝉 ezen eszk枚z枚k lej谩rati profilj谩n 茅蝉 az 茅rintett c茅gek int茅zked茅蝉ein fog alapulni. 2024 m谩jus谩ban a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 煤gy hat谩rozott, hogy a v谩llalati k枚tv茅nyekre ideiglenes kibocs谩t谩scs枚kkent茅蝉i c茅l茅rt茅keket fog meg谩llap铆tani 鈥� ebben a szakaszban a v谩llalati portf贸li贸k kibocs谩t谩scs枚kkent茅蝉i p谩ly谩j谩nak bels艖 nyomon k枚vet茅蝉e 茅rdek茅ben. Ha kider眉l, hogy let茅rtek a k铆v谩nt p谩ly谩r贸l, a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 eseti alapon, megb铆zat谩s谩nak keretein bel眉l m茅rlegelni fogja, hogy sz眉ks茅g van-e korrekci贸s int茅zked茅蝉ekre. Az eurorendszer az 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal kapcsolatos megfontol谩sokat tov谩bbra is be茅p铆tette monet谩ris politikai m疟veleteibe, 茅蝉 jav铆totta kock谩zat茅rt茅kel茅蝉茅t 茅蝉 kock谩zatkezel茅蝉茅t. Az eurorendszer nemzeti k枚zponti bankjai ma m谩r p茅ld谩ul a 2022. j煤liusi k枚telezetts茅gv谩llal谩snak megfelel艖en k枚z枚s minimumk枚vetelm茅nyeket alkalmaznak saj谩t hitelmin艖s铆t茅蝉i rendszereikben (ICAS).^[97]

Ami a p茅nz眉gyi stabilit谩st 茅蝉 a forgat贸k枚nyv-elemz茅蝉t illeti, az 鈥濱r谩ny az 55 %!鈥� int茅zked茅蝉csomag szerinti 茅ghajlati kock谩zati forgat贸k枚nyvnek az EKB, az Eur贸pai Rendszerkock谩zati Test眉let 茅蝉 az eur贸pai fel眉gyeleti hat贸s谩gok 谩ltali egyszeri elemz茅蝉e azt mutatja, hogy nem val贸sz铆n疟, hogy az 谩t谩ll谩ssal j谩r贸 kock谩zatokb贸l ad贸d贸 vesztes茅g 枚nmag谩ban vesz茅lyeztetn茅 az EU p茅nz眉gyi stabilit谩s谩t. Ha azonban ezek a kock谩zatok makrogazdas谩gi sokkokkal p谩rosulnak, n艖het a p茅nz眉gyi int茅zm茅nyek vesztes茅ge. Ez 枚sszehangolt szakpolitikai megk枚zel铆t茅蝉t tesz sz眉ks茅gess茅. Az EKB vezette NGFS-munkafolyamat keret茅ben kidolgozott aktualiz谩lt k谩rf眉ggv茅nyt tartalmaznak, a fizikai kock谩zatok 茅rt茅kel茅蝉e 铆gy kedvez艖tlenebb, 茅蝉 arra is felh铆vj谩k a figyelmet, hogy a nem kell艖en ambici贸zus 茅ghajlat-politika nehezebb茅 teszi az 谩t谩ll谩st.

Az EKB bankfel眉gyelete tov谩bbra is 茅rt茅kelte, hogy a bankok mennyire felelnek meg az EKB 茅ghajlati 茅蝉 k枚rnyezeti kock谩zatokkal kapcsolatos fel眉gyeleti elv谩r谩sainak. A legt枚bb bankn谩l nagyj谩b贸l m谩r l茅tezik az 茅ghajlattal 茅蝉 a term茅蝉zettel kapcsolatos kock谩zatoknak keretrendszere. N茅h谩ny bankn谩l azonban m茅g hi谩nyoznak az 茅ghajlattal 茅蝉 a term茅蝉zettel kapcsolatos kock谩zatok megfelel艖 kezel茅蝉茅nek alapvet艖 elemei. Ha a bankok nem teljes铆tik a k枚vetelm茅nyeket a meg谩llap铆tott hat谩rid艖kre, az b铆rs谩got vonhat maga ut谩n.

Az 茅ghajlattal kapcsolatos adatszolg谩ltat谩st illet艖en az EKB mindh谩rom statisztikai 茅ghajlati mutat贸k茅蝉zlet茅t (nevezetesen a fenntarthat贸 finansz铆roz谩s, a fizikai kock谩zatok 茅蝉 a sz茅n-dioxid-kibocs谩t谩s ter茅n) friss铆tett眉k 茅蝉 tov谩bbfejlesztett眉k 2024-ben (l谩sd a 7.2. szakaszt).

Az EKB nem monet谩ris politikai c茅l煤 portf贸li贸ival kapcsolatos 茅ghajlati vonatkoz谩s煤 p茅nz眉gyi adatk枚zl茅蝉ek 茅蝉 a k枚rnyezetv茅delmi nyilatkozata 谩ttekint茅蝉t adnak az EKB finansz铆rozott kibocs谩t谩sainak sz茅nl谩bnyom谩r贸l 茅蝉 cs枚kkent茅蝉i c茅ljair贸l, valamint az EKB saj谩t m疟veleteinek k枚rnyezeti hat谩sair贸l 茅蝉 c茅lkit疟z茅蝉eir艖l. Az EKB 2024. 茅vi k枚rnyezeti teljes铆tm茅ny茅re vonatkoz贸 adatokat 2025 folyam谩n teszi k枚zz茅 a 2025鈥�27-es id艖szakra sz贸l贸 煤j k枚rnyezetgazd谩lkod谩si programj谩val egy眉tt.

2024-ben folytat贸dott az eurobankjegyek k枚rnyezeti l谩bnyom谩nak cs枚kkent茅蝉茅t c茅lz贸 munka. Az int茅zked茅蝉ek r茅蝉zek茅nt l茅p茅蝉eket tett眉nk annak 茅rdek茅ben, hogy 2027-re 谩tt茅rj眉nk a hordoz贸 pap铆rfel眉letben a biopamut 100 %-os haszn谩lat谩ra, 茅蝉 kutat谩st v茅gezt眉nk a forgalomban l茅v艖 bankjegyek 茅lettartam谩nak meghosszabb铆t谩s谩r贸l 茅蝉 alternat铆v, fenntarthat贸 hullad茅k谩rtalmatlan铆t谩si m贸dszerekr艖l, 煤gymint a hullad茅k 煤jrafeldolgoz谩sa 茅蝉 煤jrahasznos铆t谩sa. V茅g眉l pedig a j枚v艖beni eurobankjegyek fejleszt茅蝉e a k枚rnyezettudatos tervez茅蝉i elvekkel 枚sszhangban t枚rt茅nik. Ez azt jelenti, hogy a k枚rnyezetv茅delmi szempontokat a bankjegyfejleszt茅蝉i folyamat minden szakasz谩ban figyelembe veszik (l谩sd a 6.3. szakaszt). Ami az elektronikus kis 茅rt茅k疟 fizet茅蝉eket 茅蝉 kataliz谩tork茅nt bet枚lt枚tt szerep眉ket illeti, az EKB a KBER-rel egy眉tt felm茅rte, hogy hogyan lehetne el艖seg铆teni a fizet茅蝉i folyamat k枚rnyezeti l谩bnyom谩nak cs枚kkent茅蝉茅t. Az eurorendszer kezdetleges j贸 k枚rnyezetv茅delmi gyakorlatokat dolgozott ki az elektronikus kis 茅rt茅k疟 fizet茅蝉ekhez, melynek sor谩n kiz谩r贸lag a digit谩lis fizet茅蝉i m疟veletekre f贸kusz谩lt. Ugyanezt a megk枚zel铆t茅蝉t alkalmazzuk a digit谩liseuro-projekt eset茅ben, az eurorendszer itt arra 枚sszpontos铆t, hogy a teljes 茅rt茅kl谩ncban minimaliz谩lja a k枚rnyezeti l谩bnyomot. Ennek sor谩n a megl茅v艖 el艖铆r谩sokat k枚veti 茅蝉 optimaliz谩lja a folyamatokat, protokollokat alkalmaz az energiafelhaszn谩l谩s minim谩lisra cs枚kkent茅蝉e 茅rdek茅ben, k枚veti tov谩bb谩 a k枚rnyezeti teljes铆tm茅ny 茅蝉 az adat谩tl谩that贸s谩g legjobb gyakorlatait.

A kor谩bban elfogadott int茅zked茅蝉ek v茅grehajt谩sa mellett az EKB h谩rom ter眉leten dolgozott intenz铆vebben (11.2.&苍产蝉辫;谩产谤补).

11.2.&苍产蝉辫;谩产谤补

Az EKB 茅ghajlattal kapcsolatos, 2024鈥�25. 茅vi munk谩j谩nak kiemelt ter眉letei

Az EKB el艖rel茅p茅蝉t tett a z枚ldebb gazdas谩gra val贸 谩t谩ll谩s hat谩sainak meg茅rt茅蝉茅ben 茅蝉 kezel茅蝉茅ben. Az EKB banki hitelez茅蝉i felm茅r茅蝉茅nek 2024. j煤liusi fordul贸j谩b贸l az der眉lt ki, hogy az 茅ghajlati kock谩zatok egyre ink谩bb megjelennek a hitelfelt茅telekben 茅蝉 a hitelkeresletben, k眉l枚n枚sen a z枚ld 谩t谩ll谩st szolg谩l贸 beruh谩z谩sok finansz铆roz谩sa eset茅ben. Egy elemz茅蝉 azt mutatta, hogy az eredm茅nyek ellen茅re m茅g mindig jelent艖s z枚ld beruh谩z谩sra van sz眉ks茅g Eur贸p谩ban. A KBER jelent茅蝉e elemezte az 谩t谩ll谩s termel茅kenys茅get 茅rint艖 struktur谩lis k枚vetkezm茅nyeit, m铆g az egy茅b elemz茅蝉ek, p茅ld谩ul a Gazdas谩gi jelent茅蝉ben megjelent keretes 铆r谩s az 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal kapcsolatos 谩t谩ll谩si c茅lkit疟z茅蝉ek makrogazdas谩gi hat谩sair贸l, hozz谩j谩rultak az EKB makromodellez茅蝉i keret茅nek fejleszt茅蝉茅hez. Az EKB blogbejegyz茅蝉茅ben r谩mutatott, hogy a nagy energiaintenzit谩s煤 c茅gek haszonkulcsa alacsony, 茅蝉 ismertette a z枚ld 谩t谩ll谩s k枚vetkezm茅nyeit. Ami a monet谩ris politika v茅grehajt谩s谩t illeti, a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 2024 m谩rcius谩ban meger艖s铆tette, hogy amennyiben a m疟k枚d茅蝉i keret k眉l枚nb枚z艖 konfigur谩ci贸i egyform谩n el艖seg铆tik a monet谩ris politikai ir谩nyvonal hat茅kony v茅grehajt谩s谩nak biztos铆t谩s谩t, az eurorendszer j枚v艖beli m疟k枚d茅蝉i kerete kialak铆t谩s谩nak an茅lk眉l kell el艖seg铆tenie az EKB m谩sodlagos c茅lj谩nak 鈥� k眉l枚n枚sen a z枚ld gazdas谩gra val贸 谩t谩ll谩snak 鈥� a teljes眉l茅蝉茅t, hogy az 谩rstabilit谩s mint az int茅zm茅ny els艖dleges c茅lja vesz茅lybe ker眉lne.

Ami az 茅ghajlatv谩ltoz谩s egyre er艖sebb fizikai hat谩s谩t illeti, az EKB megvizsg谩lta, hogy ez a hat谩s hogyan 茅p铆thet艖 be az 茅ghajlati forgat贸k枚nyvekbe 茅蝉 a makrogazdas谩gi progn贸zisokba. Ennek r茅蝉zek茅nt felm茅rte 茅蝉 azt, hogy hogyan er艖s枚dnek fel a fizikai kock谩zatok a besz谩ll铆t贸i l谩nc kapcsol贸d谩si pontjain kereszt眉l. Ami az 茅ghajlatv谩ltoz谩shoz val贸 alkalmazkod谩st illeti, egy az EKB 茅蝉 az Eur贸pai Biztos铆t谩si 茅蝉 Foglalkoztat贸inyugd铆j-hat贸s谩g 谩ltal k枚zz茅tett tanulm谩ny a kl铆mabiztos铆t谩si r茅蝉 cs枚kkent茅蝉茅nek szakpolitikai lehet艖s茅geir艖l azt taglalta, hogy melyek az Eur贸p谩ban megfigyelhet艖 r茅蝉 k铆n谩lati 茅蝉 keresleti oldali okai, 茅蝉 felv谩zolta, hogy milyen l茅p茅蝉eket lehetne tenni a term茅蝉zeti katasztr贸f谩k elleni biztos铆t谩s eur贸pai rendszer茅nek l茅trehoz谩s谩茅rt.

A term茅蝉zettel kapcsolatos kock谩zatok ter茅n v茅gzett munka el艖mozd铆t谩s谩nak r茅蝉zek茅nt az EKB a Gazdas谩gi jelent茅蝉ben k枚zz茅tett egy keretes 铆r谩st az 枚kosziszt茅ma-szolg谩ltat谩sokr贸l 茅蝉 egy cikket a term茅蝉zet roml贸 谩llapot谩nak 茅蝉 a biol贸giai sokf茅les茅g cs枚kken茅蝉茅nek a hat谩s谩r贸l, mely meg谩llap铆totta, hogy a term茅蝉zet k谩rosod谩sa jelent艖s neh茅zs茅geket okozhat a KBER Szerz艖d茅蝉 szerinti, az 谩rstabilit谩s fenntart谩s谩ra ir谩nyul贸 c茅lj谩nak 茅蝉 a p茅nz眉gyi stabilit谩shoz val贸 hozz谩j谩rul谩s feladat谩nak teljes铆t茅蝉茅ben. Egy az EKB 谩ltal a Potsdami Kl铆mahat谩skutat贸 Int茅zet, a NatureFinance 茅蝉 a Minnesotai Egyetem k枚zrem疟k枚d茅蝉茅vel v茅gzett , ha pontosabb k茅pet k铆v谩nunk kapni a p茅nz眉gyi 茅蝉 gazdas谩gi stabilit谩st 茅rint艖 kock谩zatokr贸l. Az EKB kutat谩sokat v茅gzett arr贸l is, hogy milyen jogi k枚vetkezm茅nyei vannak a term茅蝉zeti kock谩zatoknak a k枚zponti bankok 茅蝉 a fel眉gyeletek szempontj谩b贸l, ahogy azt Frank Elderson is felv谩zolta a term茅蝉zet 谩llapot谩nak roml谩s谩val j谩r贸 kock谩zatokr贸l tartott besz茅d茅ben.

12 Ismerje meg munkat谩rsainkat

A 2024-ben el茅rt sz谩mos eredm茅nyt az EKB 茅蝉 a K枚zponti Bankok Eur贸pai Rendszere (KBER) munkat谩rsainak egy眉ttm疟k枚d茅蝉e tette lehet艖v茅. A 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 茅蝉 az 脕ltal谩nos Tan谩cs munk谩j谩t a d枚nt茅蝉hozatali folyamatok sor谩n sz谩mos szak茅rt艖i bizotts谩g t谩mogatta. Ezek a bizotts谩gok, amelyek az EKB 茅蝉 a KBER szak茅rt艖ib艖l 谩llnak, saj谩t hat谩sk枚r眉kben v茅geznek tan谩csad谩st. Ebben a fejezetben n茅h谩ny koll茅g谩nk ismerteti a bizotts谩g szerep茅t, amelynek munk谩j谩ban r茅蝉zt vesznek. Emellett azon szem茅lyes tapasztalataikr贸l is besz谩molnak, amelyeket munk谩juk sor谩n a bizotts谩gban 茅蝉 谩ltal谩nosabb 茅rtelemben v茅ve az EKB-n谩l szereztek.

Oscar Arce

Megtiszteltet茅蝉 sz谩momra, hogy a Monet谩ris Politikai Bizotts谩g 别濒苍枚办ek茅nt 茅n vezethetem a Bizotts谩g munk谩j谩t, amely egy kulcsfontoss谩g煤 f贸rum az eurorendszer 茅蝉 a KBER szak茅rt艖i sz谩m谩ra a 碍辞谤尘谩苍测锄贸迟补苍谩肠蝉 茅蝉 az 脕ltal谩nos Tan谩cs m疟k枚d茅蝉茅nek t谩mogat谩s谩hoz. Munk谩nk k枚z茅ppontj谩ban a gazdas谩gi fejlem茅nyek elemz茅蝉e 茅蝉 a kamatl谩bakra 茅蝉 egy茅b monet谩ris politikai int茅zked茅蝉ekre vonatkoz贸 d枚nt茅蝉ek el艖k茅蝉z铆t茅蝉e 谩ll. Egyszer疟en fogalmazva: azt seg铆t眉nk biztos铆tani, hogy szakpolitik谩ink stabilan tarts谩k az infl谩ci贸t 茅蝉 t谩mogass谩k az euro枚vezet gazdas谩g谩nak m疟k枚d茅蝉茅t.

Miel艖tt az EKB-hoz csatlakoztam, a Banco de Espa帽a gazdas谩gi, statisztikai 茅蝉 kutat谩si f艖igazgat贸ja voltam, ahol gazdas谩gi elemz茅蝉ekkel 茅蝉 el艖rejelz茅蝉ekkel foglalkoztam. A spanyol 脡rt茅kpap铆rpiaci Bizotts谩gn谩l 茅蝉 a spanyol miniszter别濒苍枚办 gazdas谩gi hivatal谩n谩l is dolgoztam. A London School of Economics and Political Science int茅zm茅nyben k枚zgazdas谩gtudom谩nyi doktori fokozatot szereztem, amelynek keret茅ben a monet谩ris politika, a p茅nz眉gyi stabilit谩s 茅蝉 a makrogazdas谩gi politika t茅m谩ira 枚sszpontos铆tva v茅geztem kutat谩si tev茅kenys茅get.

Az EKB K枚zgazdas谩gi Elemz茅蝉i F艖igazgat贸s谩g谩nak ir谩ny铆t谩sa megtiszteltet茅蝉 茅蝉 jelent艖s szakmai kih铆v谩s is egyben. Az EKB az eur贸pai Gazdas谩gi 茅蝉 Monet谩ris Uni贸 megalakul谩sa 贸ta a stabilit谩s 茅蝉 a j贸l茅t egyik pill茅re. Az 谩ltalunk bet枚lt枚tt szerep 鈥� az eurorendszer m谩s int茅zm茅nyeivel szoros egy眉ttm疟k枚d茅蝉ben 鈥� az elk枚vetkez艖 茅vekben is kulcsfontoss谩g煤 marad. A munk谩mban azt 茅lvezem a legjobban, hogy folyamatos eszmecser茅t folytathatok tehets茅ges koll茅g谩immal Eur贸pa-szerte.

A munk谩mon k铆v眉l sz铆vesen t枚lt枚m az id艖met a csal谩dommal Madridban, 茅蝉 sz铆vesen fedezek fel 煤j utakat a motorommal.

Cornelia Holthausen

A P茅nz眉gyi Stabilit谩si Bizotts谩g 别濒苍枚办e vagyok, amely egy olyan f贸rum, ahol a p茅nz眉gyi stabilit谩si kock谩zatok azonos铆t谩s谩val 茅蝉 茅rt茅kel茅蝉茅vel, valamint a makroprudenci谩lis politik谩k megfelel艖 ir谩nyvonal谩val kapcsolatos k茅rd茅蝉eket vitatjuk meg.

Doktori tanulm谩nyaimat k枚vet艖en nagy motiv谩ci贸t 茅reztem arra, hogy Eur贸pa szolg谩lat谩ban dolgozzam, 铆gy 1999-ben k枚zgazd谩szk茅nt csatlakoztam az EKB-hoz a 碍耻迟补迟谩蝉i F艖igazgat贸s谩gon, ahol munk谩m sor谩n a p茅nzpiacok 茅蝉 a fizet茅蝉i rendszerek t茅mak枚reire 枚sszpontos铆tottam. Gyorsan felkeltette 茅rdekl艖d茅蝉emet a gyakorlati szakpolitikai munka, 茅蝉 n茅h谩ny 茅vvel k茅蝉艖bb boldogan csatlakoztam a Piaci M疟veletek F艖igazgat贸s谩g谩nak csapat谩hoz likvidit谩skezel艖k茅nt. A p茅nz眉gyi v谩ls谩g idej茅n val贸di kih铆v谩sokkal teli munkahelynek bizonyult. Az elemz茅蝉 茅蝉 a gyors d枚nt茅蝉hozatal a feladatokkal szorosan egy眉tt j谩rt, 茅蝉 煤gy 茅reztem, hogy a csapat minden tagj谩nak munk谩ja val贸ban eredm茅nyesnek mondhat贸.

K茅蝉艖bb vezet艖i p谩ly谩ra l茅ptem a p茅nz眉gyi kutat谩s, a piaci m疟veletek, a k枚zgazdas谩gtan 茅蝉 v茅g眉l a p茅nz眉gyi stabilit谩s ter眉let茅n. Nagyszer疟 茅lm茅ny volt az EKB berkein bel眉l mozogni, 茅蝉 az 茅vek sor谩n sz谩mos k眉l枚nb枚z艖 t茅m谩n dolgozni 鈥� k眉l枚nb枚z艖 csapatokkal. Nagyon er艖s elk枚telezetts茅get tapasztaltam az int茅zm茅ny eg茅蝉z ter眉let茅n a magas sz铆nvonal煤 teljes铆tm茅ny el茅r茅蝉e ir谩nt.

A Makroprudenci谩lis Politika 茅蝉 P茅nz眉gyi Stabilit谩s F艖igazgat贸s谩g谩n bel眉l a makroprudenci谩lis politik谩kkal, a p茅nz眉gyi stabilit谩ssal 茅蝉 a p茅nz眉gyi szab谩lyoz谩ssal kapcsolatos 谩tfog贸 elemz茅蝉ek 茅蝉 szakpolitikai tan谩csad谩s ny煤jt谩s谩ra 枚sszpontos铆tunk. Csapatunk az euro枚vezet p茅nz眉gyi szektor谩ban a rendszerszint疟 kock谩zatok azonos铆t谩s谩val 茅蝉 nyomon k枚vet茅蝉茅vel foglalkozik. Ennek sor谩n szorosan egy眉ttm疟k枚d眉nk a nemzeti k枚zponti bankokkal, az egys茅ges fel眉gyeleti mechanizmussal, az Eur贸pai Rendszerkock谩zati Test眉lettel 茅蝉 az EKB m谩s 眉zleti ter眉leteivel. Munk谩nk sz谩mos kih铆v谩st rejt, de egyben felemel艖 is, mivel mindannyian egy k枚z枚s c茅l 茅rdek茅ben m疟k枚d眉nk egy眉tt.

Boldog 茅蝉 b眉szke vagyok, hogy ilyen hossz煤 ideje dolgozhatom egy olyan int茅zm茅nyn茅l, amely szerves r茅蝉ze Eur贸p谩nak, 茅蝉 amely a neh茅z id艖szakokban is ki谩llta az id艖k pr贸b谩j谩t. S tudom, hogy Eur贸pa az elk枚vetkez艖 茅vtizedekben is stabil 茅蝉 egys茅ges marad.

Vitaliana Rondonotti

2017 贸ta a Statisztikai Bizotts谩g el艖ad贸jak茅nt dolgozom. Koordin谩lom a KBER 谩tfog贸 statisztikai 眉gyeit, figyelemmel k铆s茅rem a KBER 茅蝉 az egys茅ges fel眉gyeleti mechanizmus statisztikai munkaprogramj谩nak v茅grehajt谩s谩t, 茅蝉 t谩mogatom az 别濒苍枚办枚t a bizotts谩g strat茅giai ir谩ny铆t谩s谩ban. El艖ad贸k茅nt kih铆v谩sokkal teli, de 茅rt茅kekkel teli id艖ket 茅lhetek 谩t. A Statisztikai F艖igazgat贸s谩gon n茅gy f艖igazgat贸 k枚zvetlen ir谩ny铆t谩sa alatt dolgoztam, 茅蝉 tan煤ja voltam a bank statisztikai funkci贸ja jelent艖s 谩talakul谩s谩nak, amely a folyamatosan n枚vekv艖 adatig茅nyek, az 煤j m贸dszerek, a technol贸gia gyors fejl艖d茅蝉e, valamint az egyre t枚bb 茅rdekelt f茅llel val贸 hat茅kony szem茅lyes 茅蝉 virtu谩lis egy眉ttm疟k枚d茅蝉 sz眉ks茅gess茅ge miatt v谩lt elengedhetetlenn茅.

Mivel k眉l枚nb枚z艖 orsz谩gokban 茅ltem 茅蝉 tanultam, ez茅rt a multinacion谩lis 茅蝉 multikultur谩lis k枚rnyezetet 茅rt茅kelve n艖ttem fel, 茅蝉 a nemzetk枚zi egy眉ttm疟k枚d茅蝉 lelkes t谩mogat贸ja vagyok. Amikor hallottam a k枚z枚s eur贸pai valuta projektj茅r艖l, nagyon megragadott a lehet艖s茅g, hogy egy olyan nemzetk枚zi int茅zm茅nyhez csatlakozhatok, mint az EKB, 茅蝉 Eur贸pa szolg谩lat谩ban dolgozhatok.

M贸dszertani statisztikai tanulm谩nyaimat k枚vet艖en 2000-ben csatlakoztam az EKB Statisztikai F艖igazgat贸s谩g谩hoz a szezon谩lis kiigaz铆t谩s t茅mak枚r茅nek szak茅rt艖jek茅nt. Eleinte a monet谩ris aggreg谩lt statisztik谩k k茅蝉z铆t茅蝉茅ben vettem r茅蝉zt, de hamarosan felkeltette 茅rdekl艖d茅蝉emet az 煤j statisztikai kezdem茅nyez茅蝉ekhez val贸 hozz谩j谩rul谩s lehet艖s茅ge, ilyenek p茅ld谩ul a k枚zponti hitelnyilv谩ntart谩sok 茅蝉 m谩s 煤j adatforr谩sok statisztikai c茅l煤 felhaszn谩l谩s谩nak felt谩r谩sa, valamint az 茅rt茅kpap铆r谩llom谩ny-statisztikai adatb谩zis l茅trehoz谩sa, amely az egyik els艖 KBER-projekt volt a r茅蝉zletes statisztikai inform谩ci贸kat 茅rint艖en.

B眉szke vagyok arra, hogy a Statisztikai Bizotts谩g szolg谩lat谩ban 谩llhatok, r茅蝉zt vehetek az EKB szakpolitikai d枚nt茅蝉hozatal谩hoz elengedhetetlen眉l fontos, magas sz铆nvonal煤 eur贸pai statisztik谩k k茅蝉z铆t茅蝉茅ben, 茅蝉 hozz谩j谩rulhatok egy jobb 茅蝉 er艖sebb Eur贸pa megteremt茅蝉茅hez.

Sylvia Hildebrandt

Senior irodavezet艖k茅nt dolgozom az EKB Bankjegy 滨驳补锄驳补迟贸蝉谩驳谩n. Mi贸ta 2017-ben csatlakoztam az EKB-hoz, a Bankjegybizotts谩g adminisztrat铆v 茅蝉 logisztikai feladatainak ir谩ny铆t谩s谩茅rt vagyok felel艖s. A bizotts谩g feladata annak biztos铆t谩sa, hogy az eurok茅蝉zp茅nz tov谩bbra is sz茅les k枚rben el茅rhet艖, hozz谩f茅rhet艖 茅蝉 elfogadott fizet茅蝉i eszk枚z 茅蝉 茅rt茅kmeg艖rz艖 eszk枚z maradjon, valamint innovat铆v, biztons谩gos 茅蝉 k枚rnyezetbar谩t legyen.

Feladatom az 别濒苍枚办, a titk谩r 茅蝉 a bizotts谩gi tagok k枚z枚tti z枚kken艖mentes inform谩ci贸csere el艖seg铆t茅蝉e. Munk谩mat illet艖en nagyra 茅rt茅kelem az egy眉ttm疟k枚d茅蝉t el艖seg铆t艖 l茅gk枚rt 茅蝉 a hat谩rokon 谩t铆vel艖 csapatszellemet.

Az EKB el艖tt a mag谩nszektorban dolgoztam tehets茅ggondoz谩sban, majd csapatasszisztensk茅nt. Mindig is szenved茅lyem volt az emberekkel val贸 munka 茅蝉 a rendezv茅nyek szervez茅蝉e, 茅蝉 枚r枚mmel 谩ll铆tottam szak茅rtelmemet 茅蝉 k茅蝉zs茅geimet az EKB-n谩l bet枚lt枚tt feladatv茅gz茅蝉em szolg谩lat谩ba. J贸l 茅rzem magam az EKB soksz铆n疟 茅蝉 nemzetk枚zi k枚rnyezet茅ben, 茅蝉 mivel anglisztik谩t tanultam, sz铆vesen alkalmazom nyelvtud谩somat a gyakorlatban minden nap. M茅lyen elk枚telezett vagyok egy stabil Eur贸pa t谩mogat谩sa mellett, 茅蝉 b眉szke vagyok arra, hogy a Bankjegybizotts谩g sz谩m谩ra v茅gzett munk谩mmal hozz谩j谩rulhatok ehhez a c茅lhoz.

A munk谩n k铆v眉l sz铆vesen t枚lt枚m az id艖met a szabadban, ak谩r a kuty谩mmal, ak谩r a hegyi ker茅kp谩rommal. A p谩rom 茅蝉 茅n szeret眉nk ker茅kp谩rozni az Odenwaldban tal谩lhat贸 otthonunk gy枚ny枚r疟 k枚rny茅k茅n.

Szeretn茅k tov谩bbra is hozz谩j谩rulni az EKB k眉ldet茅蝉茅nek teljes铆t茅蝉茅hez, 茅蝉 alig v谩rom, hogy felfedezzem, a j枚v艖 milyen lehet艖s茅geket tartogat sz谩momra.

Christian Barontini

Egy olyan csoport titk谩rak茅nt dolgozom, amely az 枚sszes KBER-bizotts谩g titk谩rait t枚m枚r铆ti. Ez mag谩ban foglalja technikai, logisztikai 茅蝉 strat茅giai t谩mogat谩s ny煤jt谩s谩t. Tan谩csot adunk a bizotts谩gokra ir谩nyad贸 szab谩lyokkal kapcsolatban, biztos铆tjuk a k枚z枚s eredm茅nyek tartalm谩nak 茅蝉 id艖z铆t茅蝉茅nek 枚sszehangol谩s谩t, 茅蝉 figyelemmel k铆s茅rj眉k, hogy a bizotts谩gok hogyan reag谩lnak a d枚nt茅蝉hoz贸 szervek megkeres茅蝉eire.

A bizotts谩gokkal kapcsolatos els艖 tapasztalataimat k枚zponti banki p谩lyafut谩som elej茅n szereztem, amikor 1999-ben bevezett茅k az eur贸t. A Banque de France k茅pvisel艖jek茅nt r茅蝉zt vettem a Monet谩ris Politikai Bizotts谩g egyik munkacsoportj谩nak munk谩j谩ban. Ez seg铆tett elm茅ly铆teni az eur贸pai projektek m枚g枚tt megh煤z贸d贸 mechanizmusok meg茅rt茅蝉茅t, valamint annak fontoss谩g谩t, hogy a k枚z枚s alapok megtal谩l谩sa 茅rdek茅ben a nemzeti perspekt铆v谩kkal is foglalkozzunk.

2007-ben csatlakoztam az EKB-hoz k枚zgazd谩szk茅nt a Nemzetk枚zi 茅蝉 Eur贸pai Kapcsolatok F艖igazgat贸s谩g谩n, ahol az EKB szakpolitikai 谩ll谩sfoglal谩sainak el艖k茅蝉z铆t茅蝉茅ben ny煤jtottam seg铆ts茅get az uni贸s int茅zm茅nyek br眉sszeli 眉l茅蝉ei 茅蝉 f贸rumai sz谩m谩ra. K茅蝉艖bb a jelenlegi munkahelyemre, a F艖igazgat贸s谩g Titk谩rs谩g谩ra ker眉ltem, ahol az EKB d枚nt茅蝉hoz贸 test眉leteinek 眉l茅蝉eit koordin谩lom. Ezen id艖szak alatt akt铆v tagja voltam a 碍辞尘尘耻苍颈办谩肠颈贸s Bizotts谩gnak is, amely a d枚nt茅蝉hoz贸 szerveknek ad tan谩csot a bels艖 茅蝉 k眉ls艖 kommunik谩ci贸val kapcsolatos k茅rd茅蝉ek teljes spektrum谩val kapcsolatban, p茅ld谩ul arr贸l, hogy hogyan alkalmazkodjunk a digit谩lis eszk枚z枚k egyre fejlettebb haszn谩lat谩hoz, vagy a nagy projektek, p茅ld谩ul a 2021-es monet谩ris politikai strat茅gia fel眉lvizsg谩lat谩nak kommunik谩ci贸s szempontjair贸l.

Az euro egy egyed眉l谩ll贸 valuta, amelyet az茅rt hoztak l茅tre, hogy el艖seg铆tse a n枚veked茅蝉t, a stabilit谩st 茅蝉 a gazdas谩gi integr谩ci贸t Eur贸p谩ban. Nagy b眉szkes茅ggel t枚lt el, hogy m茅g ha szer茅ny m茅rt茅kben is, de hozz谩j谩rulhatok egy ilyen fontos k眉ldet茅蝉hez.

Az Eur贸pai K枚zponti Bank 茅ves besz谩mol贸ja

Az eurorendszer 枚sszevont m茅rlege, 2024. december 31.